2025. május 15. 6:39
1989. május 15-én – miközben az ország a rendszerváltás felé sodródott – egy váratlan oktatási botrány rázta meg Magyarországot: kiszivárogtak a matematika és a magyar érettségi tételei, több középiskolában napokkal a vizsga előtt ismerték a diákok a feladatokat.
Hogyan derült ki a kiszivárgás?
A felügyelőtanárok figyeltek fel először arra, hogy a tanulók aznap szokatlanul gyorsan végeztek a kilenc matekfeladattal. A gyanú bejelentését követően a minisztérium azonnali döntést hozott: az érettségit érvénytelenítették, és a diákok negyedik év végi osztályzata került a bizonyítványba.
A tételek egy része konkrét feladatszámok formájában került ki a feladatgyűjteményből. A matektételek mellett a magyar irodalom esszétémái is kiszivárogtak, köztük olyan hívószavakkal, mint „gyermekmotívumok József Attila költészetében” vagy „Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos”.
Más tantárgyak érettségijeivel is adódtak gondok ugyanebben az évben: fizikából és kémiából például a kiszivárgások miatt új tételsort állítottak össze, ezeket a biztonság kedvéért már nem borítékba rakva juttatták el az iskolákhoz, hanem a rádióban olvasták be. A műszaki szakközépiskolák fizika érettségijén pedig egy olyan feladat is bekerült a tételek közé, amelynek – mint mintapéldának – a megoldása is szerepelt a vizsgához használt feladatgyűjteményben.
Politikai botrány is lett belőle
Az ügy nemcsak szakmai, hanem politikai vihart is kavart. Glatz Ferenc közoktatási miniszter május 16-án este jelentette be a döntést az érettségi érvénytelenítéséről. A botrány miatt rendőrségi nyomozás indult, és a belügyminisztérium is bekapcsolódott az ügybe.
A sajtó akkoriban még erősen ellenőrzött keretek között működött, de a hírek így is eljutottak a szülőkhöz, pedagógusokhoz, sőt a nemzetközi sajtó is beszámolt a visszásságokról. A botrány a kommunista rendszer utolsó oktatási válságaként is értelmezhető – a rendszerváltás előtti utolsó hónapok zűrzavarában.
Azóta is emlegetik: mit jelentett ez a diákoknak?
A 18 éveseknek ez volt életük egyik legfontosabb megmérettetése, amit végül nem a teljesítményük, hanem az év végi jegyük alapján értékeltek. Ez nemcsak a pályaválasztást, de az egyetemi felvételit is befolyásolta.
A döntés nem tett különbséget azok között, akik tudtak a kiszivárgott tételekről, és azok között, akik nem. Az országos szintű érvénytelenítés ma is az egyik legszigorúbb és legemlékezetesebb lépésként szerepel a hazai oktatás történetében.
A Moszkva tér is ezt az időszakot idézi
A Moszkva tér című kultfilm – amelynek története éppen az 1989-es érettségi idején játszódik – valóságos időutazás a rendszerváltás zűrzavaros hónapjaiba. A filmben szereplő fiatalok pont azt a bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és lázadó szabadságvágyat jelenítik meg, amit az érettségi botrány is szimbolizál.
2005-ben a történelem megismétlődött
Felkerültek az internetre az érettségi tételek, és újra óriási botrány lett belőle 2005-ben. Kattinst és nézd meg az RTL Híradó 2005. május 10-ei beszámolóját az esetről!
2005-ben május 10-én derült ki: megváltoztatják az érettségi tételeket történelemből, miután a tételsor a vizsga előtt felkerült az internetre. A matematika tételsor is kiszivárgott, azt újraíratták. Az érettségi botrány majdnem Magyar Bálint oktatási miniszter székébe került. Politikai támadásról beszélt, és közölte, hogy nem mond le. A fenti videóban felidézzük, hogyan számolt be erről az RTL Híradó 2005. május 10-én. Ez volt az az év, amikor a kétszintű érettségit bevezették. Kiderült, a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.
Töltsd ki kvízeinket, és tudd meg, hogyan teljesítenél ma az érettségin!
Magyar nyelv és irodalom érettségi kvíz: teszteld a tudásod!
Érettségi: mennyi maradt meg a matektudásodból? Teszteld magad ezzel a 10 kérdéssel!