Kúria: Nem jogsértő a Meseország mindenkié kiadóját pedofil szervezethez hasonlítani

Harmadfokú ítélet született szerdán a Meseország mindenkié című mesekönyvvel kapcsolatos perben, írja a 444. A Kúria döntésével helybenhagyta a másodfokú ítéletet, ami az év elején kimondta: nem jogsértő, hogy a Magyar Nemzet cikkében a könyvet kiadó Labrisz Egyesületet pedofil szervezethez hasonlította, mivel a lap újságírója csak a véleményét nyilvánította ki.

A 2020-ban megjelent, azóta már több nyelvre is lefordított Meseország mindenkié című mesekönyv akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese ledarálta azt, mivel szerinte a könyv egyebek mellett propagálja a homoszexualitást, ezért ártalmas a gyerekekre. Pár nappal később a kormánypártok többségével a parlament elfogadta az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, ami tiltja az olyan gyerekeknek szóló tartalmakat, amelyekben bármilyen módon megjelenik a homoszexualitás.

A könyv 17 mesét tartalmaz, szereplőik különféle hátrányos helyzetű csoportokhoz tartoznak, történeteik kirekesztésről, elfogadásról, sokféleségről szólnak, érintve olyan érzékeny témákat mint a családon belüli erőszak, azonos nemű emberek közti szerelem vagy a nemváltás.

Orbán Viktor 2020. október 3-án Kossuth rádiós nyilatkozatában összemosta a pedofíliát és a Labrisz kiadványát. A Magyar Nemzet ezután jelentette meg Németh György cikkét, amelyben ezt írta:

Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.

A lap szerzője által pedofil szervezetnek bélyegzett Labrisz egyesület, ami 22 éve dolgozik a leszbikusok és más kisebbségek elfogadásáért, 2021 januárjában rágalmazás miatt beperelte a Magyar Nemzet kiadóját, a Mediaworksöt és annak újságíróját. A Labrisz szerint a Magyar Nemzet kijelentése súlyosan megbélyegző, a pozitív társadalmi megítélés rombolására alkalmas, és azt a téves elképzelést erősíti, hogy a homoszexuális emberek egyben pedofilok is, és Németh György cikkének tényleges szándéka a gyűlöletkeltés.

Első fokon igazat adott az egyesületnek a bíróság, de a másodfokon eljáró bíróság eltörölte az elsőfokú ítéletet, így került a Kúriára az ügy. A Labriszt a per során a Helsinki Bizottság képviselte.

A Kúria szerdai határozatával jogerőre emelkedett a másodfokú ítélet. A Kúria kimondta, hogy:

• A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és iskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó kiadásával olyan közügyben, közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széleskörű társadalmi vitát váltott ki, a kérdésben a közéleti és hétköznapi emberek is megnyilvánultak. Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési kötelezettsége is nagyobb az átlagnál.
• A Magyar Nemzet cikkében írtak a Kúria szerint értékeítéletet tartalmazó véleménynyilvánításnak minősülnek, azok nem tényállítások.
• A újságíró véleménynyilvánítására függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő, kiterjed a véleménynyilvánítás szabadsága.
• A felperes állításával szemben a cikk nem buzdít az LMBTQ elleni gyűlöletre.
• A cikk írójának véleménye az, hogy a könyvben olvasható mesékkel történő érzékenyítés az érintett korosztályra nézve ugyanolyan nem kívánatos és veszélyes, mint a társadalom által elítélt pedofília.
• A cikk szerzője egy közéleti megnyilvánulással kapcsolatban nyilvánította ki erőteljes módon megfogalmazott, elítélő értékítéletét, amely a véleménynyilvánítás szabadságát élvezi.

„Nyilván mi megyünk tovább, tehát továbbra sem gondoljuk azt, hogy nem sértő ránk nézve ez a vélemény. Nagyon jól látszik az azóta történt eseményekből, hogy ennek a cikknek szerepe volt abban, hogy berúgta ezt a pedofil diskurzust, ami rendkívül sok kárt és sérülést okozott azóta is az LMBTQ közösségeknek, csakhogy például a pedofil törvényt emlegessem. És most sem derült ki, ahogy a másodfokon sem az, hogy mivel a felperes közszereplő és közéleti vita van, annak tágabbak a határai. De hol vannak ezek a határok?” – mondta az ítélethirdetés után Rédi Dorottya, a Labrisz képviselője a 444-nek.