Tehetetlen villamosvezetők, közömbös utasok – BKV-dolgozók reagáltak arra, hogy kollégájuk durva hangon szállított le két hajléktalant a villamosról

Élénk társadalmi vitát robbantott ki az az rtl.hu által nyilvánosságra hozott, mobiltelefonos felvétel, amelyen az látható és hallható, hogy kemény szavakkal, megalázó módon zavarta le a budapesti 19-es villamos vezetője az ott utazó két hajléktalan embert a járműről. Az eset kapcsán azóta a járművezetők védelmében megszólalt a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete, Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is, míg a hajléktalanok védelmében a főleg hajléktalan vagy bizonytalan lakhatású embereknek segítő Utcajogász Egyesület, valamint egy portálunknak nyilatkozó pszichológus is.

Az esetről a budapesti tömegközlekedés dolgozóit, a BKV Zrt. alkalmazottait kérdeztük. Sikerült négy villamosvezetőt, három férfit és egy nőt elérnünk, akik nagy utasforgalommal bíró, belvárost is érintő villamosvonalakon dolgoznak. Valódi nevük elhallgatását azért kérték, mert munkaadójuk beleegyezése nélkül nem nyilatkozhatnak a sajtónak.

Fotókat is kaptunk tőlük, ezekből csak azokat mutatjuk meg, amelyeken az érintettek nem beazonosíthatóak és a látvány nem lép túl egy bizonyos ízléshatáron. Márpedig a legtöbb kép sajnos túllép: magatehetetlen, ájult vagy teljes kábulatban lévő embereket látni, férfiakat, nőket, időseket, középkorúakat és fiatalokat, akikről öltözékük alapján nem lehet megállapítani, hogy hajléktalanok-e. Valószínűleg sokan közülük nem is azok.

Közös azonban a képekben, hogy az azokon látható emberek többsége maga alá ürített vagy vizelt, vagy éppen letolt nadrággal, széklettel összekenve ül, fekszik vagy arcra borulva térdel az utastérben, két szék között.

Mind a négy villamosvezető azt állította, hogy a fotókon látható esetek egyáltalán nem ritkák: szó szerint a mindennapjaik részét képezi, hogy olyan emberek miatt kell naponta többször intézkedniük, akik nem feltétlenül a ruházatuk ápolatlansága, a testszaguk vagy hangoskodásuk miatt zavarják az utasokat, hanem egyszerűen azért, mert ittasságuk, vagy kábítószerek okozta bódultságuk miatt nem tudják visszatartani a székletüket és a vizeletüket. De olyan is előfordul, hogy súlyos állapotú, kezeletlen sebeik, fertőzéseik árasztanak orrfacsaró szagot.

Volt olyan esetem, hogy nem tudtam öt méterre megközelíteni az embert, mert öklendezni kezdtem. Ketten ültek. Be voltak vizelve, szarva. Nem mindig vannak maguknál. Van, hogy eljátsszák, hogy alszanak, nem hajlandóak tudomást venni arról, hogy beszélek hozzájuk. Vagy csak néz maga elé és nem válaszol 

– mondta Norbert, akiben érezhetően erős indulatok dolgoztak. Hozzátette, már valamennyire megszokták, hogy egyesek alatt vizelet vagy széklet van, de a fekélyek és a gennyedző sebesek irtózatos szagot árasztanak. 

Ezek az esetek már komoly közegészségügyi veszélyt jelentenek szerintem

– fogalmazott Norbert, aki szerint általánosságban nincs probléma a tömegközlekedésben utazó hajléktalanokkal. Véleménye szerint azokkal van a baj, akiket már a hajléktalanszállókon sem fogadnak be, és a hajléktalanok is kitaszítanak maguk közül, például nem engedik őket a közelükbe az aluljáróban.

Emberi hangnem

Interjúalanyainkat először arról kérdeztük, hogy miért nem lehet visszafogottan, emberi hangon megkérni a BKV utazási feltételeit megszegőket arra, hogy szálljanak le. Lajos szerint van arra példa, hogy ha szép szóval megkérik őket, akkor elhagyják a járművet. De a többség nem hajlandó ilyenkor távozni, hanem ellenáll, anyázik vagy csak nem vesz tudomást róluk.

De mi az általános protokoll, amikor egy utas higiéniai állapota vagy viselkedése miatt ki kell zárni az utazásból, azaz le kell tessékelni a járműről?

A BKV hivatalos szabályzata szerint ilyenkor a villamos- vagy buszvezetőnek személyesen kell kizárnia az érintett utast az utazásból.

„Oda kell hozzá mennem, fel kell szólítanom udvariasan, de határozottan először arra, hogy tartsa be az utazási feltételeket, ha ezt nem teszi, akkor arra, hogy hagyja el a járművet. Ha nem hajlandó, akkor vissza kell szállnom a fülkébe és tovább kell folytatnom az utat” – mondja Norbert, aki szerint rendőrt kizárólag akkor hívhatnak, ha valaki személyi vagy vagyoni biztonságot, illetve a jármű biztonságát veszélyezteti. Önmagában azért nem lehet rendőrt hívni, mert valaki nem hajlandó felkelni a székéből és rossz szagot áraszt. 

Olyan civil szervezeteket, szociális munkásokat, akik ilyen esetben cselekedhetnének, például ellátnának egy hajléktalan embert, közvetlenül nem hívhat fel a BKV járművezetője. 

Sokszor viszont hiába érkezik és szállítja le a problémás utast a rendőr, ha elmegy, az illető felszáll a következő villamosra.

De miért szakadt el a cérna az rtl.hu felvételén látható villamosvezetőnél? Miért beszélt fenyegetően egy láthatóan nem agresszív, alárendelt helyzetben lévő hajléktalannal? Mi a véleményük a munkatársuk viselkedéséről? – kérdeztük a társaságot. Talán a kollegialitás és a közös élményekből fakadóan interjúalanyaink nem ítélték el egyértelműen ezt a fajta viselkedést.

„Gondolj bele a helyzetbe. Általában 3-7 perced van arra egy végállomáson, hogy igyál egy kávét, elszívj egy cigarettát, elmenj vécére, szusszanjál egyet. És akkor ezt az időt minden egyes végállomáson azzal kell töltened, hogy odamész az alvó hajléktalanhoz, megpróbálod felkelteni és leküldeni a villamosról. Emiatt késéssel indulsz, az állomásokon felhalmozódnak az utasok, az én anyámat szidják, hogy miért nem jöttünk időben. És ezt mindennap folyamatosan eljátsszuk, naponta 20 vagy akár 50 ilyen esetünk van. A századiknál már valószínűleg nem fogsz tudni ugyanazzal a nyugalommal, higgadtsággal reagálni” – mondta Norbert, aki szerint az rtl.hu által megosztott videóból éppen az nem derült ki, hogy mi volt az előzmény. Mert lehet, hogy a kollégájuk már ötödször szólt rá azokra az emberekre, hogy szálljanak le a járműről. Sok visszatérő hajléktalant egyébként név szerint is ismernek a villamosvezetők. A Bécsi út felé közlekedő villamos vezetője az rtl.hu-nál jelentkező szemtanú beszámolója szerint rögtön agresszíven lépett fel, és nem kérte higgadtan a hajléktalanoktól, hogy szálljanak le.

Anna szerint rendszeresen kap fizikai fenyegetéseket, amikor felszólít valakit, hogy szálljon le a villamosról. „Én már nem ijedek meg, de vannak nálam fiatalabb, vékonyabb kolléganők, akiket ugyanúgy fenyegetnek” – teszi hozzá.

Anna azonban leszögezte, önmagában se neki, se kollégáinak nincs problémája a hajléktalanokkal. Nekik egy viselkedésformával van bajunk. Viszont akikkel konfliktusba kerülnek napi munkájuk során, azoknak a legnagyobb része hajléktalan vagy alkoholista. Kérdésünkre elmondták, meg tudják különböztetni azokat, akik csak egy-egy buliból vagy kocsmázásból hazafelé tartva elaludtak a villamoson, és azokat, akikkel konfliktusuk szokott lenni.

Imre szerint vannak olyan hajléktalanok, akik nem ápolatlanok, nem hangoskodnak, és csak azért jönnek fel a villamosra, hogy melegedjenek vagy ne ázzanak el az esőben. Őket nem zaklatják, nem küldik le a villamosról a kollégáik.

Norbert itt hozzáteszi, ő beszélt a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, hogy megpróbálja megérteni a jelenség hátterét. Azt elfogadja, hogy sokan azért nem mennek be a hajléktalanszállókra, mert félnek attól, hogy meglopják őket. Sokan pedig ittasak vagy nincsen papírjuk tüdőszűrésről, ezért be sem juthatnak ezekre a helyekre. De közülük sokan életvitelszerűen használják a tömegközlekedést. Vagyis nem azért veszik igénybe, hogy például eljussanak egy szállóra, egy melegedőbe.

Nem azzal van a baj, ha valaki büdös

A villamosvezetők abban egyetértettek, nem pusztán arról van szó, hogy őket vagy az utasokat zavarja egyes emberek szaga. Hanem konkrét közegészségügyi veszélyről. Imre elmesélte, hogy egy kolléganőjét leköpte egy TBC-vel fertőzött ember, amikor megpróbálta letessékelni a járműről. Ezután a nő is megbetegedett és táppénzre kellett mennie. 

Imre azt is kiemelte, hogy a villamosokon jellemzően szövetből van az ülések, amelyek magukba szívják a testnedveket, ezért mindenkit óvatosságra intett, mielőtt leül egy-egy ilyen székre.

Az egészségügyi veszély mellett vannak olyan, vissza-visszatérő problémás utasok, akik egymaguk képesek káoszt okozni a teljes budapesti tömegközlekedésben. Interjúalanyaink közül többen is találkoztak már azzal a túlsúlyos, nehezen mozgó, állításuk szerint alkoholista nővel, aki 

minden egyes alkalommal, amikor felszáll a 4-6-os villamos vonalán a Combinóra, széttett lábakkal, bő sugárban vizelni kezd az utastérben. 

Ilyenkor mindig le kell küldeni az utasokat a villamosról és be kell vinni a kocsiszínbe a beszennyezett járművet. Volt olyan nap, hogy ez az egy ember 6 Combinót vizelt össze egymás után, amelyeket mind ki kellett vonni a forgalomból és ki kellett takarítani.

Ezért előfordul, hogy egyes villamosvezetők a többi utas leküldése után a magát összevizelő nővel együtt elmentek a Hungária körúti kocsiszínig a Combinóval, és csak ott szállították le őt a járműről. Így nyertek 3-4 órát, amíg a nő újra eljutott a belvárosig és újra felszállt egy Combinóra.

Norbert szerint egyébként nekik villamosvezetőként semmi dolguk olyan emberekkel, akinek testszaguk van vagy ápolatlanok, hiszen lehet, hogy előtte ledolgoztak 12 órát a munkahelyükön. Nekik ő olyan utas, mint bárki más. Ahhoz, hogy a villamosvezető kiszálljon a fülkéből az utastérbe, sokkal komolyabb helyzet kell, ami már eleve egy feszült, ingerült szituáció. 

Tudjuk, hogy nem lehet ilyen durván beszélni egy emberrel, akkor sem, ha ő a társadalom legalján él. De amikor benne vagyunk az adott helyzetben, akkor nincs higgadt gondolkodás, hanem felfokozott érzelmek vannak. Nem hagyják a munkádat végezni, bemocskolják a munkakörnyezetedet. Ha én bemennék bárki munkahelyére, odaürítenék, köpködnék, nem tudom, meddig tudnának velem normálisan, emberi hangon beszélni

– fogalmazott Norbert.

A közömbösség az úr

A villamosvezetők elvileg az utasok védelmében lépnek fel, hiszen alapvetően őket zavarja és veszélyezteti, ha valaki maga alá rondít. Ám az esetek legnagyobb részében a BKV dolgozói elképesztő közömbösséget vagy éppen a villamosvezetők ellen irányuló indulatokat érzékelnek az utasok részéről.

„Friss élmény, egy hölgy feküdt három darab ülésen egyszerre, szóltam neki, hogy nem kellene, hajléktalannak tűnt” – mesélte Lajos. „Amikor a következő pillanatban hátra néztem, már azt láttam, hogy az ülések között, a padlón fekszik, de láthatóan nem volt semmi baja, lélegzett, mozgott. Nem fogok itt veszekedni vele, gondoltam, úgyhogy mentem tovább. Egy 50 perces út alatt 15 utas lépte át a nőt, de senki nem csinált semmit. Az utasok világosan tudják, hogy ha ilyenkor szólnak a járművezetőnek, akkor meg fog állni a villamos, és nem tudnak tovább utazni. Ezért inkább nem szólnak” – teszi hozzá, majd egy másik esetet is felidéz, amikor borzasztó ürülékszag terjedt a villamos elején, ami a vezetőfülkében is érződött. Lajos a villamossal végigment a teljes vonalon, ezalatt az összes utas inkább átvándorolt a jármű végébe, de egyikük sem szólt neki.

Amikor hátrament, látta, hogy a szag forrása egy idős férfi, aki szó szerint a nyakától a bokájáig be volt terítve a saját ürülékével.

Norbert a kezdő járművezetőknek azt szokta mondogatni, hogy ha ki kell szállniuk a fülkéből, abból már nem jöhetnek ki jól. Ha viszont egy utas a fülkéhez jön, és szól, hogy egy büdös ember van a villamoson, akkor mindig elmondja neki, hogy tud rendőrt hívni, de akkor meg fog állni a villamos és nem mennek tovább. Ilyenkor a legtöbben inkább leszállnak vagy visszaülnek a helyükre.

Kényszerek és megoldások

Interjúalanyaink abban egyetértettek, hogy jelen pillanatban nincs megoldás a helyzetre. Norbert szerint bárhonnan is zavarják el a hajléktalanokat a rendőrök vagy a közterület-felügyelők, idővel visszatérnek oda. Állandó jelenlétre pedig nincs elegendő embere, sem pénze a BKV-nak, a BKK-nak vagy a fővárosi önkormányzatnak. Kényszerintézkedés nélkül szerinte nem lehet felszámolni a jelenséget. Viszont nagyon jó lenne egy olyan telefonszám, amin 

nem rendőröket, hanem szociális munkásokat tudnának hívni. 

Ők pedig ezeket az embereket egy olyan helyre vinnék, ahol ha kell, kijózanhodhatnak, lefürödhetnek és új ruhákat kaphatnak. 

Az általunk megkérdezett villamosvezetők úgy vélik, a BKK és a rendőrség, illetve az önkormányzati rendészek heti vagy havi közös akciói egyes vonalakon nem sokat segítenek, mert folyamatos jelenlétre lenne szükség. De kisebb reményeket fűznek ahhoz a konzultációhoz, amelyet a szakszervezetek, a BKV és a BKK képviselői tartanak csütörtökön a problémakörről.

Nyitókép: rtl.hu