Julia Gross német nagykövet kormányzati nyomásgyakorlásról beszélt az RTL-nek

A nagykövettel folytatott beszélgetésről még többet megtudhat az esti RTL Híradóból.

Németország budapesti nagykövete a kormányzati nyomásgyakorlásról beszélt az RTL Híradónak. Julia Gross német nagykövet elmondta, hogy egyes német iparágak képviselői „nagyon boldogok Magyarországon”, és jó befektetési területként tekintenek az országra. Más ágazatok azonban érzik „a magyar kormány egyes intézkedéseinek hatását”.

Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban felvették a kapcsolatot a magyar kormánnyal, mert „mindenki azt akarja, hogy a német cégek virágozzanak Magyarországon”. A nagykövet közölte, hogy „még több befektető szeretne Magyarországra jönni”, és szeretnék tudni, hogy mire számíthatnak.

Arra a kérdésre, hogy érkeztek a nagykövetségre német cégektől olyan visszajelzések, amelyek ellenük irányuló nyomásgyakorlásról szóltak, a nagykövet közölte, hogy egyes ágazatokban működő cégek „a különböző szektorális különadók vagy a tervezési, engedélyeztetési hatósági eljárásokkal kapcsolatos kérdések” azok, amiket a német cégek említeni szoktak a német nagykövetségnek.

Julia Gross hozzátette, hogy ezek nemcsak a németeket tölti el aggodalommal, hanem más Magyarországon tevékenykedő külföldi befektetőket is.

Visszautasíthatatlan ajánlatokról írt a Spiegel

Áprilisban a Spiegelnek nyilatkoztak magyarországi érdekeltséggel rendelkező német cégek. Sokan közülük nevük elhallgatását kérték a laptól, és arról beszéltek, hogy vége van annak az időszaknak, amikor a korábbi Orbán-kormányok különböző adókedvezményekkel és segítőkész kormánytisztviselőkkel csábították az országba őket. Ehelyett most elkezdődött a német érdekeltségek kiszorítása, és „visszautasíthatatlan ajánlatok” érkeznek hozzájuk kormányközeli körökből.

A Frankfurter Rundschau augusztusi cikke szerint pedig „hihetetlen dolgok történnek az EU közepén”. Egyre több Magyarországon aktív külföldi cég számol be egy olyan politikailag vezérelt rendszerről, amelynek célja kisajátításuk. A rendszerrel összefüggésben például olyan diszkriminatív különadókat említenek, amelyek csak a külföldi cégeket sújtják.

Nyitókép: Híradó