Feltűnően megnőtt a sürgős esetek száma a mentőknél a Gálvölgyi-ügy nyomában

A Gálvölgyi-botrányt követően jelentősen megnőtt a mentőknél a sürgősnek minősített esetek száma – írja a 444.

A portál azt írja, hogy a mentésirányítók három kategóriába sorolják az eseteket: a P1 közvetlen életveszélyt jelent, a P2 súlyos, de életveszéllyel nem járó esetet (ezért megengedhető az ésszerű várakoztatás), a P3 pedig az ennél enyhébb helyzeteket.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Országos Mentőszolgálat főigazgatójától kérte ki, hogy idén havi bontásban hány P1-esnek, P2-esnek és P3-asnak minősített esethez küldtek mentőt. A kapott adatokból az látszik, hogy az év elejétől kezdve minden hónapban 12-13 ezer P1-es besorolású riasztás volt, májusban azonban közel 17 ezer, ami harmadával több, mint az előző hónapokban.

Május 10-én történt, hogy Gálvölgyi Jánoshoz 40 perc után sem indult el a mentőautó, annak ellenére, hogy lánya azzal hívta a mentőket, hogy nem kap levegőt és félrebeszél. Mint kiderült, a mentő azért nem indult időben, mert a mentésirányító P2-es kategóriába sorolta az esetet.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő Facebook-bejegyzésében azt írja: nincs tudomásunk arról, hogy több ezer főt érintő tömeges baleset, vagy megbetegedés történt volna májusban, így ennek az egyharmados növekedésnek más lehet az oka. Szerinte az, hogy a mentésirányítás nem szigorú protokollok, hanem alkalmi ötletszerűségek alapján működik, különben ilyen durva statisztikai kilengések nem fordulhatnának elő.

Mindez Kunetz Zsombor szerint azt is jelenti, hogy 

a „Gálvölgyi-ügy” és a korábban ismertté vált hasonló problémák nem vezethetők vissza egyetlen dolgozó hibájára, hanem komoly szintű rendszerhiba áll fenn.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán