Novák Katalin visszaküldi az Országgyűlésnek a magyar életmód védelméről szóló törvényt

Novák Katalin köztársasági elnök szerint a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatja az az új törvény, amely lehetővé teszi, hogy bárki bejelentést tegyen, ha azt látja, valaki nem az Alaptörvényben rögzített értékek szerint él – vette észre az államfő levelét a 24.hu. 

A múlt héten 118 igen, 23 nem és 24 tartózkodás mellett a kormánypártok megszavazták azt a jogszabályt, amely előírja: a legalább 50 fős hazai vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük, hogy egy akár névtelenséget is biztosítani tudó etikai forródróton keresztül jelenthessék a szabálysértéseket a dolgozók. Ennek alapján azokat a személyeket is be lehet panaszolni a törvény szerint, akik például kétségbe vonják a házasság és a család szerepét, vagy épp a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. 

Novák Katalin péntek este levelet írt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben azt írta, hogy a törvény ugyan az uniós irányelv átültetését szolgálja, de szerinte ennek az irányelvnek az eszközei joggal vitathatók, mert a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják.

„Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentéseknek (…) szabályozása nem kapcsolódik az Irányelv átültetéséhez, és a közérdekű bejelentésekre vonatkozóan eddig is létezett magyar szabályokhoz sem illeszkedik szervesen” – írta. 

Azt is kifogásolta, hogy nem derül ki, pontosan melyek a kifogásolható magatartások, valamint hogy milyen büntetés jár értük. 

Az államfő szerint az „alaptörvényi értékek védelme” érdekében tett bejelentésekkor vizsgálni kell, hogy az ominózus magatartás jogellenesnek minősítése összhangban áll-e a véleménynyilvánítás – szintén Alaptörvényben biztosított – szabadságával.

Álláspontom szerint a törvény III. fejezete az alaptörvényi értékek védelmére hivatkozással olyan homályos megfogalmazású rendelkezéseket vezet be, amelyeknek a gyakorlati alkalmazhatósága és jogkövetkezményei kétségesek

– írta.

Novák Katalin azt kérte Kövér Lászlótól, hogy vizsgálják meg ismét a törvényt, és ha újra elfogadják azt, akkor azt már úgy tegyék, hogy a kifogásolt részek ne legyenek benne. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI