A Kúria elnöke szerint lehetetlen követeléseket is megfogalmazott az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete a Kúriára vonatkozóan „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül” átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) „minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét” – írta a Kúria elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint megírtuk, közzétette az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését Brüsszelben, amely alapján Magyarországon tapasztaltak némi előrelépést, de sok még a tennivaló.

Varga Zs. András reakciójában kiemelte, hogy szerinte minden kúriai pályázat elbírálása az évtizedes gyakorlatot aprólékosan követő, a jogszabályokat minden részletre kiterjedő figyelemmel, pontosan betartó, a véleményező bírói testületek állásfoglalását kivétel nélkül elfogadó döntéssel történt. „Éppen ezért egyetlen, a pályázatokon nem nyertes pályázó sem vitatta azt” – áll a közleményben.

A Kúria elnöke egyúttal úgy fogalmazott: a megállapításokat mint a bírói tekintélyt minden alap nélkül megkérdőjelező politikai támadást ismételten, sokadszorra visszautasítom.

„Azt pedig, hogy mindez az Országos Bírói Tanács néhány volt és jelenlegi tagjának öncélú törekvésein alapul, nagyon sajnálatosnak tartom. Ezektől a törekvésektől nemcsak a Kúria képviseletében, hanem minden tisztességes magyar bíró nevében elhatárolódom” – írta Varga Zs. András.

Kitért arra is, hogy ami az automatikus ügykiosztás minden bíróságra kiterjesztésének követelését illeti, tapasztalataik szerint OBT és az EB 

egybehangzó törekvésének teljesítése a magyar igazságszolgáltatás megbénításához vezetne.

A Kúria – előre sejtve, hogy ez elvárás lesz – három év alatt előre létrehozta és mára működteti ezt a rendszert” – írta.

Varga Zs. András jelezte: tapasztalatai azt mutatják, hogy „az ügyelosztás bürokratikus adminisztrálása jelentős, indokolatlanul sok időt és erőforrást von el az ügyek tényleges elbírálásától”. Holott – jegyezte meg – az utóbbi a felek természetes érdeke.

Az automatikus ügykiosztás kiterjesztése minden bíróságra megvalósíthatatlan

– írta, hozzátéve: ez akkor is így van, „ha az Országos Bírói Tanácsnak a bíróságok működésére vonatkozó ismeretek hiányában megfogalmazott javaslatain alapul”.

Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI