Néhány hónap alatt 53 ingatlant kaptak az egyházak teljesen ingyen

Az elmúlt évtizedet tekintve egyre nagyobb tempóban jutnak teljesen ingyen ingatlanokhoz az egyházak – derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) adataiból. 

Az Orbán-kormány tizenkét éve alatt ugyanis a felekezetek összesen 171 esetben kaptak térítésmentesen épületeket és telkeket, ebből azonban 53 ingatlan tulajdonjogát az idei évben szerezték meg.

Az átadott vagyon nyilvántartási értéke is figyelemreméltó. A 2010 óta eltelt időszakban legalább 28,7 milliárd forint értékű ingatlanról mondott le az állam az egyházak javára, ebből a 2022-es évre 3,1 milliárd forint jutott. A kedvezményezettek általában a nagy egyházak vagy a hozzájuk tartozó vallási irányzatok, azonban ritkábban kisebb felekezetek is kapnak egy-egy épületet.  

*Az adatok között csak azok az ingyenesen átadott ingatlanok szerepelnek, amelyeket korábban az MNV kezelt. A csillaggal jelölt években bizonyos épületek esetében nem közöltek nyilvántartási árat, így az ingatlanok összértéke valójában valamivel magasabb lehet.

Az MNV tájékoztatása szerint az ingatlanok ingyenes átadását az állami vagyonról szóló, 2007-ben elfogadott törvény teszi lehetővé. Kezdetben ahhoz, hogy az állam lemondjon valamelyik felekezet javára egy épületről vagy telekről, az Országgyűlés döntésére is szükség volt, azaz az elidegenítésről külön törvényt kellett alkotni. Az Orbán-kormány viszont később úgy módosította a törvényt, hogy ehhez már elég egy határozat is.

Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, miért szükséges a használati jogon túl a tulajdonjogot is átengedni, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. 

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a rendszerváltás előtti államosítás során rengeteg ingatlantól fosztották meg az egyházakat, ezek visszaszolgáltatása pedig 1990 után sem történt meg, mert ez az országnak óriási terhet jelentett volna. Az állam inkább úgynevezett örökjáradékot fizet minden évben 1998 óta. 

Használni csak bizonyos feladatokra lehet

A jogszabály szerint az ingatlanokat célhoz kötötten kapják meg az egyházak, azaz kizárólag a meghatározott feladatok ellátása érdekében használhatják azokat. Ha pedig eladnák az ingatlant (ezt több esetben lehetővé teszi az átruházási szerződés, általában 15 év elteltével), akkor az értékesítésből befolyó összeget is csak az alapcélokra lehet fordítani.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya részben az ingatlanokkal járó pluszfeladatokkal, részben az elvett egyházi javak utáni kártalanítással indokolta a tulajdonjog megszerzésének fontosságát. Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy „az intézmény működtetése, fenntartása, az intézmény hosszú távú szakmai működésének tervezhetősége sokkal könnyebb, ha az adott intézmény saját tulajdonú ingatlanban működik”.

Hasonlóan érvelt a Magyarországi Református Egyház is, a szervezet szerint a közfeladat-ellátás színvonalát jelentős mértékben növeli, ha a fenntartó nemcsak használati joggal, hanem tulajdonjoggal is rendelkezik. 

Egyrészt rugalmasabban tudja alakítani a szolgáltatás infrastrukturális feltételrendszerét, másrészt folyamatosan tudja beruházásokkal fejleszteni az ingatlant

– fogalmaztak. 

A korábbi években rendszerint hitéleti, oktatási vagy kulturális feladatok ellátására kaptak ingatlanokat az egyházak, de az utóbbi hónapok hivatalos indoklásánál sok esetben szociális és gyermekvédelmi célokra hivatkozva mond le az állam a saját vagyonáról. Ez is azt mutatja, hogy ezekben a szférákban 

egyre nagyobb mértékben szervezik ki az állami feladatokat a felekezeteknek.  

Nagy szerep jut nekik például a szociális otthonok működtetésénél, valamint a gyermeküdültetésben is. Az oktatás területén is jelentősek a vállalásaik: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az óvodák 8,2 százalékát, az általános iskolák 15 százalékát, a gimnáziumok 30 százalékát, a szakképzési centrumoknak pedig 15 százalékát működtetik egyházak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint mindennek történelmi hagyományai vannak, mint írták, „a Katolikus Egyház kétezer éves fennállása során mindig is nagyon jelentős volt a társadalmi szerepvállalása”. 

A Magyarországi Református Egyház is azt hangsúlyozta, hogy a szociális gondozás és gondoskodás az egyháznak mindig is alapvető szolgálata volt. 

Az egyik legismertebb ingatlanátadás egyébként Orbán Viktor kormányfő gyülekezetéhez kötődik, 

a Svábhegyi Református Egyházközség ugyanis – nagyjából egymilliárd forintnyi pénzügyi támogatás mellett – ingyen jutott ahhoz a két telekhez, amelyen végül bővítették a Református Központot. A telkeket csaknem 650 millió forintért vette meg az állam, majd 2016-ban átengedte a gyülekezetnek. A svábhegyi Felhő utcában már megépült egy új templom, egy parókia, valamint egy teljesen új, 120 gyerek ellátására alkalmas óvoda is. Utóbbi felszereltségét jól mutatja, hogy meseösvény, tankert és sószoba is található benne.

Ingatlanos kívánságlista

A törvény szerint az egyházak javaslatot is tehetnek arra, hogy pontosan mely ingatlanokat adja át nekik az állam. 

Az MNV tájékoztatása szerint 113 esetben folyik „előkészítési eljárás”, azaz jelenleg feltehetően ennyi épület és telek tulajdonjogáról kell döntenie a kormánynak. 

Az rtl.hu arra is rákérdezett, hogy melyek ezek az épületek, de az MNV – arra hivatkozva, hogy ez döntés-előkészítést érintő információ lenne – megtagadta a válaszadást.

Az egyházak az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta – a Magyar Hang összesítése szerint – ezermilliárd forintnál is több támogatást kaptak különböző jogcímeken. A lap szerint a legnagyobb tételt – bizonyos években akár százmilliárd forint feletti összeget – a különböző egyházi programok és beruházások támogatása jelentette. Emellett nagyobb kiadást okozott a büdzsének 

• az évi 15-20 milliárd forintos örökjáradék átutalása, amely a rendszerváltás előtt elkobzott vagyon után jár,  
• a 10 milliárd forint körüli működési finanszírozás, 
• valamint a 3-3,5 milliárd forint körüli hittanoktatás-támogatás is.  

A bőkezű támogatások azonban – amelyeknek egy jelentős része állami feladatok átvállalásához vagy szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódik – nem mindegyik egyházat érték el. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől például korábban még az egyházi státust is megvonták, legutóbb pedig, ahogy arról a Jelen elsőként beszámolt, 80 millió forintot vettek el tőlük.  

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a német ajkú református egyházközség budapesti Hold utcai templomában tartott orgonaavató ünnepségen 2017. április 9-én – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI