2026. július 14. 18:00
Az Országgyűlés tiszás többsége hétfő este megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyetlen tollvonással megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Sulyok Tamásnak néhány napja maradt dönteni a sorsáról, miközben Magyar Péter már a megfosztási eljárásról beszél. Hogyan jutottunk el a Sándor-palota ostromáig, és milyen utak állnak az államfő előtt?
Az előzmények: A „Tisztítótűz” indulása
A történet valójában már a 2026 tavaszi kormányváltás pillanatában elkezdődött. Magyar Péter már a választási kampányban világossá tette: az államigazgatásban és a kulcspozíciókban ülő, általa „orbáni báboknak” nevezett közjogi méltóságokat el akarja távolítani.
Első miniszterelnöki beszédében Magyar szabott egy május 31-i határidőt Sulyok Tamásnak a lemondásra, azzal az indoklással, hogy az államfő nem testesíti meg a nemzet egységét. Miután Sulyok ezt megtagadta, a kormány június 22-én meghirdette a „Tisztítótűz” műveletet. Ennek a nagyszabású politikai-jogi csomagnak a legfőbb ékköve az Alaptörvény 17. módosítása lett, amely többek között:
- Megszünteti Sulyok Tamás államfői mandátumát.
- Csökkenti a sarkalatos (kétharmados) törvények körét.
- Visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát (ezzel Polt Pétert és három másik bírót is nyugdíjazva).
- Megszünteti az Országgyűlési Őrséget és visszanevezi a vármegyéket megyékre.
Hogyan védekezett az államfő?
Sulyok Tamás az elmúlt hetekben komoly jogi ellenállást fejtett ki, „alkotmányellenesnek” és a hatalommegosztás elvét sértőnek nevezve az elmozdítására irányuló kísérletet. Két fő vonalon próbált fékeket beépíteni a folyamatba:
Az Alkotmánybírósághoz fordult: Júniusban kérte a testületet annak tisztázására, hogy egy egyedi helyzetre (az ő személyére) szabott alaptörvény-módosítás valóban alkotmánymódosításnak minősül-e. Hét alkotmánybíró összeférhetetlenség miatt kizáratta magát, a testület határozatképtelen lett, Polt Péter pedig levette az ügyet a napirendről.
A Velencei Bizottsághoz fordult: Sulyok nemzetközi jogi véleményt kért az Európa Tanács szervétől. Bár a Tisza-kormány tárgyalt a Budapestre látogató delegációval, a bizottság végül úgy döntött a Telex információi szerint, hogy nem sürgősségi, hanem rendes eljárásban tárgyalja az ügyet – legközelebb csak októberben. Ezzel az államfő legfőbb nemzetközi védőbástyája is kicsúszott alóla a kritikus napokra.
Mi vár most Sulyok Tamásra? – A 4 lehetséges forgatókönyv
A hétfői parlamenti szavazás után (amelyet a Fidesz bojkottált, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul lemondott a frakcióvezetői tisztségéről) a labda Sulyoknál van. Miután Forsthoffer Ágnes házelnök villámgyorsan aláírta a dokumentumot, az államfőnek öt napja maradt reagálni. A Telex végigvette milyen lehetőségei vannak az államfőnek:
1. Aláír és távozik
Sulyok a legkisebb politikai viharral úgy távozhat, ha aláírja az Alaptörvény-módosítást, akár egy kemény hangvételű tiltakozó nyilatkozat kíséretében. A kihirdetés utáni napon a mandátuma megszűnik.
2. Nem írja alá, de önként lemond
Erre rendkívül kicsi az esély. Sulyok korábban kijelentette, hogy nincs oka lemondani, és a háttérben a Fidesz (Havasi Bertalan útján) kifejezetten arra kérte, hogy tartson ki és ne mondjon le önként.
3. Az Alkotmánybírósághoz fordul (Időhúzás)
Megteheti, hogy nem írja alá, és elküldi a szöveget az Alkotmánybíróságnak eljárási vizsgálatra. Csakhogy a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg még 2013-ban, így az Alkotmánybíróság legfeljebb formai hibát kereshetne. Ha az nem talál hibát, Sulyoknak azonnal alá kell írnia. Magyar Péter szerint ez a forgatókönyv a Fidesz forgatókönyve, amivel csak az időt akarják húzni.
4. A legdurvább verzió: Nem ír alá, jön a megfosztási eljárás
Magyar Péter egyértelmű ultimátumot adott: ha az államfő öt napon belül nem írja alá a módosítást, a Tisza Párt megfosztási eljárást indít ellene az Alaptörvény szándékos megsértése miatt.
A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmada kell (ami a Tiszának megvan). A legfontosabb közjogi csavar itt rejlik: A megfosztási eljárás megindításának pillanatától kezdve a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait.
Mi jön ezután?
A jogköreit ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át az Alaptörvény 14. cikke szerint. Forsthoffer pedig – aki maga is megszavazta a törvényt – azonnal aláírja és kihirdetteti azt. Ezzel Sulyok Tamás akár már a jövő hét elején elveszítheti elnöki tisztségét, még mielőtt az Alkotmánybíróság érdemben reagálhatna.
Ha Sulyok Tamás távozik (akár így, akár úgy), a Tisza-kormánynak harminc napja lesz új köztársasági elnököt választani. Magyar Péter ígérete szerint olyan konszenzusos személyt keresnek, aki valóban képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akit a parlamenti ellenzék is el tud fogadni. Nevek egyelőre nincsenek, de az időzítő ketyeg: ha a Tisza terve beválik, Magyarországnak augusztus 20-ára már új államfője lehet.