Többen inkább elköltöznek Kisbérről, mert nincs megoldása az évek óta tartó szarszagügynek

Tíz éve húzódik egy konfliktus a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren, de valószínűleg még jó ideig nem lesz megoldása: a Telex írt arról, hogy korábban 440 kisbéri lakos írt alá egy petíciót, aztán 119-en pert indítottak, mert szerintük borzalmas bűzt áraszt a helyi sertéstelep és biogázüzem. Volt, aki hatalmas legyekre és hányingerre panaszkodott, két nyilatkozó pedig inkább elköltözik a városból, mert nem bírja tovább a bűzt. 

A lap riportja szerint a helyiek 2012 óta minden lehetséges fórumon könyörögnek, hogy valaki csináljon valamit a gyomorforgató szaggal, de hiába. A hatósági vizsgálatok lényegében csak figyelmeztették a céget, a helyiek pedig arra gyanakszanak, hogy „magasabb politikai körökig nyúlhatnak a történet szálai”. Amikor 119 helyi lakos pert akart indítani a vállalkozó és telektulajdonos Pongrácz Péter, valamint az érdekeltségébe tartozó cég, a Bakony Bio Zrt. ellen, egy meg nem nevezett kormánypárti parlamenti képviselő találkozót kért, de aztán erre soha nem került sor.

A Telex szerint a helyi Jobbikban politizáló Jámbor Róbert szerint 

nem egyszerűen disznótrágyaszagról van szó, hanem különösen zavaró, erjedt trágyaszagról. 

Szerinte a fideszes polgármester, Sinkovicz Zoltán eleinte nem állt teljes mellszélességgel a bűz ellen felszólaló polgárok mellé, de amikor látta, mekkora támogatottsága van az ügynek, az emberek oldalára állt. Jámbor úgy véli, azért nincs áttörés az ügyben, mert valamilyen politikai kör védelme alatt állhat a telepet üzemeltető vállalkozó: a lapnak felidézte, hogy amikor eldöntötték, hogy pert indítanak, volt olyan ügyvéd, aki azért nem vállalta a képviseletüket, 

mert nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának. 

A lap elérte Pongrácz Pétert, akinek az érdekeltségi körébe tartozik a sertéstelep és a biogázüzem. Szerinte megalapozatlanok a lakosok állításai, úgy véli, a telep rendeltetésszerűen működik, minden szükséges engedélyük megvan, az előírásokat betartják, a hatóság emberei nem állapítottak meg olyat, hogy ők eregetnék a bűzt.

Utalt arra, hogy ha húst akarunk fogyasztani, akkor azt elő is kell valahogy állítani, a vidéki élet pedig igényel némi toleranciát. Szerinte ők éppen a bűzt okozó anyagot ártalmatlanítják, ha nem lenne biogázüzem, akkor lenne igazán nagy bűz. Ha a sertéstrágyának, mondjuk, 10-es a szaghatása, akkor a biogáznak 1-es vagy 2-es – mondta a lapnak. 

Nyitókép:  t-lorien/Getty Images