Kiakadt a kormányközeli intézet az Alkotmánybíróság döntésén

Még 2021-ben törölte a Kúria azt a kérdést a 2022-ben tartott, gyermekvédelminek nevezett népszavazásról, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” A népszavazás után azonban a kormány panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, mivel szerintük a Kúria önkényesen értelmezte a törvényt, megsértette a kormány tisztességes eljáráshoz való jogát, és Alaptörvénybe ütközően korlátozta a hatáskörét. Mivel a népszavazás áprilisban lezajlott, az Alkotmánybíróság végül tárgytalanná válás miatt levette napirendjéről a kérdést.

A kormányközeli Alapjogokért Központ úgy látja: az Alkotmánybíróságnak nincs igaza. Szerintük a testület „megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”, holott elismerik, hogy valóban lehetetlen pótolni a referendumot.

Azt írták: „A Központ régóta hangoztatott véleménye, hogy a genderideológia összeegyeztethetetlen Magyarország Alaptörvényével. Különösen igaz ez a gyermekek nemátalakításának kérdésére, ezért az alkotmánybírák számára nem lehet mérlegelés tárgya az ezen a területen is megmutatkozó bírói aktivizmus letörése”.

Az eredeti kérdésből például nem derült ki, hogy hormonkezelésekről, vagy konkrét nemátalakító műtétekről van szó. 13 európai országban – köztük Magyarországon – ezekre a kezelésekre az általános szabályok az irányadóak, tehát kiskorú csak szülői beleegyezéssel folyamodhat hozzájuk. A nemátalakító műtéteknek 13 ország külön életkorhatárt – 18 éves kort – szabott meg, mindössze két európai országban 16 év az alsó korhatár.

Nyitókép: Megkezdik a levélszavazatok feldolgozását az NVI munkatársai a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti székházában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, a szavazóhelyiségek zárása után 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Soós Lajos