Magyarérettségi: a szaktanár szerint nem volt nehéz az idei feladatsor

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindkét feladatrész kényelmes választás lehet a diákoknak, könnyen elemezhető novellát és lírai műveket kaptak.

A diákok a szövegértési részben egy 700-1000 szavas szöveget kaptak, amely alapján különböző feladatokat kellett megoldaniuk. A szövegértési feladatok után szövegalkotás várt a végzősökre: vagy 120-200 szó terjedelemben a Bringázz a suliba! kampány mellett kellett érvelniük, vagy szintén ebben a terjedelemben egy ajánlólevelet írhattak.

A folytatásban vagy Lázár Ervin: A kovács című novelláját elemezhették, vagy összehasonlíthatták Petőfi Sándor: Csokonai és Tóth Árpád: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét. A fogalmazásnak 400-800 szavasnak kellett lennie.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a szövegértési feladat elsőre nehéznek tűnik, hiszen nem irodalmi szöveg, hanem egy folyóiratban megjelent cikk átdolgozása, de valójában nagyon diákbarát. A hozzá tartozó feladatok ugyanis tipikusan olyanok, amilyeneket a diákok a korábbi években már gyakorolhattak. 

A szövegalkotási feladat valamelyest már nagyobb kihívást jelenthetett, de a szaktanár szerint a kampány kifejezetten jó téma a diákok számára, mert a legtöbbjüket érdekelheti a téma, a feladat pedig egyáltalán nem szokatlan. A választható levélírás egy kicsit már bonyolultabb, ehhez a feladatmegoldáshoz ugyanis nincsenek tipikus formai követelmények.

A vizsga második részéről azt mondta: Lázár Ervin egy olyan modern szerző, aki nem először tűnik fel az érettségiben, az idei vizsgában szereplő novellája pedig része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítanak is, tehát az egyébként meseszerű, népmesei elemekben bővelkedő novella akár még ismerős is lehet a vizsgázók számára.

A feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket, ez teljes mértékben egy klasszikus műelemzés 

– mondta.

Nyitókép: Ruprech Judit/MTI