Óriási tempóban osztogatja az ingatlanokat az állam az egyházaknak

Az elmúlt évben különösen bőkezű volt az állam az egyházakkal: míg korábban évente legfeljebb egy-két tucat épület került a különböző felekezetekhez teljesen ingyen, addig tavaly összesen 115 ingatlan tulajdonjogát adta át térítésmentesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – tudta meg az rtl.hu.

Már az első féléves adatok is jelentős ugrást mutattak, júliusig ugyanis – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – 53 ingatlan került az egyházakhoz több mint 3 milliárd forint értékben. Az átadási hullám azonban ekkor sem állt le, így a kormány döntése következtében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az év végéig további 62 állami épületet adott át. A második féléves összérték már meghaladta a 14,5 milliárd forintot is.

Forrás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (A csillaggal jelölt években bizonyos épületek esetében nem közöltek nyilvántartási árat, így az ingatlanok összértéke valójában valamivel magasabb lehet.)

Az Orbán-kormány tizenhárom éve alatt tehát a felekezetek összesen 233 esetben kaptak térítésmentesen épületeket és telkeket az államtól, ezeknek pedig csaknem a felét tavaly szerezték meg. Az ingatlanok között vannak több milliárd forintot érő épületek is, de vannak néhány milliósak is.

Tavaly például ezek voltak a nagyobb értékű ingatlanok:

Forrás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (A csillaggal jelölt esetben csak tulajdonrészt kapott az egyház.)

Az ingyenes átadást az állami vagyonról szóló, 2007-ben elfogadott törvény teszi lehetővé. A táblázatból is látható, hogy igen gyakran voltak a nagy egyházak a kedvezményezettek, de arra is szép számmal volt példa, hogy a kisebb felekezetek jutottak így jelentős vagyonhoz.

Tavaly több mint egy tucat ingatlant kapott a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye, de több épület jutott például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületnek, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, a reformátusoknak és más katolikus egyházmegyéknek is.  

Az átadott épületek között található egyebek mellett oktatási célokat szolgáló várkastély, nagy értékű iskolaépület, valamint számos szociális otthon is.

Korábban ahhoz, hogy az állam lemondjon egy épületről, az Országgyűlés döntésére is szükség volt, azaz az elidegenítésről külön törvényt kellett alkotni. Az Orbán-kormány viszont később úgy módosította a törvényt, hogy ehhez már elég egy határozat is.

Az egyházak korábbi válaszukban részben az ingatlanokkal járó pluszfeladatokkal, részben az elvett egyházi javak utáni kártalanítással indokolták a tulajdonjog megszerzésének fontosságát. A rendszerváltás előtti államosítás során ugyanis rengeteg ingatlantól fosztották meg az egyházakat, ezek visszaszolgáltatása pedig 1990 után sem történt meg, mert ez az országnak óriási terhet jelentett volna. 

Az állam inkább úgynevezett ingatlanjáradékot fizet minden évben 1998 óta, ennek mértéke az utóbbi években már átlépte a 20 milliárd forintot is.  

Az ingatlanokat általában oktatási, szociális (például idősek otthona) vagy hitéleti feladatokra kapják meg a felekezetek, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam ezeket a területeket egyre nagyobb mértékben szervezi ki az egyházaknak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya arra a felvetésre, hogy miért szükséges a tulajdont is megszerezni, miért nem elegendő a használati jog, korábban azt közölte az rtl.hu-val: „az intézmény működtetése, fenntartása, az intézmény hosszú távú szakmai működésének tervezhetősége sokkal könnyebb, ha az adott intézmény saját tulajdonú ingatlanban működik”. Hasonlóan érvelt a Magyarországi Református Egyház is, a szervezet szerint a közfeladat-ellátás színvonalát jelentős mértékben növeli, ha a fenntartó nemcsak használati joggal, hanem tulajdonjoggal is rendelkezik. „Egyrészt rugalmasabban tudja alakítani a szolgáltatás infrastrukturális feltételrendszerét, másrészt folyamatosan tudja beruházásokkal fejleszteni az ingatlant” – fogalmaztak.

Az épületeket egyébként kizárólag az adott célhoz kötötten használhatják az egyházak, ha pedig a szerződés lehetővé teszi az értékesítést, akkor az eladásból származó bevételt is csak erre fordíthatják.

Nemcsak az államtól, hanem az önkormányzatoktól is lehetett igényelni ingatlanokat

Egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás újabb lehetőséget adott az egyházaknak az ingyenes tulajdonszerzésre: február végéig jelezhették ugyanis az önkormányzatoknál, hogy mely általuk működtetett intézmény épületét vennék át térítésmentesen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a települések nem is tudnak mit tenni, kötelező átadniuk az épületeket.

Az rtl.hu megkereste a nagyobb egyházakat, hogy kiderüljön, összesen hány ingatlan kerül így hozzájuk, de érdemben mindössze a reformátusok és az evangélikusok válaszoltak. Utóbbiak jelezték, hogy egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel, míg 

a reformátusok azt közölték, hogy az eddigi visszajelzések alapján országosan nagyjából 60 ingatlan tulajdonjogát szerezhetik meg az új törvény alapján.  

Hozzátették, hogy csak addig lehetnek az egyházak kezében ezek az épületek, amíg azokban az igénylés pillanatában zajló, a törvényben nevesített munkájuk tart, ellenkező esetben az épületet vissza kell adni az eredeti tulajdonosnak. Ezeket az ingatlanokat nem is értékesíthetik. „Egyházunk mindig felelős gazdája volt a rá bízott javaknak: megőrizte és a közösség javára használta azokat. Ez az újonnan igényelt ingatlanok esetében is így lesz” – jegyezték meg.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya korábban azt közölte az RTL Híradóval, hogy nincs információjuk arról, hány ingatlant igényeltek, ezekről ugyanis mindig a helyi fenntartók döntenek, összesített adat pedig nem áll a rendelkezésükre.

Az elmúlt hetekben több önkormányzat vezetése is tiltakozott a kártalanítás nélküli, több milliárdos vagyonvesztést okozó einstand ellen, így például Hódmezővásárhelyen, Erzsébetvárosban, a XI. kerületben, a  XVIII. kerületben, valamint Keszthelyen sem örültek a különböző felekezetek kérésének. 

A törvény értelmében egyébként az államtól ezúttal is kérhettek ingatlanokat az egyházak, nemcsak az önkormányzatoktól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint pedig nyolc alkalommal éltek is ezzel a lehetőséggel. Azt egyelőre nem tudni, pontosan melyek ezek az épületek, a vagyonkezelő ugyanis döntéselőkészítő adatnak tekinti ezt az információt, ezért közérdekű adatigénylésünkre sem árulta el.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI