Nem nyugodtak meg a kedélyek a DK-ban, többen is Gyurcsány Ferencék távozását követelik

A kifelé szinte mindig egységet mutató Demokratikus Koalícióban (DK) talán először fordult elő, hogy egyszerre többen is szót emeltek a vezetés ellen: 

a párthoz tartozók egy része szerint ugyanis Gyurcsány Ferencnek, valamint az elnökségnek is le kellene mondania a június 9-i tragikus választási eredmény után. 

Úgy vélik, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség 8 százalékos eredménye csak részben indokolható Magyar Péter megjelenésével, valójában azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenccel nem mozgatható meg akkora tömeg, amellyel le lehet váltani a Fideszt egy országgyűlési választáson.

A DK elnöke ezzel nem ért egyet, erről hosszan beszélt múlt heti videójában. Szerinte az cáfolja ezt az állítást, hogy Budapesten és több nagyvárosban is „Gyurcsánnyal nyert” az ellenzék, ugyanakkor a más választási logika mentén működő parlamenti szavazások kudarcaira ennél a pontnál nem tért ki.

Az ugyanakkor biztos, hogy a Demokratikus Koalíción belül többen elbizonytalanodtak a pártelnök személyével kapcsolatban, bár azt egyelőre nem lehet meghatározni, hogy a tagság mekkora része elégedetlen. Cikkünkhöz több olyan forrással beszéltünk, akik ráláttak az elmúlt hónapok történéseire, közülük hárman névvel is vállalták a véleményüket.

Feszültség már jóval a választás előtt

A párton belül már jóval a választási vereség és Magyar Péter megjelenése előtt feszült volt a légkör. „Ez részben arra volt visszavezethető, hogy a központi pártvezetés kinevezett tíz területi igazgatót, közülük kettőt pedig lényegében a választókerületi elnökök feje fölé ültettek, hogy a helyi jelöltek személyéről döntsenek. A többieknek az volt a feladatuk, hogy koordinálják a munkát, segítsék a helyi szervezeteket” – mondta az rtl.hu-nak Sápi Mónika korábbi választókerületi elnök.

„Hamar rájöttünk azonban, volt, aki csak azért jött, hogy a saját pecsenyéjét sütögesse 2026-ra” – tette hozzá Leel-Őssy Gábor gyulai DK-s politikus. Ő a Facebook-oldalán nyíltan is megfogalmazta már nemtetszését a pártvezetéssel szemben, miközben a DK egyik alapítójaként Gyurcsány Ferencet tartja a legtehetségesebb ellenzéki politikusnak. „Messze neki van a legtöbb esze a mezőnyben, a teljesítménye sem rossz, elvégre egy 1 százalékos pártból csinált 20 százalékosat. Mindezt olyan támadások közepette, amit kevesen bírtak volna ki. 

De van egy pont, amikor azt kell mondani a legnagyobb tisztelet mellett is, hogy eddig, és ne tovább.

Központi ukáz, megkötött mutyik

A területi igazgatók kinevezése azért okozott több helyen is – igaz, nem mindenhol – konfliktust, mert a helyi szervezetek állítása szerint volt, ahol ezek az új vezetők jelölték ki az önkormányzati választáson indulókat, nyilván a központi elnökség akaratának megfelelően. Hiába dolgoztak már tavaly január óta a helyi DK-sok a megfelelő jelöltek kiválasztásán, ez semmit sem ért, végre kellett hajtani a központi ukázt.

Több esetben viszont olyanok kerültek képbe, akiket helyben senki sem ismert, ezáltal pedig szinte biztos volt a vereség. Voltak helyek, ahol inkább távozott a teljes csapat, mert nem akartak részt venni egy ilyen kampányban, de ez sem hatotta meg a vezetést.

A gyulaiakra ráerőltetett jelölt teljes alkalmatlanságát például az mutatja leginkább, hogy még az induláshoz szükséges 200 jelölést sem tudta összeszedni a 30 ezres városban. Emiatt ott nem volt olyan polgármesterjelölt, aki – az öndefiníció szerint – „az ellenzék legnagyobb erejéhez” volt köthető.

„A területi igazgatónk a választás előtti hónapokban kifelé, a Facebook-oldalakon azt mutatta, hogy egymást érik a pártrendezvények. Látszólag tehát minden rendben volt, azt ugyanakkor már kevesen tudták, hogy ezeken az eseményeken ugyanaz a néhány tucat ember vett részt” – mondta Leel-Őssy Gábor.

Sápi Mónika állítása szerint Nyíregyházán Jószai Attila területi igazgató okozott konfliktust, a városban pedig végül szintén nem állított hivatalos polgármesterjelöltet a DK. „Itt is hasonló folyamatok mentek végbe: a pártvezetés kinevezte Jószai Attilát Szigetszentmiklósról arra a feladatra, hogy helyettük állapodjon meg a jelöltekről, de vereség lett a vége” – fogalmazott a politikus. A nyíregyházi körzet azért különösen érdekes, mert sok más vidéki helyszínnel ellentétben érdemi ellenzéki erővel, igen sok aktivistával működik.

„A megkötött mutyik miatt teljesen esélytelenek voltunk a választáson, előre lehetett látni, hogy katasztrofális lesz a szereplés” – mondta Sápi Mónika, akinél arra is rákérdeztünk, hogy pontosan melyik ellenzéki párttal kötött megállapodás vetette fel a mutyi gyanúját. 

Nem az ellenzékkel állapodtak meg szerintem. A Fidesszel. Más magyarázat nincs erre a helyzetre. Ezt a választást meg lehetett volna nyerni, ha nem párton kívüli embereket jelöl a pártvezetés, 

ha van DK-s az induló jelöltek között, és a helyi DK-nak van kiért küzdenie, mert van motivációja” – mondta. Hozzátette: Az elmúlt fél év azt mutatta meg, hogy amikor összeállt a jelölti csapat, akkor rendre kiszedték Jószai Attilával azokat az embereket, akik értelmesek, vagy meg tudnák nyerni a körzeteiket. Nyíregyházát akár tetszik, akár nem, odaadták a Fidesznek” – tette hozzá.

Sápi Mónika egyébként a DK területi igazgatójaként is dolgozott, így részt vehetett azokon az értekezleteken, amelyeken rajta kívül a kilenc másik területi igazgató és Gyurcsány Ferenc volt jelen. Állítása szerint ezeken a találkozókon a központi stratégiát vitatták meg, ennek megfelelően a panaszaikat nem tudták előadni. 

Gyurcsány Ferenc arra mindig nagyon vigyázott, hogy az elégedetlenek ne találjanak egymásra, és ne tudjanak összefogni 

– fogalmazott. Az értekezletek után ugyan be lehetett menni a volt miniszterelnökhöz, aki minden esetben meghallgatta a problémákat, de érdemi segítséget Nyíregyháza ügyében Sápi Mónika szerint soha nem adott.

DK: Nem volt alku

A kritikát megfogalmazó politikusok és egyéb forrásaink állításairól megkérdeztük a DK-t is. A párt közölte: „A Demokratikus Koalíciót a területi igazgatók kinevezésénél és a helyi jelöltek kiválasztásánál egy cél motiválta: hogy minél több helyen őrizzük meg és növeljük polgármestereink, valamint helyi és megyei képviselőink számát. Pontosan azért, mert hisszük, hogy a jelenlegi kormányzattal szemben csak egy elkötelezetten európai és szociáldemokrata politika segítheti elő Magyarország felemelkedését. Éppen ezért 

a jelöltállításkor sem a Fidesz, sem más, a kormánypártokkal együttműködő erő segítségét nem vettük igénybe, viszont mindenhol nyitottak voltunk az ellenzéki együttműködésre, 

hogy tiszta, egy-az-egy-ellen helyzetet teremtsünk a jelenlegi állampárttal szemben a választásokon.”

Nehogy már Karácsony mondja meg

Információink szerint a központi parancsok egyebek mellett azért váltottak ki több helyen óriási felzúdulást, mert a jelöltek kiválasztási folyamatát valóban komolyan vették a helyi szervezetek. A központból is leinformálták a lehetséges indulókat, rákérdeztek, hogy ki mit tud róluk, van-e esetleg valamilyen sötét ügyük, ami rosszul jöhetne a kampányban. Hónapokkal korábban felálltak már tehát a csapatok – a politikai döntés ezt húzta keresztül.

„Ezt az egészet erkölcsi sértésként éltük meg. Rengeteget dolgoztunk, hogy megfelelő jelölteket találjunk, majd az egészet megsemmisítették egy alku miatt” – mondta Adamkó István Márton, a Demokratikus Koalíció volt hajdúszoboszlói választókerületi elnöke. Elmondása szerint odáig fajult a központi vezetés és a helyiek konfliktusa, hogy áprilisban, néhány héttel a választás előtt a teljes helyi elnökség lemondott. A DK-MSZP-Párbeszéd megállapodása alapján Hajdúszoboszlón a Párbeszéd jelölhetett, de az illetőt egyrészt alkalmatlannak találták a feladatra, másrészt pedig a pártszínei is berzenkedést váltottak ki. 

Nehogy már Karácsony Gergely mondja meg, hogy ki legyen az ellenzék jelöltje Hajdúszoboszlón. Itt a helyiek még emlékeznek arra, hogy miatta veszített az egész baloldal 2022-ben, mert visszalépett Márki-Zay Péter javára Dobrev Klárával szemben 

– mondta Adamkó István Márton. Ő egyébként azt különösen visszásnak tartja, hogy 2024-re eltűnt az a paragrafus a párt belső szabályaiból, amely a helyi szervezeteknek javaslattételi jogot adott a jelölteket illetően. Mire ez tudatosult bennük, már késő volt. A DK ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy továbbra is rendelkeznek javaslattételi joggal a helyi szervezetek. 

„Nehéz kérdés, hogy le kellene-e mondania az országos elnökségnek. A magam részéről tanácstalan vagyok, mert ez a DK felbomlásához vezethet. Márpedig ha a DK megszűnik, akkor megszűnik a magyar baloldal, mert jelenleg nincs a palettán szervezett baloldali erő. 

Mindenesetre szembesíteni kell az elnökséget bármennyire is hadakoznak, tiltakoznak ellene. A kritika a mi társadalmunk, a nyugati társadalmak egyik alappillére 

– fogalmazott Adamkó István Márton, aki szerint „az önvizsgálat és a kívülről érkező kritika befogadása kötelező”.

Az rtl.hu-nak nyilatkozó helyi politikusok arra is panaszkodtak, hogy jelezték ugyan a várható vereséget és a rossz stratégiát a központnak, de semmilyen reakciót nem kaptak. 

A párton belül többen már korábban változtattak volna az irányvonalon, de hiába akartak elindulni országos elnökségi tagnak, állításuk szerint megakadályozták őket ebben. „Nem elég ugyanis, hogy valaki teljesíti az induláshoz szükséges feltételeket: a neve csak azután kerülhet rá a szavazólapokra, ha ezt egy grémium jóváhagyta. Így működik a demokrácia nálunk” – mondta Sápi Mónika és ezt támasztotta alá Leel-Őssy Gábor is.

Ezzel kapcsolatban a DK azt közölte: „Az országos elnökségi tagsághoz a jelölteknek ajánlásokat kell gyűjteniük, és megfelelő számú ajánlás összegyűjtése után a kongresszus dönt a személyükről. Természetesen mind az ajánlásgyűjtés, mind a kongresszusi döntés előtt és alatt bárki szabadon elmondhatja a véleményét a jelöltek személyéről és politikai munkájáról.”

DK vagy DAC

A párt egyébként válasza alapján nem is értékeli teljes kudarcként az önkormányzati választási szereplést: „A Demokratikus Koalíció 10 fővárosi kerületben, 8 megyei jogú városban és számos kisebb településen ad polgármestert, vagy támogatta a polgármesteri címet elnyerő ellenzéki jelöltet. 2019-hez képest mind a helyi, mind a megyei képviselőink számát növelni tudtuk. A Demokratikus Koalíció képviselői az egyetlenek a magyar európai parlamenti képviselők közül, akik az EP baloldali farakcióját erősítik – rajtuk kívül csak jobboldali és szélsőjobboldali magyar képviselők vannak az EP-ben. Mára a DK maradt az egyetlen komolyan vehető tagsággal, szervezeti struktúrával és befolyással bíró baloldali erő Magyarországon” – írták.

Azzal kapcsolatban egyébként Sápi Mónika és Leel-Őssy Gábor is szkeptikus, hogy meg lehet reformálni belülről a pártot, úgy vélik ugyanis, a lojális elnökség minden változást meg fog akadályozni. Pedig szerintük nem igaz az állítás, hogy a DK egyenlő Gyurcsány Ferenccel. Állítják, létezik a párton belül egy olyan tehetséges politikusi, aktivista réteg, akikkel le lehetne vezényelni a generációváltást. 

Az pedig már mindegy, hogy ezt Demokratikus Koalíciónak vagy egy új formációnak, például Demokrata Centrumnak (DAC) nevezzük. 

De vissza kell térni az alapokhoz, azokhoz, akik hóban-fagyban osztották a szórólapot, és sokat tettek a pártért” – mondta Leel-Őssy Gábor, aki szerint ismét demokratikussá kellene tenni a Demokratikus Koalíciót.

A hvg.hu szerint Gyurcsány Ferenc a június 9-i vereség utáni elnökségi ülésen felajánlotta a lemondását, és hasonló információk jutottak el az rtl.hu-hoz is. Megkeresésünkre a DK azt közölte: „Gyurcsány Ferenc a lemondásáról, illetve az elnökség távozásáról szóló kérdéseket a Facebookon június 26-án közzétett videójában tisztázta. Gyurcsány Ferenc sem az elnökség, sem más fórum előtt nem ajánlotta fel a lemondását. A Demokratikus Koalícióban a választást követően nagyon intenzív munka indult el, ahol az előállt helyzetet értékeltük, valamint meghatároztuk a pártnak a választás utáni rövid és hosszú távú startégiáját.”

Sápiék etikai vizsgálata

Információink szerint az egyik elnökségi ülésen öt tervet vázolt fel Gyurcsány Ferenc, ezek egyikével (vagy kombinációjával) szeretné orvosolni a párt támogatottságának visszaesését. 

A párton belüli elégedetlenkedők kiszorítása pedig már folyik: van, aki önként hagyta el a pártot – Hajdúszoboszló mellett például Debrecenben, Nyíregyházán is volt távozás –, másokra pedig jó eséllyel kizárás vár. Sápi Mónikát már korábban, egy országos elnökségi határozattal visszahívták választókerületi elnöki pozíciójából, mégis választókerületi elnökként rendelték be – Leel-Őssy Gáborral együtt – etikai vizsgálatra. 

A párt a kizárásukat kezdeményezte.

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI