A KDNP és a kormánymédia sarokba szoríthatta a Főpolgármesteri Hivatalt – megszólalt az ateista blogolás miatt kirúgott munkatárs

Első fokon, nem jogerősen pert nyert korábbi munkahelyével szemben Békés Gáspár, akit tavaly, próbaideje alatt rúgtak ki a Főpolgármesteri Hivatalból, miután a KDNP nyíltan felszólította erre Karácsony Gergely főpolgármestert. Ahogyan az rtl.hu a Főpolgármesteri Hivataltól megtudta: fellebbeztek a döntés ellen.

A négy diplomával rendelkező, ateista aktivistaként és a millenna.hu főszerkesztőjeként is ismert Békés Gáspár 2020 decembere óta dolgozott a Városháza Klíma- és Környezetügyi Főosztályának munkatársaként. Tavaly januárban – még Békés próbaideje alatt – a Vasárnap.hu közölt róla indulatos cikket, amelyben azt nehezményezték, hogy három évvel korábban, 2018-ban egy blogbejegyzésben arról írt, hogy a gyerekek megkeresztelése jogi szempontból illegitim. Egy másik bejegyzésében pedig azt állította, hogy a Don-kanyarban meghalt magyar katonák nem hősök, hanem áldozatok. Békés Gáspárt kapcsolatba hozták egy tavalyi, az igazságügyi miniszterről szóló mémmel is, amelyet ő is megosztott, és az állt rajta: „Hogy fog Varga Judit beköltözni a balatoni házába, ha addigra börtönben lesz?”

A Vasárnap.hu és a Kereszténydemokrata Néppárt is felszólította Karácsony Gergelyt, hogy távolítsa el a hivatalból Békés Gáspárt, mivel méltatlan pozíciójára. Néhány nap múlva a kormánypárti Magyar Nemzet írta meg, hogy a Hivatal elhatárolódik Békéstől, akit figyelmeztetésben fognak részesíteni, mivel személyes véleményét nem tudta elválasztani a Hivatal álláspontjától. Február elsején meg is kapta a figyelmeztetést, majd egy nappal később, február 2-án – mindössze négy nappal a Vasárnap.hu első cikkének megjelenése után – indoklás nélkül elküldték a klímaügyi főosztályról.

Békés Gáspárnak 30 napja volt jogorvoslatot kérni, a Fővárosi Törvényszék pedig idei, május végi ítéletében részben neki adott igazat. 

A bíróság első fokon kimondta, hogy Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala jogellenesen, az egyenlő bánásmód elvét figyelmen kívül hagyva szüntette meg jogviszonyát, 

és annak ellenére, hogy ez próbaideje alatt történt, a bíróság arra kötelezte a Hivatalt, hogy Békést eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább úgy, mintha lejárt volna próbaideje, és számára 680 ezer forintot – elmaradt illetményét – fizessék meg. Békés keresetében kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy az eljárásban sérült emberi méltósága, ezt azonban a bíróság nem látta megalapozottnak. Békésnek 16 ezer forint perköltséget kell megfizetnie a Hivatal számára. 

Békés Gáspár: Vannak olyan témák, amelyeket a Fidesz teljesen maga alá gyűrt

Kérdésünkre Békés Gáspár elmondta: nehezményezi, hogy a Hivatal úgy adott ki közleményt az elhatárolódásról, illetve arról, hogy figyelmeztetést kap, hogy azt korábban nem közölték vele. „Semmilyen kommunikáció nem volt erről, sem a főjegyző, sem más nem jelezte, hogy büntetést kapnék. 

Nem kérdeztek meg arról, hogy mi és miért történt, gyakorlatilag egyből szankcionáltak.

Békés nem értett egyet az írásbeli figyelmeztetésben foglaltakkal sem, mivel szerinte például szó sem volt arról, hogy összekeverte volna személyes véleményét a Hivatal álláspontjával, hiszen privát Facebook-oldalára posztolt, nem hivatalos felületre. Kiemelte: a Hivatalon kívül senki nem állította, hogy összekeverte volna a bejegyzéseiben személyes véleményét a Hivatal álláspontjával, szerinte ez pusztán ürügy volt, hogy évekkel korábbi, a kormánypárti lapok támadásai alapjául szolgáló cikkei miatt kirúghassák. „Hogy az elbocsátásomra személyesen Karácsony Gergelynek milyen befolyása volt, nem tudom megmondani. Az viszont tény, hogy a főpolgármester utána több interjúban is kifejtette, hogy egyetértett a döntéssel, sőt a ZSShow-ban elmondta, hogy szélsőséges, radikális vagyok, és nem ért egyet a véleményemmel.”

39:50-től meghallgathatja az említett részt:

Békés Gáspár szerint főosztályvezetője és osztályvezetője is „maximálisan ellenezték” kirúgását, erről előzetesen őket sem tájékoztatták, véleményük azonban nem befolyásolta az őt elbocsátó főjegyzőt. Hogy mi lehet ennek az oka? 

Békés szerint a KDNP, illetve a kormánymédia sarokba szoríthatta a Főpolgármesteri Hivatalt, amely politikai döntést hozott kirúgásával. 

