Szétrohadt talpfák felett araszol a villamos, pedig hetekig javították

Ha kötött pályáról van szó, nem csak a vasútnál akadnak problémák, lehet találkozni Budapesten is rothadó talpfákkal és extrém lassújelekkel. Olvasóink hívták fel arra a figyelmet, hogy azután is csak araszolnak az 59-es villamosok a XII. kerületben az Apor Vilmos tér utáni szakaszokon, hogy augusztus második felében két hétre lezárták azokat.

Az is feltűnt a helyieknek, hogy az összes porladó-rothadó talpfát sem cserélték ki, és a járatok által kibocsátott zaj sem csökkent. Mi is megnéztük az érintett szakaszt, és nem bizonyult túlzásnak, amit hallottunk.

Megkerestük a BKV-t a kérdéseinkkel, a válaszaikból kiderült, hogy a lakók félreértettek valamit. Ők ugyanis azt hitték, hogy felújítást végeztek abban az időszakban, amikor pótló buszok jártak a villamosok helyett, de mint kiderült, mindössze karbantartás, illetve javítás fért bele a tömegközlekedési cég büdzséjébe.

A pénz, illetve inkább annak a hiánya nyomja rá a bélyegét az 59-es vonalának megújítására. 

Az augusztusi vágányzár két hete alatt 160 darab talpfát (ezekre erősítik a síneket) és 288 méter sínt cseréltek ki, ami 30 millió forintba került. A BKV azt is közölte, hogy a karbantartási feladataikat ütemezetten, és változó volumenben a következő években is folytatják. Ugyanakkor a „tervezett munkáink nem vágányfelújítást, hanem a vágány tervezett élettartamának eléréséhez szükséges karbantartási és fenntartási feladatok tervszerű végrehajtását jelentik” – írták.

Persze a toldozás-foltozás helyett a teljes felújítás lenne a legjobb megoldás, de ez a BKV szerint milliárdokba kerülne, amire most nincs keret. „Az érintett terület esetében a teljes vágány és alépítményi hálózat komplex átépítése szükséges egy korszerű, hézag nélküli vágányrendszer kialakításának érdekében. A jelenlegi forráshiányos gazdasági helyzetben a tervezett beruházásokat csak időben elnyújtva, ütemezetten tudjuk elvégezni. Az 59-es villamos vonalának átépítését középtávon látjuk reálisnak” – közölték.

Jelenleg több helyen is egy kis tábla látható a vonalon, amelyen egy 15-ös szám szerepel, ez annyit jelent, hogy ott 15 km/h-nál nem haladhat gyorsabban a villamos. A BKV szerint a lassújel nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezzel balesetveszélyt előznének meg, vagy veszélyes lenne a pálya, csupán a gyors elhasználódástól védik a vágányokat. Mindenesetre a pályát folyamatosan – leginkább hetente – ellenőrzik, és a sebességkorlátozásokról is ezután döntenek.

Megkerülhetetlen a talpfák kérdése, laikus szemmel nézve egyes helyeken már leginkább csak gyújtósnak lennének jók, annyira össze vannak törve. Például ez is ilyen:

A BKV szerint rendszeresen ellenőrzik ezeket, és ha szükséges, cserélik akár egyesével is, ugyanakkor leginkább a síncserével együtt lesznek új talpfák. Mint például itt is:

Itt pedig jól látható, meddig tartott a pénz:

Azt is elmondták, hogy egy-egy talpfát ki lehet cserélni vágányzár nélkül is, a forgalom ideiglenes lassításával, amire az elmúlt évek során többször volt példa. „Az elvégzett munkák eredményeként a kritikus állapotokat megszüntettük, ahol forráshiány miatt nagyobb beavatkozásra nem volt lehetőség, ott nyomtartókkal és lokális aljcserével javítottunk a vágány állapotán.”

A villamospálya közelében lakók örök panasza a zaj. Ahogy egy évtizedek óta ott lakó nő mondta: 

ha nem nyikorog, akkor zakatol, ha nem zakatol, akkor nyikorog. Nyáron a korán kelés alap, amikor nyitva vannak az ablakok.

A nyikorgásra létezik megoldás, kenni kell a síneket. A BKV azt írta, hogy a Nagyenyed utcában mobil gépi sínkenéssel csökkentik a zajhatást (a Nagyenyed u. – Alkotás u. ívben és a Nagyenyed u. – Böszörményi úti ívben). Mindezt heti kétszer ejtik meg, viszont ez sem varázsszer, mert nem lehet túlzásba vinni, és vannak olyan szakaszok, ahol biztonsági szempontok miatt nem alkalmaznak kenést. Ráadásul az 59-es vonal egy hegyi pálya és emiatt fokozottan ügyelni kell arra, hogy a fékút-távolságok ne növekedjenek meg.

A zakatolásra is van megoldás, de az már sokkal bonyolultabb és drágább. Az a bizonyos kattogó hang a villamospálya hagyományos szerkezetéből adódik (ami nem csoda, mivel 120 éves). Ennek fontos jellemzője, hogy sínvégi illesztési hézagokkal biztosítható a sínszál megnyúlása vagy összezsugorodása a pálya rongálódása nélkül, fenntartva az üzembiztos közlekedést. Az illesztési hézagok következménye, hogy a villamosok elhaladása az érintett szakaszon csattogó zajhatással jár. Ezeknek a hézagoknak viszont ott kell lenniük, mivel a hőmérséklet változásával változik a fém hőtágulása, és ennek helyet kell hagyni.

A már említett megoldás az lenne, ha átépítenék hézagnélküli vágányra a teljes szakaszt. De ahogy már írtuk, ez borzalmasan drága lenne, és csak „középtávon” szerepel a BKV terveiben. Addig pedig nyikorog és zakatol az 59-es.

Nyitókép: A 15-tel vágtató 59-es villamos. Fotó: Kovács István / RTL.