2022. október 10. 15:09
Rétvári Bence a Parlamentben azt állította, hogy lehet törvényesen sztrájkolni, ezért senkit nem ér hátrány.
A békés demonstráció, a törvényes sztrájk joga ma adott, ezért soha senkit semmilyen hátrány nem ért
– jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés hétfői ülésén, ahol több ellenzéki képviselő is szóba hozta az oktatás helyzetét.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint a kormány megpróbálja megfélemlíteni, besározni és anyagilag is ellehetetleníteni a tanárokat. Szerinte ennek legnagyobb vesztesei a diákok, de veszít rajta Magyarország jövője és versenyképessége is. Felszólította a kormányt, hogy hagyja abba ezt az „embertelen, jogszerűtlen és végletekig káros” harcot a tanárok ellen, és adjon béremelést számukra.
Ha a költségvetésben van pénz egy mobilcég felvásárlására, akkor kell, hogy legyen forrás a tanárok fizetésemelésére is
– közölte.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésben 86 milliárd forinttal nőnek az oktatási források 2022-höz képest, négy hónap múlva 10 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek, ahogy idén is ennyivel nőttek a fizetések. Az ellenzéket azzal vádolta, hogy „Brüsszelben akadályozza”, hogy Magyarország forrásokhoz jusson az EU-tól.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt 10 évben a nemzetközi fellendülés eredményeként folyamatosan bővült a magyar gazdaság, de a kormány most összesen csak a GDP 2,5 százalékát költi közoktatásra, ami a harmadik legrosszabb arány az EU-ban.
Az a kormány, amelyik kizárólag a hatalom megtartása érdekében lepusztítja a közoktatást, az történelmi bűnt követ el
– mondta hozzátéve, hogy a KSH bértáblája szerint egy kezdő pedagógus nettó 220 ezer forintot keres, húsz év után 280 ezer forintot, Orbán Viktor fizetése pedig ötmillió forint.
Rétvári Bence azt állította, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország a GDP-je 4,7 százalékát fordítja oktatásra, ami egy szinten van a német rátával. Az ellenzéket egyebek mellett azzal vádolta, hogy „kormányon elvettek egyhavi bért” az ágazatban dolgozóktól.
A jobbikos Ander Balázs szerint klebelsbergi fordulatra van szükség. Azt kérdezte,
meddig akarják még tankerületi csinovnyikok megfélemlíteni és megalázni a pedagógusokat?
Rétvári Bence azt válaszolta, hogy ha visszatér az európai gazdaság a normál menetébe, véget érnek a szankciók, nem tartják vissza uniós forrásainkat és a magyar gazdaság tovább tud erősödni, akkor a forrásokat lehet béremelésre is használni. Fontos eredménynek nevezte, hogy szerinte 2010-hez képest jóval kevésbé meghatározó az iskolai előmenetelben a családi háttér, az oktatásra fordított források terén pedig tizedszázalékokkal vagyunk elmaradva az unió és az eurózóna költési hányadától.
Az MSZP-s Hiller István szerint téves szakmai cél, amit a kormány felállított, hogy 2027-re folyamatosan a diplomás átlagbér 80 százalékára emelik a pedagógusok bérét. Szerinte a szakszervezetek követelése kimondottan visszafogott és méltányos,
ha a kormány betartotta volna 2013-as ígéretét, akkor a pedagógusok bére nem a szakszervezetek által követelt 45 százalékkal lenne magasabb, hanem 97 százalékkal.
Rétvári Bence közölte: azon kellene dolgozni mindenkinek, hogy a következő hónapokban minél nagyobb mértékű emelés fedezetét lehessen megteremteni, minél hamarabb érjenek véget a szankciók és minél hamarabb hozzájusson Magyarország az uniós forrásokhoz.
A DK-s Barkóczi Balázs szerint
egyre többen és egyre gyakrabban tüntetnek, múlt héten például azért, mert a kormány cinikusan és felelőtlenül egy rendőrre bízta az oktatás ügyét.
Jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a tanárok közel fele 50 év feletti, utánpótlás nincs, most pedig kirúgják és fenyegetik a pedagógusokat. Szerinte a magyar diákok teljesítménye a PISA-teszteken hasonló görbét ír le, mint a forint árfolyama. Követelte, hogy azonnal vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott pedagógusokat, a kormány állítsa vissza a tisztességes sztrájkjogot és kezdjen tárgyalni a tanárokkal.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta válaszában, hogy az elmúlt napokban és években több tüntetés zajlott, de óriási különbség, hogy most mindenki elmondhatja a véleményét anélkül, hogy gumilövedékekkel nézne szembe.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán