Három különböző szinten ellenőrzik a választásokra összegyűjtött ajánlásokat

Szombaton kezdhették meg az európai parlamenti választáson induló pártok, valamint az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. Az összegyűjtött ajánlásokat három – helyi, területi és országos – szinten ellenőrzik, a választás típusától függően.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán – mivel ebben az esetben az egész ország egy választókerületet alkot – a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi a választáson induló pártok által összegyűjtött ajánlásokat.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi képviselők júniusi választására azonban különböző szinteken ellenőrzik az ajánlásokat. 

A helyi választási irodákban (ez a települési szint) ellenőrzik a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek ajánlásait. Vármegyei szinten a területi választási irodák ellenőrzik a megyei közgyűlési választáson listát állítani szándékozó jelölőszervezetek által összegyűjtött ajánlásokat, valamint a Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi a főpolgármester-jelöltek által összegyűjtött ajánlások érvényességét.

Ezek mellett az NVI ellenőrzi az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló nemzetiségi szervezetek által összegyűjtött ajánlásokat.

Az EP-listák bejelentésének határideje május 3-a 16 óra, az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek május 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat, az önkormányzati és nemzetiségi választásra pedig május 7-e, 16 óra a listaállítás határideje.

A választási irodáknak három napjuk van arra, hogy az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek által összegyűjtött ajánlásokat ellenőrizzék.

A választási iroda ilyenkor megvizsgálja, hogy az ajánlóív nem másolat-e, sorszámozva van-e, rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő neve és aláírása. Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján a választási iroda azonosítja az ajánló választópolgárt, vizsgálja, van-e választójoga, valamint azt, hogy az ajánlóíven feltüntetett adatai (a neve, személyi azonosítója, lakcíme) a szavazóköri névjegyzékben szereplő adataival megegyeznek-e.

A választási iroda elfogadja az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát, és azok alapján egyértelműen azonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől. Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, vagy a név más előtagját (például ifjabb, idősebb, özvegy), ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de az egyértelműen azonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy "s"-sel vagy "h" nélkül vezette fel az ajánlásra).

Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg 

(például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy utcanevet).

Az ajánlások érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás is.

Az NVI azt is megállapítja, hogy az ajánló választópolgár április 20-a, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e jelöltet ajánlani, vagyis volt-e választójoga. Ellenőrzi azt is, hogy a választó ugyanazon listára nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis egy választópolgár több listát, jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy listát, jelöltet csak egyszer.

Az ajánlásgyűjtés megkezdésével párhuzamosan ismét elérhetővé vált a Kit ajánlottam? elnevezésű szolgáltatás a választópolgároknak, akik így ellenőrizhetik, melyik jelöltet vagy listát támogatták aláírásukkal. A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter