Válasz Online: Államosításon gondolkodnak, megyénként egy kórház, járásonként pedig egy háziorvosi ügyelet maradhat

Az utóbbi évek legmarkánsabb egészségügyi átalakításába kezdene a kormány, miután minden idők legnagyobb béremelését olyan amatőr módon osztották ki, hogy hatására 20 százalékkal csökkent a kórházak teljesítménye, és csak szürkehályogműtétre 18 ezer ember vár – írja a Válasz Online. Mindez a magánegészségügybe tereli a betegeket, a privátkórházak így hatalmas tömegben szívják el a szakembereket. A Válasz Online birtokában levő tervek célja az orvoshiány enyhítése.

Megyénként csak egy kórház maradna, járásonként egy háziorvosi ügyelet. Ezernél több háziorvosi praxis szűnhet meg, a szakrendelőket és a körzetekről való döntést is elvennék az önkormányzatoktól.

A lap idézi Haraszti Pétert, a legnagyobb fővárosi magánszülészetet üzemeltető TritonLife vezérigazgatóját, aki a Portfolio szeptemberi magánegészségügyi konferenciáján ezt azzal érzékeltette, hogy 2021-ben a szektor árbevétele 50 százalékkal tudott növekedni. Orvosaik száma egy év alatt 40 százalékkal, 635-re nőtt, az egyéb foglalkoztatottak száma pedig csaknem nyolcvan százalékkal emelkedett.

A Medical Online által megszerzett és a lap birtokában levő kormányzati előterjesztés sosem látott módon koncentrálná az egészségügyi személyzetet, vonna el orvosokat a falvakból és a kisvárosokból, és igyekezne munkára bírni a kórházakat és a szakrendeléseket, de a lap szerint még a betegek látogatóit is.

„Az egészségügy megújításához szükséges intézkedésekről” című belügyminisztériumi előterjesztés alapján

• a járóbeteg-ellátásban és a háziorvosoknál létrehoznának egy egységes internetes betegirányítási rendszert, hogy folyamatosan monitorozni tudja az orvosok teljesítményét. Minimumszolgáltatást állapítanának meg számukra. 
• Az egészségügyi szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkenthetné az orvos alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem érné el a kívánt követelményeket.
• Jelenleg a várólista-csökkentési programban a kórházak önkéntesen vesznek részt, a jövőben minden intézmény számára megjelölnék, hány műtétet kellene elvégezniük.
• Amennyiben egy kórház nem teljesítené a normát, a biztosító a finanszírozás elvonásával szankcionálhatná, tehát bezárhatná.
• A nővérek jelentős béremelésben részesülnének, de hogy mikortól, az nem világos, a dokumentumban egy januári és egy júliusi időpont is szerepel. A lap hozzáteszi: jelenleg a kórházak villany- és gázszámlájára sincs nagyon pénz.
• „Kórházat nem zárunk be” – rögzíti az anyag. A jövőben megyénként egy kórház marad, az összes többi ennek telephelyeként működik majd, és lényegében egy egészségközpont feladatait látja el. Vagyis főleg egynapos sebészeti ellátást nyújt majd, a nagyobbaknak a szülészet mellett lesz egy kis belgyógyászata is, de a bonyolult műtéteket a megyeközpontban végzik el, és oda koncentrálják az orvosi és a jól képzett szakdolgozói személyzetet.
• Az egészségközpontokban a megyei intézményből kirendelt orvosok dolgoznának, teljesítményüket 80 százalékban a megyei kórház határozná meg. 
• Az egészségközpontokban dolgoznának ügyeleti időben a háziorvosok is, a járási központok egyik feladata az ügyeletszervezés lenne. Járásonként egy háziorvosi ügyeleti központ lesz, ahol a háziorvos fogadja az összes beteget, akik a normál napi rendelési idő után jelentkeztek.
• Háromszintű lenne az alapellátás: nyolctól délután négyig a háziorvos a rendelőjében dolgozik, négytől este tízig beosztható a járási egészségközpontba, ahogy hétvégén és ünnepnapokon is. A javaslatból az olvasható ki, hogy este tízig „normál” panaszokkal is felkereshető lesz a járási központban rendelő háziorvos, nem csak sürgősség esetén.

Vége a betöltetlen praxisoknak, ha bezárják őket

A lap rávilágít, hogy a háziorvosok most zömmel vállalkozóként dolgoznak és a tevékenységük a saját praxisukra összpontosul, az önkormányzatokkal állnak szerződéses jogviszonyban. Ám rövidesen ez is múlt idő lesz, mert az állam kapja meg a praxishatárok kijelölésének jogát, az önkormányzatoknál döntési helyett csak véleményezési jog maradna, tehát lényegében a praxisokat – és a háziorvosokat – is állami felügyelet alá helyezik.

„2028. január elsejével bezárólag” minden olyan körzetet megszüntetnek, és összevonnak egy másikkal, amely túl kicsi a gazdaságos üzemeltetéshez.

 Az anyag konkrét számot is mond: az 5800 háziorvosi körzet közül 1825-ben az orvos csak 1200 betegkártyát tudott (vagy akart) gyűjteni.

A Válasz Online cikke szerint a jövőben nem lesznek betöltetlen háziorvosi körzetek, mert már az első körben felszámolják azokat a zömmel hátrányos helyzetű településeken levő praxisokat is, amelyeket tartósan nem tudnak betölteni, a mintegy hatszáz körzetet összevonják egy másikkal. 

Nyitókép: illusztráció. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI