Orbán Viktor: Az oroszok azért háborúznak, mert nem kaptak meg biztonsági garanciákat

Interjút adott a Mandinernek Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarország nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében van, és el akarja érni, hogy béke legyen.

„Miből lett a háború? Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát” – fejtette ki a miniszterelnök.

Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni.

Arról is beszélt: elítélik az orosz támadást, és szeretnék, ha a felek mielőbb visszaülnének a tárgyalóasztalhoz. Ezért is hívta Szijjártó Péter Budapestre a a két ország képviselőit.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta: eddig mindig betartotta azt, amiről megállapodott vele. A magyar-orosz kapcsolat pedig az utóbbi időkig kiegyensúlyozott és korrekt volt.

A Paks II beruházásról, ami áldozatául eshet egy uniós rendeletnek, amit a Fidesz is megszavazott, azt mondta:

Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. Azt az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot.

Az elfogadott dokumentumban az szerepelt, hogy az EU-n belül minden együttműködést meg kell szüntetni a Paksot is bővítő Roszatommal, illetve annak leányvállalataival. A miniszterelnök szerint ha nincs Paks, akkor még drágábban kellene orosz gázt vásárolni.

Emiatt pedig egy hónap alatt háromszorosára nőne a magyar családok rezsije.

Felelőtlenségnek tartja az ellenzék részéről, hogy fegyvereket küldenének az ukránoknak – amit számos EU-s ország is megtesz – mivel ezzel csak olajat öntetnének szerinte a tűzre. „Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet” – tette hozzá.

Arról is beszélt: nemsokára Kína lesz a legerősebb ország a világon, az USA pedig visszaszorulóban van. Egy ilyen helyzetben Magyarországnak „ügyesen kell manővereznie” és jó viszonyt kialakítania a felemelkedő nagyhatalommal.

Szerinte Kínának, a Nyugattal ellentétben nincs igénye arra, hogy az országok az erejük mellett azt is elfogadják, amit ők helyesnek tartanak.

Ezek hangzottak még el az interjúban:

• Németország újbóli fegyverkezése új helyzetet teremt Európában
• 2015-ös „szakítása” Angela Merkellel a mai napig terheli a magyar-német kapcsolatokat
• Az áprilisi választáson „mindent megtesznek a brüsszeliek a magyar baloldal sikeréért”
• Fél, hogy az új német kormány adósságcsapdába sodorná az EU-t
• Európának saját haderőre van szüksége, sok pénzt kell költeni a hadiiparra
• A NATO „nagy érték”, azon kívül nincs értelme hadsereget építeni
• El kell érni, hogy megszűnjön az amerikai túlsúly a NATO-ban, Európából is több pénzt kell belefektetni
• Dicsérte az amerikai hadipart
• Az invázió miatt nem tudják távolt tartani a katonapolitkát a V4-es együttműködéstől
• A lengyelek a nyugat határait Oroszországig tolnák ki, „magyar taktikai gondolkodás lényege viszont az, hogy az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület”
• Az SZJA-visszatérítés, a nyugdíjprémium, és a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése „nem állnak összefüggésben azzal, hogy választások lesznek”
• Ha újraválasztják, a következő években nagyobb hangsúlyt helyez majd a biztonságpolitikára
• A családpolitika célja, hogy a gyereknevelés gazdaságilag előnyösebb helyzetbe hozza az embereket azokkal szemben, akik nem vállalnak gyereket
• Kommunistának nevezte az ellenzéket, de Márki-Zay Péter nevét most sem ejtette ki
• „A konzervatív oldal egyelőre lépéshátrányban van a marxista, liberális táborral szemben, fel kell vennünk a kesztyűt ebben a küzdelemben”

Nyitókép: Európai Tanács /  MTI