Túlélőprogramot készít Budapest, mert „szétverik a város gazdaságát”

A főpolgármester felhívására túlélőprogramot készít Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, mert a jelenlegi prognózisok szerint augusztusra 76 milliárd forintos hiánya lesz a fővárosnak – számolt be az MTI a városvezető csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatójáról. Kiss Ambrus arról beszélt: Karácsony Gergely két tabut határozott meg, e szerint 

maradnia kell a közszolgáltatások jelenlegi szintjének és ki kell fizetni a főváros cégeinél és intézményeinél dolgozó 27 ezer ember bérét.

Minden más nyitott kérdés – tette hozzá, megjegyezve, óvniuk kell a budapestieket a válságtól, annak terheit nem háríthatják át rájuk azért, „mert a kormány nem tud, nem képes, nem akar segíteni”. Közölte azt is, várhatóan a jövő héten dönt a túlélőprogramról a főpolgármesteri kabinet, és az első döntéseknek már az áprilisi közgyűlésen meg kell születniük.

Hozzátette: az elmúlt hetekben több kormányzati szereplővel is egyeztetett a főváros helyzetéről, de nem tapasztalt hajlandóságot a helyzet megoldására, pedig a magyar gazdaság 36-38 százalékát adja Budapest. Felhívta a figyelmet arra, egyedül Budapesten nőtt az ipari termelés, máshol beszakadt vagy jelentős a csökkenés.

Ha Budapest gazdaságát szétverik azzal, hogy a közszolgáltatások nem tudnak úgy működni, ahogy eddig, akkor nem lesz gazdasági felzárkózás

– mondta. 2020. január 1-jén 186,2 milliárd nem kötött felhasználású forrás volt a főváros számláján, idén január 1-jén pedig 10,1 milliárd. 

A csökkenésben jelentős szerepük volt a kormányzati megszorításoknak. 

Példaként említette, hogy az iparűzési adó jogszabályi környezetének megváltoztatása 2020-ban 40 milliárd forinttal, 2021-ben és 2022-ben további 40 milliárd forinttal csökkentette a főváros bevételeit. Ha ez a pénz meglenne, a Petőfi híd felújítását terveznék.

2019-ben 216 milliárd forint volt a főváros működési kiadása, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben együtt 197 milliárddal kellett többet költeniük erre, a többletkiadás egy jelentős része a szolidaritási adó volt. Mint mondta, 2018-ban a fővárosnak 5 milliárd forintot kellett befizetnie a költségvetésbe, 2019-ben 10 milliárdot, a 2020-2021-2022 években pedig összesen 67,6 milliárdot. A közösségi közlekedésben kieső bevételek pótlására három év alatt 81 milliárd forintot fordítottak, a 27 ezer dolgozó bérének emelésére pedig 45 milliárdot. A kamatkiadások 12 milliárd forinttal drágították a főváros működtetését.

Az iparűzési adó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás 148 milliárd forint direkt kormányzati elvonást jelentett.

A racionalizálásokkal elérték, hogy március végéig túléltek. Emlékeztetett: az energiaválságot azzal próbálták kezelni, hogy úgy döntöttek, a közösségi közlekedéshez, az ivóvíz-szolgáltatáshoz és a közvilágításhoz szükséges áramot napi áron szerzik be. Az első negyedévben körülbelül 29 milliárd forintot spórolt meg ezzel a módszerrel a főváros.

Az idei év első negyedévéről elmondta: a fővárosnak 93,7 milliárd forint bevétele volt és 83,4 milliárd a kiadása, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételek nem havi rendszerességgel érkeznek, az iparűzési adót március 15-éig, május 31-éig és szeptember 15-éig kell befizetni. Márciusban mínusz 19 milliárd forint volt a főváros folyószámláján.

Kiss Ambrus elmondta: az első három hónapban a kiadások 37 százalékát vitte el a közösségi közlekedés, 19 százalékát – 16,1 milliárd forintot – a szolidaritási hozzájárulás, 8 százalékot a kamatkiadás, 5 százalékot a közvilágítás. A főpolgármester-helyettes szerint „a gólvonal felé tart a labda”, a jelenlegi adatok szerint június második felében érik el a 25 milliárdos folyószámla-hitelkeret alsó határát, és augusztus végén 76 milliárd forint lesz a főváros hiánya.

Nyitókép: Soós Lajos / MTI