Lázárék negyedmilliárdos kártérítésre perelték a teniszszövetség volt főtitkárát, de végül ő kaphat 16 milliót

A Kecskeméti Törvényszék elutasította a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) több mint 250 millió forintos kártérítési igényét, amelyet a szervezet az előző főtitkára, Richter Attila ellen nyújtott be.

Az ügy előzménye, hogy az MTSZ előző elnöke, Szűcs Lajos (aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is) 2020-ban 3,5 milliárd forintos támogatást kért a kormánytól, mert állítása szerint olyan pénzügyi helyzet állt elő a szövetségnél, hogy már a béreket sem tudták kifizetni. A kormány végül 2,5 milliárd forintot adott a konszolidációra.

Az akkori elnök több tétellel is indokolta a pénzügyi gondokat, egyebek mellett azzal, hogy a szövetség az utolsó pillanatban lemondta a magyarországi WTA-torna rendezését, emiatt pedig a későbbiekben több százmillió forint értékű ellentételezést kellett kifizetni.

A kormány a problémák felszínre kerülése után közbelépett, és Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére Lázár János fideszes képviselő vette át a szövetség irányítását. A későbbi miniszter büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A szövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától. Az MTSZ szerint ugyanis az előző főtitkár anyagi kárt okozott azzal, hogy:

• elnökségi felhatalmazás nélkül írta alá a WTA-torna rendezéséről szóló szerződést,
• miközben megfelelő helyszín sem állt rendelkezésre a torna lebonyolítására,
• ráadásul a rendezésnek még a pénzügyi fedezete sem volt biztosított.  

(A rendezés lemondása miatt a WTA-tornák jogtulajdonosa eredetileg 1,6 millió dollárt, valamint 550 ezer eurót kért, ezt azonban csökkentették 252 millió forintra, tehát a főtitkártól követelt kártérítés összege is ennyi lett.)

A Kecskeméti Törvényszék júliusban kelt ítéletében a szövetség egyik állítását sem találta bizonyítottnak, sőt a bíróság éppen ellenkező következtetésekre jutott. Az rtl.hu birtokába került ítélet szerint ugyanis Richter Attila nem önállóan hozta meg a különböző döntéseket – így a WTA-torna megrendezéséről szóló szerződést sem önhatalmúlag írta alá –, hanem erről előzőleg egyeztetett. 

„A bíróság álláspontja szerint az alperes mint főtitkár az elnök illetve az elnökség által meghozott döntések, valamint a közgyűlés által elfogadott határozatok alapján hajtotta végre a feladatokat, ekként 

nem volt megállapítható, hogy olyan önálló döntéseket hozott, melyek meghatározó befolyást gyakoroltak az egész szakszövetség működésére 

– áll az ítéletben.

Olyan elnökségi határozat ugyan nem született, amely konkrétan az aláírásra adott volna felhatalmazást, de a bíróság szerint Szűcs Lajos elnök egy telefonos tárgyalás során egyetértett azzal, hogy a szerződést alá lehet írni. Ezen a konferenciahíváson mások mellett a korábbi sportigazgató és az akkori elnökség több tagja is részt vett. Márpedig az ítélet szerint ilyen ügyekben egyedül is dönthetett az elnök, azaz ennek alapján a döntést végrehajtó főtitkár aláírhatta a szerződést.  

Ugyanígy a torna lemondásáról sem Richter Attila döntött egyszemélyben, az ítélet szerint ugyanis előzőleg tájékoztatta az elnökséget, és még a lehetséges követkeményekről (a pénzfizetési kötelezettségről) is beszámolt. A végső döntést pedig nagyjából ugyanaz a kör hozta meg, mint amelyik a rendezési szerződésről döntött.

„Kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembemenni”

A bíróság szerint nem volt megalapozott az az állítás sem, amely szerint egyértelműen nem állt rendelkezésre olyan helyszín, amelyen meg tudták volna rendezni a tornát. Az eredetileg tervezett budapesti és debreceni helyszín ugyan valóban besült, de egy székesfehérvári pályán akár megtarthatták volna versenyt.

A Kecskeméti Törvényszék azt is megállapította, hogy a finanszírozással kapcsolatos aggályok sem voltak megalapozottak. A bíróság ugyanis a tanúvallomások alapján azt írta az ítéletében: több alkalommal is előfordult, hogy valamely tenisztorna megrendezésére nem volt megfelelő pénzügyi forrás, nem volt adott esetben megfelelő helyszín, mégis megrendezték. Volt például olyan verseny, amelyet előzőleg nem támogattak külön kormányhatározatban, a torna után azonban mégis biztosították a forrást. A költségvetést ráadásul három évre kell számolni, a WTA-rendezési jog ugyanis 2020 és 2022 közötti rendezést tett lehetővé.

Amikor kiderült, hogy a kormány nem vállal pénzügyi garanciát, akkor az egyik elnökségi tag azt is felvetette, hogy állami támogatás nélkül, kizárólag szponzorokkal rendezzék meg a tornát, de ekkor – a bírósági ítéletben foglalt tanúvallomás szerint – Szűcs Lajos azt mondta: „kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembemenni, és ezt a teniszversenyt nem lehet megrendezni, el kell engedni”.

A Kecskeméti Törvényszéken tehát elutasították a szövetség kártérítési igényét, de 

ezzel együtt tárgyalták Richter Attila viszonkeresetét, amelyben egyebek mellett 16 havi ki nem fizetett bérét követelte. Ezt a bíróság indokoltnak találta, 

ezért a volt főtitkárnak 15,8 millió forint jár, továbbá a szövetségnek kell megfizetnie az 5 millió forintos perköltséget is.  

Az ítélet nem jogerős, a Magyar Tenisz Szövetség ugyanis fellebbezett. (A kecskeméti bíróság még további tárgyalásokat is tart, ebben a részítéletben ugyanis még nem tisztázták, hogy jogosak-e Richter Attila egyéb kártérítési igényei.)  

A volt főtitkár az rtl.hu megkeresésére azt mondta, hogy a bíróság ítélete azt bizonyítja: boszorkányüldözés folyt ellene is, szerinte például eleve nem igaz, hogy 3,5 milliárd forint volt a szövetség hiánya, amikor lemondott a tisztségéről.

Úgy vélte, ezt támasztja alá a konszolidáció végső beszámolója is, amely szerint „nagyjából 950 millió forintot fizettek ki az előző elnökséghez fűződő kötelezettségek miatt, miközben több százmillió forintot a szövetség saját működésére fordított, ebből pedig következik, hogy a múlt tartozásaira nem volt szükség a 2,5mrd forintra”.

Az elsőfokú ítélet után levelet írt a teniszszövetség tagjainak, amelyben például erre is felhívta a figyelmet.

A szervezet honlapján válaszolt a levélre, ebben a dokumentumban egyebek mellett azt írták, hogy 

az MTSZ nem tekinti véglegesnek a perben hozott döntést, mert még csak elsőfokú részítélet született. Azt is közölték, hogy Richter Attila szerintük az üzenetével elismert csaknem egymilliárd forintnyi tartozást, ezért a levelet továbbították a hatóságoknak.

A perrel kapcsolatban az rtl.hu kérdésére a Magyar Tenisz Szövetség ismét azt közölte, hogy „a munkaügyi perben egyelőre részítélet született, mely nem lett jogerős, a Szövetség fellebbezése okán. A Szövetség megvárja, míg az ügy jogerősen lezárul, és ezt követően alakítja ki álláspontját”.

Markovits László, a szövetség jelenlegi alelnöke augusztusban ugyanakkor beszélt a perekről az Indexnek adott interjúban. Úgy fogalmazott, a bíróság szerint a szövetséget végül direkt módon nem érte kár, mert az állam átvállalta a hiányt, de – mint mondta – „természetesen ez egy abszurd helyzet, hiszen a károkozás ettől még megtörtént, ezt senki nem is vitatja, és azt valakinek, jelen esetben az adófizetőknek meg kellett fizetniük. (…) Elsőfokon részben elutasították a keresetünket, (…) ráadásul úgy ítélték meg, hogy a volt főtitkár nem töltött be vezető tisztséget a szervezetben, így az aláírásával tett kötelezettségvállalása a hatályos munkajogi szabályok értelmében csak korlátozott felelősséggel terheli. Szerintünk a gyakorlat és a különböző dokumentumok, elnökségi határozatok nem ezt támasztják alá, és emiatt fellebbezni is fogunk”.

Állítása szerint már összesen 13 milliárd forintnyi pótlásra volt szükség az előző vezetés döntései miatt. 

Azt ugyan nem részletezte, hogy miként jön ki ez az összeg, de feltehetően benne volt egy másik teniszverseny (FED-kupa) lemondása miatti kötelezettség, amely 20 millió dollárt (7,5 milliárd forintot) tett ki.

Richter Attila – amellett, hogy vitatja az elnökség által hiánynak tartott többi összeg indokoltságát is – az rtl.hu-nak azt mondta: ennek a teniszversenynek a hazai megrendezését kezdetben az új elnökség tagjai is támogatták, majd végül mégis a lemondás mellett döntöttek. Hivatalosan a költségek alultervezésével és a bevételek felültervezésével indokolták a döntést, pedig a pályázati számításokat a szövetség mellett a nemzetközi szervezet, valamint a kormány nevében a Nemzeti Sportügynökség illetékese is aláírta, előzőleg pedig (szintén a kormány, a nemzetközi szervezet és a szövetség részvételével) hosszas tárgyalásokat folytattak a költségvetés egyes pontjairól.

Az igen szövevényes ügyben egyébként más eljárások is folyamatban voltak vagy vannak, így a történtek feltárása még biztosan eltart egy darabig:

• évek óta nyomoz például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (ez még csak nyomozati szakban van, bővebb tájékoztatást nem adtak ennek állásáról),
• de a szövetség indított egy munkaügyi pert egy másik volt főtitkár ellen is (ettől végül visszalépett az MTSZ),
• valamint beperelték a korábbi teniszversenyek lebonyolításáért felelős cégeket is (ezekben sem született még elsőfokú ítélet).  

Nyitókép: Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke és Markovits László, a Vasas SC elnöke, a Magyar Tenisz Szövetség alelnöke a szervezet budapesti tisztújító közgyűlésén 2020. július 27-én – Fotó: Illyés Tibor/MTI