Tisztában van vele a Zirci Ciszterci Apátság, hogy idős, mozgáskorlátozott bérlőket akarnak elküldeni

Se a mentő, se a postás nem tud bejutni a Pécs történelmi belvárosában található Apáca utcai lakóépületbe, amelyet teljesen elkordonozott a tulajdonos Zirci Ciszterci Apátság. Erről az rtl.hu korábbi cikke számolt be a lakóépület ügyeibe belelátó források elmondása alapján. A kordonozás azután következett, hogy tavaly novemberben felszólították az itt élő bérlőket: hagyják el otthonukat, mert a bérleti szerződésüket felmondják.

A lakók értetlenül fogadták a felszólítást, valamint a március 20-i, „izmozásként” értékelt kordonozást, amelyet a Baranya vármegyei kormányhivatal Örökségvédelmi Hivatala rendelt el. Ők adtak határidőt a cisztercieknek, hogy fél éven belül végezzenek el jókarbantartási munkákat, vagy bírság vár rájuk. Ám a munkák nem kezdődtek el, a lakók viszont csak úgy tudnak ki- és bejutni az épületből, hogy odébb pakolnak egy kétméteres fém rácsot, hogy ki tudjanak slisszolni a kerítésen.

Se a mentő, se a tűzoltó nem jutna be a lakásokhoz, ahol két idős, mozgássérült beteg is él.

Úgy tudjuk, a lakók azt is fájlalták, hogy az Apátság nem kezdeményezett semmiféle párbeszédet velük, és megkeresésükre sem válaszolt. Ezért első cikkünk publikálása előtt megkerestük a katolikus rend képviselőit, de akkor még nem válaszoltak, mostanra azonban hosszan kifejtették saját álláspontjukat.

Tudták, hogy idős, mozgáskorlátozott emberek is élnek a házban

A Zirci Ciszterci Apátság azt írta, hogy tavaly november 23-án küldték ki a bérleti szerződést felmondó levelüket, aminek jogalapja maga a lakók által aláírt bérleti szerződés volt, ami csak annyit írt elő, hogy 60 nappal korábban kell szólni a jogviszony megszüntetéséről. 

Annak ellenére, hogy ez a bérleti szerződés nem ró indokolási kötelezettséget a felekre a felmondás körében, az Apátság a felmondás indokaként megjelölte, hogy az ingatlan veszélyes állapotba került, így annak további bérlet útján történő hasznosítása nem lehetséges 

– írták.

Jelezték a lakóknak azt is, hogy az épület veszélyes, amit a lehető leghamarabb el kell hagyni. 

Ezzel a közléssel az épület veszélyes állapotából eredő tulajdonosi felelősséget kizárták, a bérleményben a bérlők csak saját felelősségre tartózkodhatnak 

– hívta fel a figyelmet az Apátság. Ezt egy tavaly ősszel készült szakértői állásfoglalás alapján döntötte el az új vezetés. Szerintük 2012-ben, amikor a rend ingyen megkapta az épületet az államtól, „a korábbi rendi vezetés kiindulási pontja és helyzetfelmérése egyaránt téves volt”, mert eleve alkalmatlan volt az épület azokra a célokra, amelyekre a törvény szerint használni kellett volna. A korábbi vezetés ellen a Vatikán is nyomoz: olyan zavarosnak találták pénzügyeiket, hogy egy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló céget kértek fel arra, hogy világítsák át őket. 

Az új vezetés amúgy azt elismerte, hogy nem kezdeményeztek közvetlen párbeszédet a lakókkal a fejleményekről, és azzal is tisztában vannak, hogy kik élnek az ingatlanban, vagyis kiket kordonoztak ott el.

Természetesen a mostani vezetés is tisztában van vele, hogy három család lakik a kérdéses, életveszélyessé nyilvánított ingatlanban, közülük az egyik egy idős, mozgásában korlátozott házaspár.

Azt ígérték ugyanakkor, hogy „az Apátság jelenlegi vezetése a problémák megnyugtató megoldására és a lakók mielőbbi biztonságos elhelyezésére koncentrálta erőfeszítéseit”. Állították, hogy az Apátság „gondos gazdaként igyekezett elhárítani a fennálló veszélyhelyzetet és lehetőségei szerint körültekintően gondoskodni fog a bentlakók további sorsáról is”. Ezt azzal indokolták, hogy bizonyos állagmegóvási feladatokra már kértek be ajánlatokat, a védőtető tervezési munkáival kapcsolatban pedig már a szerződéskötés is folyamatban van. Az Apátság szerint „a védőtető munkaközi terveire az ajánlatot megkérte, azaz megtett minden sürgős és szükséges intézkedést.”

Az Apátság tudott az épület állapotáról

A történet 2012-ben indult, amikor az úgynevezett vagyonátadó törvény (hivatalos nevén: 2012. évi CXIV. törvény az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről) kimondta, hogy az Apáca utcai ingatlan „ingyenesen a Zirci Ciszterci Apátság tulajdonába kerül oktatási, kulturális, szociális és hitéleti célokra, azzal a feltétellel, hogy a Zirci Ciszterci Apátság az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja”.

Az eltelt évek alatt bőven akadtak gondok az épülettel. A lakók életére rálátó forrásunk szerint az ott élők többször jelezték a cisztercieknek, hogy pereg a vakolat, gond van a tetővel, vagy épp a cserepek potyognak. Az Apátság korábbi vezetése azonban ezeket a megkereséseket rendre figyelmen kívül hagyta, így egyes munkálatokat a bérlők saját pénzükből végeztettek el a szakemberekkel.

A problémákkal viszont tisztában kellett lenniük még akkor is, ha esetleg valamiért önhibájukon kívül nem vették észre a lakók megkereséseit. 

Az Apátság mostani válaszából kiderül ugyanis, hogy már 2014-ben elvégeztek itt egy statikai-mérnöki felmérést, amely megállapította, hogy a tető és a kémények mindenképp felújításra szorulnak. Emellett már a 2012-es törvény indoklása is rögzítette, hogy „a pécsi ingatlan műszakilag leromlott állapotban van, amely ingatlan felújítása várhatóan jelentős költségvetési ráfordítást igényelne a közeljövőben”.

A korábbi helyzetértékeléseket erősítette meg a 2023 őszén, már az új vezetés által kért szakvélemény, amely ezt állapította meg: 

Az épület legnagyobb gondja jelenleg a végletekig elhanyagolt tető. Ez sürgős felújítást igényel a tetőszerkezet, a fafödém és a lakások állagvédelme miatt is. Ez lenne a legsürgősebb tennivaló az épülettel a kéményproblémák megoldása mellett. 

Ezen szakvélemény elkészülte után mondta fel az Apátság a lakók bérleti szerződését, kordonozta el az épületet, és kezdett el szakembereket keresni a teljeskörű felújításra. 

A bérlők a felszólítást és annak indoklását nem fogadták el, és az ingatlanban maradtak. Emellett – ahogy arról előző cikkünkben beszámoltunk – egy ügyvéden keresztül jogi állásfoglalást is küldtek az Apátságnak. Ők megerősítették, hogy ez 2023. december 12-én eljutott hozzájuk. A lakók birtokvédelmi kérelmet is beadtak Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez. Ez március 26-án érkezett meg, majd másnap ügyintézőhöz került, és kezdetét vette az eljárás.

Mossák kezeiket

A Zirci Ciszterci Apátságtól azt írták, hogy a korábbi rendi vezetés által kötött szerződéseket és az azok által előállított helyzeteket is megörökölték. Szerintük „az Apátság korábban sem tudta és most sem tudja az épületet a [2012-es vagyonátadó] törvényben meghatározott oktatási, kulturális, szociális és hitéleti célokra használni egyrészt annak tényszerűen rögzített leromlott, veszélyes állapota, másrészt lakóingatlan célú használata okán”.

Ezért „az Apátság jelenlegi vezetésének nincsenek sem rövid- sem középtávú tervei az ingatlan további hasznosítását illetően”, írták.

A műemléki épület teljes felújítására sincs pénzük, erre egyébként szerintük nem is kötelezi őket semmi. Mindenesetre közölték, hogy „a jelenlegi rendi vezetés felelős döntése, hogy megkereste a Magyar Állam képviseletét ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t az ingatlan jövőbeni jogi sorsának megnyugtató rendezése érdekében”. Ez azonban aligha oldja meg azonnal a jelenleg ott élők problémáit.

Tehát az Apátság annak ellenére vette át ingyen az államtól az épületet 2012-ben, hogy tisztában volt a felújítás szükségességével, illetve azzal, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor gyakorlatilag törvényszegést követnek el. Ennek ellenére hagyták több mint egy évtizedig parlagon heverni.

A Vatikánig jutottak a zavaros pénzügyek

A Zirci Apátságról tavaly nyáron lehetett sokat hallani a sajtóban, amikor kiderült, hogy a Vatikán egy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló céget kért fel arra, hogy világítsák át az apátság pénzügyeit, amelyeket Rómából nézve is zavarosnak találtak – erről annak idején a Heti Válasz számolt be.

A lap arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években a Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi hálózatot „lényegében rádrótozták” az apátsági központra. 

Bérczi L. Bernát apátot felfüggesztették, és a vizsgálat idejére „száműzték” a magyar alapítású dallasi apátságba (amely szintén a zirci kongregációhoz tartozik). A gyanús ingatlanügyekkel, veszteséges kirakatvállalkozásokkal, és iskolák irányítása feletti szereptévesztéssel tarkított kapcsolatot az apátság és az állam között nem nézte jó szemmel a katolikus egyház római vezetése.

 Nyitókép: Olvasónk