„Ilyen lépésre egyik munkatársam sem számított, pedig évtizedes politikai veteránok is voltak köztük, akik politikailag és szakmailag is sokat láttak már. Magyarországon vannak olyan témák, amelyeket a Fidesz teljesen maga alá gyűrt, ezekkel kapcsolatban az ellenzéki politikai tanácsadók pánikmódban vannak, és reflexből reagálnak. Ilyen például a migráció, arról például már egyáltalán nincsen vita, hogy legyen-e határkerítés, vagy sem, nehogy ezzel elriasszák az állítólagos kiábrándult fideszeseket. Mondjuk ez a kalkuláció a választási eredményeket látva félrement. De ilyen téma a vallás is.” Úgy látja: a Fidesz még az ellenzéki pártokkal is elhitette, hogy Magyarországon fundamentalista keresztény többség van, amely vérszemet kap, ha valaki kritizálja az egyházat vagy akár az egyes papok kapcsán felmerült pedofil visszaéléseket.

Békés Gáspár abban pedig szinte biztos volt, hogy egykori munkaadói fellebbezni fognak, mivel „a Hivatalban nem a saját idejükkel, pénzükkel gazdálkodnak, hanem a közvagyonnal. Így én vagyok az, akinek ez az eljárás igazi terhet jelent. Amennyiben minden eljárási szinten végig megyünk, előfordulhat, hogy mire jogerős döntés születik, már nem is lesznek vezetői pozícióban.” Békés Gáspár biztos benne, hogy akár Strasbourgig is elmegy, ha nem lesz más választása. Itt ugyanis érzése szerint nemcsak róla, hanem minden szekuláris gondolkodóról szó van. „Rendkívül problémás, hogy a főváros azért küzd, hogy diszkriminálhassa a szekuláris gondolkodókat, és elnyomhassa a munkavállalókat” – fogalmazott.

A Hivatal a semlegességét félti

A Városháza a perben egyebek mellett azzal érvelt, hogy Békés a nehezményezett tartalmakat ugyan személyes Facebook-profilján tette közzé, azonban azokat nemcsak ismerősei, hanem mindenki számára láthatóan posztolta, profilján pedig a Városházát munkaadóként tüntette fel. 

Kérdéseinkre a Főpolgármesteri Hivatal kifejtette, hogy „mindenkinek a vallási és világnézeti meggyőződés szabadságából fakadóan alapvető joga van arra, hogy egyes vallási közösségekről vagy azok szertartásairól (támogató vagy elmarasztaló) meggyőződése legyen. (…) Az állam világnézeti semlegessége ugyanakkor megköveteli, hogy a közigazgatási szervek se pozitívan, se negatívan ne foglaljanak állást vallási vagy világnézeti kérdésekben. (…) A közigazgatás tevékenységét megvalósító köztisztviselőknek ezért a saját alapvető jogaik gyakorlása során a köztisztviselői státuszuk által megkívánt, fokozott felelősséggel kell eljárniuk.”

Hozzátették: a vallási és világnézeti meggyőződés az emberi személyiség lényegi vonása, hasonlóan a faji hovatartozáshoz, a nemzetiséghez, a fogyatékossághoz vagy éppen a szexuális orientációhoz. „Az állam semlegességéből fakadóan ha valaki köztisztviselőként kezd tevékenykedni, akkor (…) tartózkodnia kell a vallási vagy világnézeti meggyőződéséből fakadó, nagy nyilvánosság előtti, éles és provokatív megnyilvánulásoktól, legyen szó bármelyik vallási közösség vagy éppen az ateisták meggyőződéséről. A köztisztviselők semlegességének és a pártatlanságának követelménye nem pusztán azt jelenti, hogy ezeket az értékeket a köztisztviselő közvetlenül nem sértheti meg, hanem olyan magatartást sem tanúsíthat, illetve 

olyan látszatot sem kelthet, amely kételyt ébreszthet a politikai közösség egyes csoportjaiban az iránt, hogy a köztisztviselő vagy rajta keresztül a munkáltatója a közügyek intézése során a pártatlanság és a semlegesség követelményei szerint jár el.

A Főpolgármesteri Hivatal meggyőződése ezért, hogy „a köztisztviselő a személyiség lényegi vonását képező tulajdonsággal összefüggésben éles, provokatív kritikát a nagy nyilvánosság előtt nem fogalmazhat meg, még akkor sem, ha a saját világnézetét hirdeti ezzel. Mindez nem jelenti azt, hogy a köztisztviselő a világnézeti meggyőződését ne nyilváníthatná ki, de ezt olyan formában kell megtennie, ami összeegyeztethető a köztisztviselő semlegességének és pártatlanságának követelményével.” 

Hozzátették: „a felperes világnézeti meggyőződésének a nagy nyilvánosság előtti, Facebook-bejegyzések szerinti, éles megfogalmazásban való megjelenítése, illetve ezzel összefüggésben más vallási meggyőződésről kifejtett, bántó véleménye az alperesi álláspont szerint alkalmas volt arra, hogy az érintett vallási közösségek tagjait megsértse, illetve alapos kételyt ébresszen a semlegesség és a pártatlanság követelményének való megfeleléssel kapcsolatban. A Főpolgármesteri Hivatal alapvetően ezért fellebbezett az elsőfokú ítélettel szemben.”

Nyitókép: Békés Gáspár a Közép-európai Egyetem (CEU) hallgatójaként felszólal az Oktatási szabadságot csoport Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációján, miután az Országgyűlés módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt 2017. április 4-én. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI