Vissza kellene hívni a politikusokat az egyetemek vezető testületeiből – véli a magyarok kétharmada

A magyar lakosság fele (51 százaléka) a kormányt, harmada (33 százaléka) az Európai Uniót hibáztatja az alapítványi egyetemek Erasmus-támogatásának felfüggesztéséért – derült ki a 21 Kutatóközpont Telexen publikált közvélemény-kutatásából. 

Az ellenzékiek és a bizonytalanok nagy többsége a kormányt (89 és 59 százalék), míg a fideszes szavazók inkább az EU-t (76 százalék) okolják a források felfüggesztéséért.

Abban ugyanakkor nagyobb társadalmi konszenzus van, hogy a kormánynak mit kellene tennie ebben a helyzetben:

a magyarok kétharmada (66 százaléka) úgy gondolja, hogy vissza kellene hívni a politikusokat az egyetemek vezető testületeiből.

A Népszava írta meg január 9-én, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat az Erasmus+ oktatási csereprogramra, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa programra azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Huszonegy magyarországi egyetem működik ilyen formában, többek közt a Pécsi, Szegedi és Miskolci Egyetem is.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán két uniós biztossal tárgyalt Brüsszelben az Erasmus+, illetve a Horizon Europe programokban történő magyar részvételről. A tárgyalások után Navracsics Tibor magyar újságíróknak azt mondta, a magyar kormány kész a jogszabályok megváltoztatására annak érdekében, hogy megszüntessék az összeférhetetlenséget az egyetemi közalapítványi kuratóriumokban.

Nyitókép: Stephanie Lecocq/MTI/EPA