Hadat üzentek az orvosok: felmondják szerződéseiket, ha a kormány továbbra sem hajlandó velük tárgyalni
2023. február 4. 15:13
A Magyar Orvosi Kamara szerint a január 1-én életbe lépett jogszabályok példátlanul kiszolgáltatottá teszik a magyar orvostársadalmat, ezért rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek.
Rendkívüli országos küldöttközgyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) február 4-én, szombaton, amin arról döntöttek, hogy rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok. A MOK nyilatkozata szerint az orovosk politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében, és összeállítottak egy listát az orvosok követeléseiről. Az RTL Híradó elküldte kérdéseit a kormánynak, részletek a szombat esti adásban várhatók.
A január 1-én életbe lépett a törvény- és rendeletcsomaggal a kormány hozzáfogott az egészségügy gyökeres átalakításához. A háziorvosi rendszert, az ügyeletet, a járóbeteg-ellátást és a kórházakat érintő drasztikus változások a MOK szerint példátlanul kiszolgáltatottá teszi a magyar orvostársadalmat, ráadásul a törvénymódosítást a parlament a szakmai javaslatok lesöprésével fogadta el.
A MOK korábban azt közölte, hogy az orvostársadalom részéről jelentős és egységes hajlandóság mutatkozik arra, hogy nyomásgyakorló eszközöket vessenek be. Decemberben 4500 orvos azt mondta, hajlandóak letétbe helyezni a felmondásukat, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka-szerződéseiket mondanák fel. A kamara már novemberben jelezte, hogy nem támogatják a tervezett törvénymódosítást.
Az RTL Híradó riportja:
Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői most úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett döntött.
A szombati rendkívüli országos közgyűlésen közel egyhangúan megszavazták a küldöttek, hogy
- a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, és helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását,
- a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.
Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.
A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kritálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké
– fogalmazott a MOK szombat délután kiadott közleménye.
A MOK szerint az, hogy az utóbbi években emelkedett az orvosok keresete, önmagában kevés az egészségügy biztonságos működtetéséhez.
A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani
– olvasható a közleményben, ami azt prognosztizálta, hogy ha a kormány az orvosoknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, és őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.
A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni
–mondta ezzel kapcsolatban Kincses Gyula, a MOK elnöke.
A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara ezért olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.
A MOK által javasolt alapelvek:
- Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika.
- Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer.
- Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés.
- Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép.
- Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.
A MOK azt követeli, hogy az egészségügy valódi átalakításához a kormány vegye igénybe a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek segítségét, és közösen dolgozzanak ki egy hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezetet, ami alapján 2023. december 31-ig fogadja el a parlament az új törvénycsomagot.
A MOK a fentieken túl olyan azonnali korrekciókat javasol, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság:
- szakdolgozói béremelés 2023. januártól
- a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése
- biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével
- a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása
- az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása.
- az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása
- a szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása
- a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.
„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz” –fogalmazott Svéd Tamás, a MOK titkára.
Nyitókép: MOK