Belföld

109 fogvatartott kérte, 4-nek engedélyezték, hogy a túlzsúfolt börtön helyett otthon kapjon ápolást

rtl.hurtl.hu

2023. június 15. 5:50

A létszámadatok alapján jelentős a terhelés a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától, összesen ugyanis több mint 18 ezer fogvatartottat kell őriznie 3540 körletfelügyelőnek. Átlagosan tehát több mint 5 elítélt jut egy őrre. Több mint száz fogvatartott kérvényezte, hogy lakóhelyén kaphasson egészségügyi ellátást, azonban eddig mindössze 4 esetben hagyták jóvá az otthonápolási őrizetet – tudta meg az rtl.hu.

Az otthonápolási őrizet elrendelését 109 elítélt kérelmezte, ebből négy esetben adott engedélyt a törvényszék – közölte az rtl.hu megkeresésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Pintér Sándor belügyminiszter rendelete február óta teszi lehetővé, hogy bizonyos krónikus betegségekkel küzdő fogvatartottak otthonukban kaphassák meg a szükséges kezelést. 

A szabályok szerint csak annak az elítéltnek járhat ez a kedvezmény, aki a szükségleteit már nem tudja önállóan kielégíteni, valamint aki folyamatos ápolásra szorul. 

Életfogytig tartó büntetés vagy többszörösen visszaeső elítéltek esetén nincs lehetőség otthonápolási őrizetre.

A fogvatartott állapotáról a börtön orvosa állít ki szakvéleményt (ebben azt is feltüntetik, hogy használható-e elektromos lábbilincs, vagy le kell azt venni), majd felkeresik a területileg illetékes pártfogót, és megállapítják, hogy lenne-e olyan személy, aki vállalja az ápolást. A végső engedélyt a bíróság adja meg.

Azt nem tudni, hogy pontosan kik kaptak lehetőséget az otthonápolási őrizetre, de a BvOP tájékoztatása szerint az érintettek eddig nem szegték meg a lakóhelyükön érvényes szabályokat, azaz még senkinél sem vonták vissza az engedélyt.

Ha az elítéltek egészségügyi állapota javul, és az orvosi szakvélemény szerint bent is folytatható a kezelés, akkor a fogvatartottaknak ismét be kell majd menniük a börtönbe.

Többen dolgoznak a büntetés-végrehajtásban, de öt elítélt jut egy őrre

A BvOP adatai szerint az elmúlt évekhez képest többen dolgoznak a büntetés-végrehajtásban, de a börtönőröknek még így is óriási terheléssel kell megküzdeniük. A dolgozók és a börtönök számával párhuzamosan ugyanis a fogvatartottak száma is megnőtt, így jóval több embert kell felügyelni.

A Helsinki Bizottság adatai szerint tavaly év végén már 19 ezer főnél is több fogvatartott volt Magyarországon, ez pedig a rendszerváltás óta mért legmagasabb adat. A május 12-i adatok szerint (tehát még a mintegy 600 embercsempész elengedése előtt) 18 923-an voltak valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben, miközben 2020 végén csak 16 700 fogvatartott volt Magyarországon.  

Magyarországon jut a legtöbb fogvatartott százezer lakosra az Európai Unióban. Ahogy korábbi cikkünkből kiderül, ennek egyebek mellett az az oka, hogy nálunk ritkábban alkalmaznak enyhébb büntetéseket, és a feltételes szabadulás is nehezebb.

A statisztikák ráadásul azt mutatják, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a bűnözés, 2013 óta 370 ezerről nagyjából 200 ezerre zuhant a regisztrált esetek száma.

A BvOP szervezetén belül mindenesetre 9461-en dolgoznak, közülük pedig 3540-en biztosítják a fogvatartottak által használt területeket. Ez azt jelenti, hogy egy őrre átlagosan több mint 5 elítélt jut.

A 24.hu 2019-es cikke szerint az akkori összlétszám 8300 körül alakult, azaz ma valamivel többen dolgoznak a BvOP-nál.

Az alkalmazottak ugyanakkor gyakran panaszkodnak a túlzott terhelésre, sokan pedig úgy látják, hogy ez már a biztonságos munkavégzést is veszélyezteti. A BvOP ezzel kapcsolatos kérdésünkre közölte: „a büntetés-végrehajtási szervezetet érintően a fogvatartotti elhelyezési részlegek biztonságát a személyi állomány tagjainak (beleértve a vezetői és tiszti besorolási osztályba tartozókat is) rendszerszintű együttműködése garantálja”. Arra a kérdésre pedig, hogy pontosan hány ember munkája hiányzik a parancsnokságnál, azt felelték: a feladatellátás megfelelően biztosított.

A szervezet ugyanakkor nemrég hirdetésekben keresett munkaerőt, toborzókampányukban pedig jelezték, hogy nemcsak felügyelőket vagy reintegrációs tiszteket alkalmaznának, hanem jogászokat, pszichológusokat és egészségügyi szakdolgozókat is.

A BvOP-nál dolgozók fizetése a magyar átlag körül alakul, azaz nem túl vonzó: egy pályakezdő börtönőr bruttó 507 ezer forintot keres átlagosan, és ez az összeg 30 évnyi szolgálat után is csak bruttó 603 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a cafeteriát és az egyéb juttatásokat nem számítva nagyjából nettó 300 és 400 ezer forint közötti összeget vihetnek haza a körletfelügyelők. 

A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a börtönpopuláció növekedéséhez az alábbiak járultak hozzá:

• 2020 óta nő a letartóztatottak száma, ami részben annak köszönhető, hogy nőtt a letartóztatások időtartama.
• A kiszabott szabadságvesztések is hosszabbak, mint korábban.
• Nehezebb szabadulni a börtönből. Egyrészt szigorította a kormány a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeit a 2019. év végi győri gyerekgyilkosság miatt, másrészt csökkent a reintegrációs őrizetben lévők száma. (Ők azok, akik elektronikus „lábpereccel” otthon töltik a maradék büntetésüket.)
• A szabadságvesztés alternatíváit kevésbé alkalmazzák, kevesebb embert ítélnek például közérdekű munkára.
• Egyre nő a szabálysértési elzárásban lévők száma, amit szintén börtönben kell letölteni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szabálysértési bírság átváltoztatható szabálysértési elzárássá.
• Ezzel párhuzamosan a leggyakoribb bűncselekmények csekély súlyúak. A Magyar Helsinki Bizottság gyűjtése szerint 2013 és 2019 között a leggyakoribb cselekmény, amiben jogerős ítélet született, az ittas (bódult) járművezetés vétsége volt, amit a következő négy helyen a garázdaság és a kisebb súlyú lopások követtek.

Korábban a Házon Kívül beszámolt Ferenc esetéről, akinek az ügyében folyamatosan meghosszabbította a bíróság a kényszerintézkedést annak ellenére, hogy lehetett tudni: az áttétes végstádiumú rákbetegséggel már semmilyen veszélyt nem jelenthet a társadalomra. Végül a rabkórházban halt meg, az ítéletét nem érte meg. 

Több eset is azt mutatja, hogy a hatóságok nem tudnak mit kezdeni azzal, ha leromlik a fogvatartottak egészségi állapota.


Nyitókép: Vasvári Tamás/MTI

#Belföld#börtön#fizetés#börtönőr#otthonápolási őrizet#Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága#ma#munkaerőhiány#zsúfoltság

Címlapról ajánljuk