Belföld

Űrlényt csinált Szűz Máriából a dilettáns zalai restaurátor

rtl.hurtl.hu

2022. május 10. 21:40

„A gótika és a jólvanazúgy stíluselemek példás ötvözete”, írták a kommentek közt. Egy esztétát is megkérdeztünk a parádés műalkotásról.

A 24.hu szúrta ki azt a Zala megyei útszéli keresztet, ami szürreális ráncfelvarrást kapott az elmúlt években. Az ilyen keresztek oltalmazója az Úti Boldogasszony, ám csatári a Mária-szobor arca elkopott.

Ezt helyettesítette be vaklaki egy majolika Szűz Mária-arccal, aminek következtében szebb nem, de sokkal érdekesebb lett az alkotás:


Az eredeti poszt alatt volt, aki a Dűne című sci-fi homokféreg-ember hibridjéhez hasonlította a szobrot, valaki más pedig így jellemezte: 

a gótika és a jólvanazúgy stíluselemek példás ötvözete.

Az rtl.hu megkérte Cserhalmi Luca esztétát, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátorát, hogy mondjon véleményt a megoldásról. Ő azt írta: az alkotó „valószínűleg rémisztőnek tarthatta az arc nélküli Máriát és hiányolta a Szent Szűz oltalmazó tekintetét, méltatlannak gondolhatta elhanyagoltságát. A jó ízlés kritikája nem zavarta, ahogy az az ellentétes hatás sem lehetett szándéka, amit végül elért ezzel, nevezetesen, hogy abszurditásával inkább közröhej tárgyává, legjobb esetben is megmosolyogtatóvá tette a szobrot, ahelyett, hogy visszaadta volna neki szakrális tekintélyét”. A szobor pedig

olyan, mintha egy kis űrlény nézne ki a kendő alól, amire csak rátesz egy lapáttal, hogy teljesen más anyagból készült. Pedig látszik, hogy időt fordított rá, hiszen méretre igazította a domborművet, amitől csak még furcsább az egész vállalkozás végkifejlete.

Emlékeztetett: az útszéli keresztekre és más szakrális szobrokra jellemző volt, hogy nem az egyház vagy az állam állíttatta, hanem magánszemélyek vagy helyi közösségek összefogásából valósultak meg, ahogy a gondozásukat is a helyi közösségek végezték. „Így ez egy hagyomány folytatásaként is felfogható, csak rosszul sült el.”

#Belföld#zala#szobor#felújítás#kereszt#mária#restaurálás