Az ellenzék sok olyan településen is gyengébb volt a Fidesznél, ahol két éve még nyert

Az előző önkormányzati választás óta az ellenzék nem tudta tartósan megőrizni az előnyét a kormánypártokkal szemben, így azokon a településeken, ahol 2019-ben vesztett a Fidesz-KDNP, a legtöbb esetben sikerült újra megerősödnie és előnybe kerülnie a kormánypártoknak – derült ki a Republikon Intézet elemzéséből. 

A tíz vizsgált településből csak Dunaújvárosban maradt meg az ellenzék előnye, de még ez az eredmény sem volt elég arra, hogy a jobbikos közös jelölt, Kálló Gergely megtartsa a 2018-ban és 2020-ban már megnyert dunaújvárosi központú Fejér 4-es választókerületet. 

A két nagy tábor közötti különbség csökkent az ellenzéki bástyának számító települések esetében is. 

Budapesten 21-ről 8 százalékpontra szűkült az ellenzék előnye, de Szegeden, illetve Tiszaújvárosban is csökkent az olló a két tábor között, bár kisebb mértékben. Az ellenzék egyébként az idei választáson átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint 2018-ban. 

Az elemzés szerint az ellenzék önkormányzati választáshoz képest elért látványosan rosszabb eredményét több tényező is magyarázhatja.

• Orosz-ukrán háború
• Kormánypártok erőforrás-fölénye 
• Az ellenzéki pártok nem tudták kellően kommunikálni az önkormányzati vezetésük eredményeit települési szinten
• A kormánypártok sikeresen erősítették a választókban azt a narratívát, hogy azokon a településeken és választókerületekben lesz fejlődés, amelyek a Fidesz-KDNP oldalán állnak. 
• A koronavírus-járvány kapcsán bevezetett kormányzati forráselvonásoknak nagyban lecsökkentették az önkormányzatok mozgásterét.
• A Jobbik korábbi szavazóbázisának részleges elpártolása.
• Az önkormányzati választásokon sok esetben más választói magatartás érvényesül, mint egy országos választás során. 

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI