Belföld

Hadat üzentek az orvosok: felmondják szerződéseiket, ha a kormány továbbra sem hajlandó velük tárgyalni

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2023. február 4. 15:13

A Magyar Orvosi Kamara szerint a január 1-én életbe lépett jogszabályok példátlanul kiszolgáltatottá teszik a magyar orvostársadalmat, ezért rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek.

Rendkívüli országos küldöttközgyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) február 4-én, szombaton, amin arról döntöttek, hogy rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok. A MOK nyilatkozata szerint az orovosk politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében, és összeállítottak egy listát az orvosok követeléseiről. Az RTL Híradó elküldte kérdéseit a kormánynak, részletek a szombat esti adásban várhatók.

A január 1-én életbe lépett a törvény- és rendeletcsomaggal a kormány hozzáfogott az egészségügy gyökeres átalakításához. A háziorvosi rendszert, az ügyeletet, a járóbeteg-ellátást és a kórházakat érintő drasztikus változások a MOK szerint példátlanul kiszolgáltatottá teszi a magyar orvostársadalmat, ráadásul a törvénymódosítást a parlament a szakmai javaslatok lesöprésével fogadta el.

A MOK korábban azt közölte, hogy az orvostársadalom részéről jelentős és egységes hajlandóság mutatkozik arra, hogy nyomásgyakorló eszközöket vessenek be. Decemberben 4500 orvos azt mondta, hajlandóak letétbe helyezni a felmondásukat, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka-szerződéseiket mondanák fel. A kamara már novemberben jelezte, hogy nem támogatják a tervezett törvénymódosítást. 

Az RTL Híradó riportja:


Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői most úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett döntött.

A szombati rendkívüli országos közgyűlésen közel egyhangúan megszavazták a küldöttek, hogy 

  • a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, és helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, 
  • a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.

A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kritálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké

– fogalmazott a MOK szombat délután kiadott közleménye.

A MOK szerint az, hogy az utóbbi években emelkedett az orvosok keresete, önmagában kevés az egészségügy biztonságos működtetéséhez.

A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani

– olvasható a közleményben, ami azt prognosztizálta, hogy ha a kormány az orvosoknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, és őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak.  A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni 

–mondta ezzel kapcsolatban Kincses Gyula, a MOK elnöke.

A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara ezért olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.

A MOK által javasolt alapelvek:  

  1. Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika.
  2. Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer.
  3. Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés.
  4. Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép.
  5. Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

A MOK azt követeli, hogy az egészségügy valódi átalakításához a kormány vegye igénybe a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek segítségét, és közösen dolgozzanak ki egy hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezetet, ami alapján 2023. december 31-ig fogadja el a parlament az új törvénycsomagot.

A MOK a fentieken túl olyan azonnali korrekciókat javasol, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság:

  • szakdolgozói béremelés 2023. januártól
  • a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése
  • biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével
  • a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása
  • az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása.
  • az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása
  • a szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása
  • a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz” –fogalmazott Svéd Tamás, a MOK titkára.

Nyitókép: MOK

#Belföld#egészségügy#orvosok#magyar orvosi kamara

Címlapról ajánljuk