Már 600 ezer lakás áll üresen Magyarországon, ez az oka

A G7 cikke szerint a tavalyi népszámlálás idején országosan a lakóingatlanok körülbelül hatoda, csaknem 600 ezer (599 023) lakás volt lakatlan. 2011-hez, az ez előtti utolsó népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az ilyen lakások száma. Hozzáteszik: csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy 200 ezer ingatlannal. A lap szerint ezzel egy évtizedek óta tartó trend folytatódott. 

A ténylegesen üresen álló lakások mellett a statisztika szerint ilyennek számítanak a nyaralóként, üdülésre használt ingatlanok, de például ide tartoznak a turisztikai célra kiadott vagy akár irodaként használt lakások is. Vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajai két város között ingáznak, és csak a másik lakásukat jelölik meg tartózkodási helyüknek. Nem tartoznak viszont ebbe a kategóriába az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak

Sok az üres lakás a Balaton-parti településeken, például Szántód, Balatonakali, a városok között Siófok vezet, itt már minden harmadik lakóingatlan üres. A listán sok a borsodi, vagy észak-alföldi település is. Ott sokszor az a jellemző, hogy a korábbi lakók máshol találtak munkát, de az ingatlant nem tudják eladni, kivártak, hátha emelkedik a vidéki ház értéke.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lapnak elmondta: a budapesti belső kerületek ingatlantulajdonosai az ingatlanjaik felértékelődése miatt máshol jobb lakásokat tudtak venni, vagy ha valakinek itt volt második ingatlanja, jobban megérte Airbnb-ként kiadni. De általánosságban is nőtt ezekben a kerületekben a turizmushoz köthető befektetési célú vásárlás. Ez szintén hozzájárult a nem lakott ingatlanok arányának növekedéséhez. 

Az V., VI., VII. és IX. kerületekben 2022-ben már a lakások harmada-negyede volt nem lakott, miközben 2011-ben még csak negyedük-ötödük számított ilyennek.

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója szerint mindez a leglátványosabban a budapesti agglomerációban látszott, ahova a magas bérleti díjak és ingatlanárak miatt a városból is sokan költöztek ki. 

A Pest vármegyei járások legtöbbjében emiatt úgy csökkent a nem lakott lakások aránya, hogy közben 46 ezerrel nőtt az ingatlanok száma

– fogalmazott. 

Balogh László korábban a Reggeliben arról beszélt, hogy bár nem fog fenekestül felfordulni az ingatlanpiac, de nagyon furcsa helyzet van kialakulóban:

Nyitókép: Faludi Imre / MTVA / MTI