Kövér László Hadházy Ákosról: Nem értem, honnan veszi ehhez a bátorságot

Természetesen lesz lehetősége Hadházy Ákosnak letennie a képviselői esküjét, de hogy mikor, azt még nem tudom megmondani – idézte a 444.hu Kövér László házelnök szavait, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt. 

Hadházy Ákos – aki az őt jelölő Momentum frakciójába sem ült be, így várhatóan függetlenként dolgozik majd – bojkottálta az Országgyűlés alakuló ülését és a parlamenti eskütétel helyett a Baranya megyei Kisvaszaron tett alternatív esküt. 

Elmondása szerint azért nem ment be, mert nem akarta ünneplőben végignézni, ahogy a Választási Bizottság beszámolója után a parlament megszavazza, hogy ez egy tisztességes és demokratikus választás volt. Úgy tervezte, hogy később külön teszi le az esküt, hogy felvehesse a mandátumát. Hadházy nemrég arról számolt be, hogy nem kapott még időpontot az eskütételre.

Méltatlannak tartom, hogy ennek az embernek a személyes problémái egyáltalán szóba jönnek. És, hogy bárkinek foglalkoznia kelljen vele,

mondta Kövér László. Hozzátette: Nem egészen értem, hogy mit képzel magáról, (..) hogy veszi magának a bátorságot, hogy kétségbe vonja annak a választásnak a legitimitását, aminek az eredményeképpen ő mandátumot nyert.

A házelnök azt javasolta Hadházynak, hogy mondjon le és „akkor nyugodtan csinálhat magából továbbra is bohócot”.

Új politikai generáció

A parlamentáris normák lepusztulásával kell szembesülnünk, az új politikai generáció már az írott szabályokat sem kívánja betartani – mondta Kövér László.

A házelnök úgy emlékezett vissza: 1990-ben, amikor először lett országgyűlési képviselő, a meghatottságtól, megrendültségtől majdnem elsírta magát az alakuló ülésen, és nagyon sokan voltak még így.

Mint mondta, a 2010-et követő időszak azonban már azt mutatta, hogy „egy más politikai generáció másfajta hozzáállással lép be a Ház kapuján, tehát nem érzi azt az erkölcsi felelősséget, nem érzi azt a méltóságot, amit a falak önmagukban sugároznak”.

Megjegyezte: ennek az újfajta hozzáállásnak a mostani alakuló ülésen is voltak jelei, és példaként a frakciók egy részének kivonulását, vagy a Momentum frakció által eljátszott „méltatlan bolhacirkuszt” említette, hogy részt vesznek-e az alakuló ülésen vagy sem. „Azt hiszem, ezek a fiatalemberek nincsenek is igazán tudatában annak, hogy mit jelent az, hogy az emberek egy része őket bízta meg a képviseletükkel, hogy abba a Házba egyáltalán beléphetnek, és parlamenti képviselők lehetnek” - jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzék szerint szigorúan lép fel házelnökként az ellenzéki képviselőkkel szemben, Kövér László azt mondta: bár néha ők is kreatívan értelmezték a rendelkezésükre álló házszabályi lehetőségeket, bizonyos határokat soha nem léptek át.

Lehet, hogy volt olyan gesztusunk, talán személy szerint nekem is (...), amit ma már nem vállalnék büszkén (...), de azért soha nem vontuk kétségbe a parlamentarizmus szabályainak az érvényességét 

– szögezte le. Hozzátette, az, hogy erőszakkal próbálták volna megakadályozni a törvényhozás normális menetét, „az nemhogy nem fordult elő, hanem a fejünkben sem fordult meg soha”, mint ahogyan soha nem minősítették tiszteletlenül, vagy „mocskosszájúan” politikai ellenfeleiket.

„Ehhez képest, ami 2010 után történt, az minden korábbi elképzelést felülírt: egy olyan politikai generáció lépett be a Parlament kapuján 2010-ben, ami nemhogy az addig többé-kevésbé mindenki által betartott íratlan szabályokat rúgta fel, hanem ezen túlmenően már az írott szabályokat sem kívánta betartani” - mondta.

Megjegyezte: a fiatal generációtól indult, de a teljes ellenzéket „megfertőzte” az a gondolat, hogy ha megnyerik a választást, akkor nem kell kétharmados többség ahhoz, hogy kukába dobják az alaptörvényt, mert azt meg lehet tenni feles törvénnyel is. Sőt – sorolta – volt olyan vélemény is, hogy majd Brüsszelben megíratják az új alternatív alkotmány szövegét, és „kvázi egy népszavazással, mindenfajta törvényhozási procedúra nélkül elfogadtatják”, egyesek pedig arra vártak, hogy az utcán tüntető tömegek forradalma fogja az alkotmánycserét kikényszeríteni.

„Több évtizedes, vagy több évszázados parlamentáris normák lepusztulásával vagyunk kénytelenek szembesülni. Nem az a kérdés, hogy én szigorú vagyok-e vagy sem, hanem az a kérdés, hogy ezek az emberek meg ezek a gondolatok hogy kerülnek egyáltalán a Parlament falain belülre” – fogalmazott.

A műsorban az Országgyűlés elnöke az elért eredményekről szólva azt mondta, talán többet is elértek, mint amit 2010-ben reméltek. A kétharmados felhatalmazások olyan mozgásteret nyitottak a számukra, ami lehetővé tette 2010 után, hogy egy második rendszerváltozással felérő korrekciót hajtsanak végre az 1990 óta eltelt időszak tapasztalatait felhasználva az alkotmányos berendezkedésen – tette hozzá.

Önmagában a jogalkotás, ami 2010 után elindult, és ami tulajdonképpen az elmúlt ciklusban befejezettnek volt tekinthető 

– ami nem jelenti azt, hogy nem kell apróbb korrekciókat még akár a jövőben is végrehajtani rajta, lásd itt például a veszélyhelyzet fogalmának a kiterjesztését a háborúra tekintettel –, szóval ez önmagában egy akkora történelmi alkotás volt, amiben megtiszteltetés volt részt venni egyszerű képviselőként is, a gombot nyomogatni meg a vitákban részt venni, de házelnökként meg különösen, ellenjegyezni egy ilyen törvényt” – jelentette ki. 

Elmondta azt is, hogy átalakították a Ház működését, a képviselők létszáma a felére csökkent, és olyan házszabályt alkottak meg, ami lehetővé tette a hatékonyabb törvényhozási munkát. Kiemelte, hogy 2012-ben befejeződött az Országház rekonstrukciója, és megújult a Kossuth tér, valamint elkészült az összetartozás emlékhelye, ami a „XXI. század válasza a 20. század történelmi eseményeire”.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI