Lázár Jánosék másodfokon is elvesztették a 252 milliós kártérítési pert, és 16 milliót még fizetnie is kell a teniszszövetségnek

A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, és elutasította a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) több mint 252 millió forintos kártérítési igényét, amelyet a szervezet előző főtitkára, Richter Attila ellen nyújtottak be – tudta meg az rtl.hu. A részítélet ellen nem lehet fellebbezni.

Mint korábban megírtuk, az ügy előzménye, hogy az MTSZ előző elnöke, Szűcs Lajos (aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is) 2020-ban 3,5 milliárd forintos támogatást kért a kormánytól, mert állítása szerint olyan pénzügyi helyzet állt elő a szövetségnél, hogy már a béreket sem tudták kifizetni. A kormány végül 2,5 milliárd forintot adott a konszolidációra.

Az akkori elnök több tétellel is indokolta a pénzügyi gondokat, egyebek mellett azzal, hogy a szövetség az utolsó pillanatban lemondta a magyarországi WTA-torna rendezését, emiatt pedig a későbbiekben több százmillió forint értékű ellentételezést kellett kifizetni.

Miután kiderültek a pénzügyi gondok, Orbán Viktor felkérésére Lázár János fideszes képviselő vette át a szövetség irányítását, a későbbi miniszter pedig büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A szövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.

Ezt a követelést azonban a bíróság teljesen megalapozatlannak találta, az ítélet szerint ugyanis Richter Attila a korábbi elnök szóbeli felhatalmazása alapján, és az elnökség több tagjának tájékoztatása után járt el, amikor aláírta a rendezésről szóló szerződéseket, és az sem bizonyított, hogy nem volt anyagi fedezete a versenynek. 

Gyakran előfordult ugyanis, hogy a kormány utólag finanszírozott egy-egy eseményt. (Az ügyről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)

Ugyanígy a torna lemondásáról sem Richter Attila döntött egyszemélyben, az ítélet szerint ugyanis előzőleg tájékoztatta az elnökséget, és még a lehetséges követkeményekről (a pénzfizetési kötelezettségről) is beszámolt. A végső döntést pedig nagyjából ugyanaz a kör hozta meg, mint amelyik a rendezési szerződésről döntött.

Érdekes pontja volt a bírósági pernek, hogy a tanúvallomások szerint, amikor kiderült, a kormány nem vállal pénzügyi garanciát a kérdéses versenyre, akkor az egyik elnökségi tag azt is felvetette, hogy állami támogatás nélkül, kizárólag szponzorokkal rendezzék meg a tornát. Ekkor viszont – az elsőfokú bírósági ítéletben foglalt tanúvallomás szerint – Szűcs Lajos azt mondta: 

kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembemenni, és ezt a teniszversenyt nem lehet megrendezni, el kell engedni.

A másodfokú bíróság szerint egyébként az egész keresetet el lehetett volna utasítani arra hivatkozva, hogy valójában nem is érte kár a Magyar Tenisz Szövetséget. A jogtulajdonosnak kifizetett lemondási pénzt ugyanis a magyar állam által biztosított forrásból fizették ki, azaz a szövetséget végül nem érte kár, így értelemszerűen nem is indíthat kártérítési pert. Markovits László, a szövetség alelnöke az elsőfokú ítélet után ezzel kapcsolatban arról beszélt az Indexnek, hogy „természetesen ez egy abszurd helyzet, hiszen a károkozás ettől még megtörtént, ezt senki nem is vitatja, és azt valakinek, jelen esetben az adófizetőknek meg kellett fizetniük”.

A bíróság ugyanakkor annak ellenére, hogy jogilag már a kiindulópont miatt el lehetett volna utasítani a keresetet, érdemben vizsgálta meg az elsőfokú ítéletet, és annak megállapításait az indoklással együtt helybenhagyta.

Ezzel együtt tárgyalták Richter Attila viszonkeresetét, amelyben egyebek mellett 16 havi ki nem fizetett bérét követelte. Ezt a bíróság indokoltnak találta, így a szövetségnek 15,8 millió forintot kell fizetnie a volt főtitkárnak.

Az első pillanattól kezdve azt mondtam, hogy ez az egész ügy boszorkányüldözés, és nem szól semmi másról csak a kommunikációról. 

A Magyar Tenisz Szövetség pontosan tudta, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság, mégis pert indított, hogy megfélemlítse a tenisztársadalmat” – mondta Richter Attila az rtl.hu-nak. Hozzátette: az az állítás sem igaz, hogy 3,5 milliárd forint volt a szövetség hiánya, amikor lemondott a tisztségéről.

A rendkívül szövevényes ügyben egyébként a szövetség két másik pert is indított a korábbi teniszversenyek lebonyolításáért felelős cégek ellen, információink szerint az MTSZ elsőfokon ezeket is elveszítette, de az ítéletek ellen fellebbezett. Az ügyben évek óta nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is, azonban ennek állásáról megkeresésünkre mindössze azt közölte a NAV, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.

A Magyar Tenisz Szövetség azt írta: „mind a Richter Attila elleni, mind az A-Z Tenisz Produkció Kft. ellen indított perek folyamatban vannak, így az eljárások lezárásáig nem kívánjuk kommentálni értesüléseit. Az MTSZ által tett feljelentések alapján indult büntetőeljárások egyesített ügyszámon nyomozati szakban tartanak”.

Tisztújítás a teniszszövetségnél, nem tudni, indul-e Lázár János

A Magyar Tenisz Szövetségnél májusban tisztújítás lesz, a jelölőbizottságnál szerdáig kell jelezni, ha valaki pályázna valamelyik tisztségre. Az rtl.hu csütörtökön megkereste a szövetségen keresztül Lázár Jánost, hogy megtudjuk, ismét indul-e az elnöki székért, de kérdéseinkre az MTSZ azt közölte, hogy miután jelenleg is tart a tisztségekre történő jelentkezési, illetve jelölési folyamat, ezért nem tudnak információt adni az indulókról. Lázár János egyébként eredetileg egy évet, legfeljebb egy ciklust vállalt volna. Információink szerint többen fontolgatják, hogy indulnak az elnöki pozícióért, de ezt a szándékot nagyban befolyásolhatja, ha Lázár János is jelölteti magát a tisztségre.

Nyitókép: Vajda János/MTI