Ukrán költő versét írták fel krétával Orbán Viktor budai háza elé

2022. április 11. 10:59

„Minek tüntetnek? Úgyse változik semmi!” – szólt oda a készítőnek egy idős néni.

Tavaly áprilisi akciójához hasonlóan Nagy Petra Júlia ismét úgy döntött, színes krétával üzen Orbán Viktor miniszterelnök budai, Cinege utcai háza előtt a magyar költészet napján. Tavaly Szilágyi Domokos Takarjátok be nagyapát című versét írta fel a járdára Petra, idén azonban másképpen döntött.

„Az eredeti koncepció az volt, hogy fogom a magyar irodalom legfontosabb szabadságverseit (Arany János: A walesi bárdok, József Attila: Levegőt!) és kronológiai sorrendben fogok haladni a kortársak felé, de aztán jöttek belső és külső események amik egy kicsit árnyalták ezt“ – írta az rtl.hu megkeresésére Petra, aki idén egy ukrán költő versét választotta.

Ljuba Jakimcsuk 2014-es versének 2022 Magyarországán nyilván azért választottam, mert fiatal, nő és ukrán, és ha már krétázott versekkel provokálok, az hadd legyen tényleg erős

– fogalmazott Petra, aki szerint a legfontosabb híreket a háborúról (Rácz András elemzésein kívül) az Ukrajnában és Oroszországban élő civilektől kapta, „az ő egészen személyes történeteiket hordozza a bőre alatt”.

Petra azt mesélte, amikor egy néni elment mellette a vers felírása közben, azt mondta neki: „Minek tüntetnek? Úgyse változik semmi!”. Hozzátette: „Szerintem igenis változik. Szerintem sosem késő beállni azok mellé, akik ma – még Oroszországban is, ahol 15 év börtön jár ezért – az igazi békét követelik, ami nem azonos azzal, hogy elállunk az agresszor útjából és hagyjuk, hogy azt csináljon, amit akar”.

Petrát nem érdekli, hogy van-e értelme annak, amit csinál, és nem érdeklik azok sem, akik szerint nincs.

„Azt akarom, hogy Szofja, aki nálunk szállt meg, Aljona, akit fuvaroztunk, és Szvetlána, akit elhoztunk a határról Budapestre tudhassák, hogy itt is vannak, akik úgy gondolják, hogy az összes orosz hadihajó húzzon a faszba. És azt akarom, hogy a barátnőm, Olga biztosan tudhassa, hogy pontos distinkciót tudok tartani az orosz nép és Putyin között. Nem azért írkálok verseket a járdára, mert azt hiszem, vagy azt hazudom, hogy csak madarak szállnak el fölöttünk. Hanem mert pontosan tudom, hogy ha kevesen vagyunk is akiknek ez fontos, valahogy át kell mentenünk a nyelvet, ami nem újbeszél, a fogunkban tartva, ha azt akarjuk, hogy valaha egyszer legyen hazánk” – írta.