Megvan a Gálvölgyi-ügy minisztériumi jelentése, sokkoló adatok derültek ki

Azokhoz a betegekhez, akik azonnali ellátásra szorulnak, átlagosan országszerte csaknem tízből nyolc alkalommal 15 percen belül kiérnek a mentők, ám az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig több mint a feléhez – derül ki az Országos Mentőszolgálat Pintér Sándor belügyminiszternek készített jelentéséből, amelyet a Népszava is megtekintett.

Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter a Gálvölgyi-ügy nyomán belső vizsgálatot indított a mentőszolgálatnál, melynek részeként a segélyhívások kezelésről is kértek adatokat. A jelentés alapján május első másfél hetében mintegy 25 ezer sürgős hívás érkezett a mentőkhöz, ebből több mint négyezret soroltak P1 kategóriába, amelyekhez azonnal rohamkocsit kell küldeni. A lap információi szerint

a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta jelentősen, mintegy 25-30 százalékkal emelkedett a legsürgősebbnek minősített esetek aránya.

Az OMSZ főigazgatójának jelentése szerint a megyeszékhelyeken jónak tekinthető a 15 percen belüli kiérkezések aránya: 11 nagyvárosban minden sürgős esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, ám 9-ben csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni.

Ha az úgynevezett P2-be sorolnak valakit a tünetei alapján – mint az történt Gálvölgyi Jánossal is –, akkor egyértelműen a budapestiek vannak a legnehezebb helyzetben, ahol az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.

Budapesten átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezik a mentő.

De hasonlóan rosszak az esélyeik ilyen esetekben a veszprémieknek, a debrecenieknek és a miskolciaknak is. A vármegyék összehasonlításából kiderül az is, hogy a Pest megyében élők esélyei a legrosszabbak, mind a P1, mind a P2 hívásoknál: 2023-ban már csak az esetek 63,9 százalékban ér ki negyedórán belül belül a mentő. A jelentés szerint

a fővárosban és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, az ország többi területén viszont csaknem kétszer annyi.

A lapnak nyilatkozó mentősök szerint az ember és járműhiány miatt lassultak a mentések, egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik, ami pedig azt eredményezi, hogy nem lehet a sürgős esetekhez elég rohamkocsit küldeni.

Gálvölgyi János ügyéről és a minisztériumi vizsgálatról többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Győrfi Pál: Nem igaz, hogy nincs elég mentős

Cikkünk megjelenése után Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője a következőket osztotta meg szerkesztőségünkkel.  

„A P1 és P2 rövidítések nem az ellátáshoz szükséges mentőegység szintjét, hanem sürgősségi szinteket jelölnek. A P1 sürgősségi szintű esetek jelentik a közvetlen életveszélyt, ahol azonnali mentő riasztásra van szükség, ilyenkor a mentésirányító a mentőegység szintjétől függetlenül a legközelebbi mentőegységet riasztja és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet gyermekgázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. Az ilyen esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre Magyarországon. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül vagy órák-napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül.” 

Győrfi Pál cáfolta a Népszavának nyilatkozó mentősök szavait, akik szerint egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. „A valóság ezzel szemben az, hogy az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os” – állítja Győrfi Pál.

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI