Titkos ruhacserék zajlanak a Katonában – interjú Rezes Judittal a Fenntartható divatőrületekről

A Fenntartható divatőrületek című esten azok a ruhák lesznek a főszereplők, amiket ismert színésznők adtak a közösbe: ezek a régi, kiszolgált és már nem használt ruhadarabok fognak új életre kelni az általatok felkért tervezők jóvoltából.

Tíz színésznő adott ruhákat. Olyan ruhákat, amikhez tartozik valamilyen személyes történet is. Ezeket a darabokat fogja tíz tervező a fenntarthatóság jegyében átalakítani, egy kis átalakítással újra szerethetővé tenni. Olyan tervezőket kértünk fel, akiknek ez is a védjegyük. Az ő saját kollekcióikat is bemutatjuk, a Duda Éva Társulat táncosai fogják viselni a ruháikat. Éva a koreográfusunk, Vajdai Vilmos a zenei vezető, Török Marcell pedig a vizuális elemekért felel. De Horányi Juli is fellép, és miközben énekel, műanyag hulladékból készített látványruhákat is bemutatunk. 

Régóta izgat a fenntarthatóság az öltözködés terén, de nemcsak engem, a két alkotótársamat, Tihanyi Ildikó jelmeztervezőt és Gerlóczi Juditot, a Delta Produkció vezetőjét is. Adta magát, hogy kezdjünk ezzel a témával valamit közösen. 

Ez egy hármas együttműködés, aminek az eredménye a Budapesti Tavaszi Fesztiválon látható. Nagyszabású is lesz, összművészeti is.  

Kik a ruhaadományozó színésznők, és kik a ruhatáalakító tervezők?

A színésznők, akik a ruháikat adták: Balla Eszter, Eke Angéla, Trokán Anna, Péterfy Bori, Borbély Alexandra, Sztarenki Dóra, Döbrösi Laura, Takács Nóra Diána, Für Anikó és Grisnik Petra. A ruháikat öt divattervező – Amore.Kiss.Tibi, Balint Sara Bridal, Pinkponilo, Poláková Réka és Szarvas Valentin – valamint a Mome textil- és divattervező szakos hallgatóiból álló öt csapat alkotja újra. De az esten bemutatkoznak a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatóinak jelmezei is.

Te miért nem vagy a színésznők között?

Volt róla szó egy időben, de én inkább a háttérben, az előadás kreatív megvalósításában szerettem volna részt venni. Ráadásul nemcsak egy estet hozunk létre, délelőtt workshopok is lesznek, az esti előadás után pedig kerekasztal-beszélgetést tartunk a fenntarthatóságról a tervezőkkel. Ez a szerep egyelőre új a számomra, hogy nemcsak mint fellépő, hanem mint egy külső szem, az egész produkcióra rálátó valaki veszek részt a kreatív folyamatokban.

Azért adódott már alkalom hasonlóra, de akkor színpadra léptél…

Ez egyszer esett meg, amikor a férjemmel, Szabó Győzővel csináltunk egy előadást. Ez volt a Loveshake, ami a kettőnk kapcsolatán alapult. 

Ezt mi ketten találtuk ki és hoztuk létre, szintén a Delta Produkcióval egyébként. Nagyon szerettem azt az alkotói munkát, amivel az az előadás járt. Valószínűleg ezért is volt bennem most, hogy milyen jó lenne újra valamit alkotni, valami olyat csinálni, ami kívül esik a hagyományos színházi színészi munkán, ahol először az olvasópróbán csöppensz bele a produkcióba.

Volt, hogy annyira megkedveltél egy-egy jelmezt a színpadi munkáid során, hogy a kérdéses ruhadarab végül az otthoni ruhatárad részeként végezte? Magyarán hazavitted…

Persze. Szerintem ez minden színésznővel megesik. És biztos a férfi színészekkel is. A mai napig megvan az a ruha, amit a Katona egyik zenés-táncos-éneklős előadásában, a régi kabarévilágot idéző Musik, Musikk, Musique-ban viseltem. Pelsőczy Réka rendezte az előadást. Remek szabású ruhám volt, megtartottam és a nadrág részét szoktam is néha viselni. Természetesen engedéllyel vittem haza.

Arra tippelek, hogy olyan ember vagy, aki nehezen válik meg a ruhatára egy-egy darabjától.

Az a fajta ember vagyok, aki mindent eltesz, sokszor évek múltán kezdek újra hordani egy-egy ruhát. De őrzök ruhákat a nagymamámtól is, igaz, ezeket nem hordom. 

Őrzöm a nagymamám egy-egy hálóingjét például. És nagyon bírom anyu ruháit is a hatvanas-hetvenes évekből. Ő sem bírt megválni a ruháitól, én sem. Úgy tűnik, a ruhafelhalmozás családi vonás. 

Anyu nagyon sok fiatalkori ruhája megvan, néha jólesik átnézni ezt a családi kollekciót. Van egy-egy régi ruha, amitől biztos sohasem fogok megválni, még ha nem is hordom. Szeretem a fiaimra ráadni a bátyám régi ruháit, amiket gyerekként még én is hordtam, szóval azok sem vesztek el, csak ma már egy másik generáció viseli őket. Ilyenkor előkerülnek azok a klasszikus, gyerekkoromból ismert melegítőfelsők. Szerettem fiúsan öltözködni.

Nem egyszer hallottam nőismerőseimtől arról a sajátos programról, amit nemes egyszerűséggel ruhacserének szoktak nevezni: elmondásuk szerint ezeken a szeánszokon az történik, hogy a barátnők valamelyikük lakásán összegyűlnek és egymás ruhái közül válogatnak, majd mindenki, legalábbis a legtöbben elégedetten térnek haza a friss zsákmánnyal. A Katona József Színház hátsó traktusaiban léteznek hasonló titkos összejövetelek?

Nem ritka, hogy valamelyik kolléganőm behozza a színházba a ruhatára valamelyik darabját, azzal a felkiáltással, hogy „Judit, rád gondoltam, szerintem neked ez jól fog állni!” Ez a piros-fehér felső például, amit most viselek, Pelsőczy Rékától származik. Neki én jutottam az eszébe erről a felsőről. Tavasszal szoktam cserélni a ruhatáramat, ilyenkor elpakolom a téli holmikat, és előveszem a nyáriakat, ezt a műveletet aztán ősszel megismétlem, csak fordítva. A felfedezés öröme tör rám mindig, amikor előkerülnek az elspájzolt ruháim. 

Persze szortírozok is, hogy mi kell és mi nem, ahogy azt sok kolléganőm is teszi, úgyhogy tavasszal és ősszel spontán ruhacserék alakulnak a színházban. 

Beviszek a Katonába egy nagy csomag ruhát, válogathat belőle mindenki szabadon. Gardróbvásárt azonban még nem csináltam, habár egyszer gondoltam rá, de aztán a lelkesedés hiányában végül nem lett belőle semmi.

A Fenntartható divatőrületek a május 4-én látható a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Merlinben.

Májusban ezen kívül is számos programmal várja az érdeklődőket a főváros. Színházi előadásokat, kiállításokat, koncerteket és egyéb különleges produkciókat rendeznek Budapesten-szerte, aluljárótól kezdve a Szabadság hídon át a Móricz Zsigmond körtérig. Két héten át 30 helyszínen közel 50 program várja a látogatókat a Tavaszi Fesztiválon, április 29-étől.

Egyebek mellett ingyen látogatható fesztivállal ünneplik meg Magyarország EU-csatlakozásának 20. évfordulóját is: a Helló Európa! Fesztivál programjai a szabadság, az európaiság és a sokszínűség jegyében keltik életre Budapest ikonikus helyszíneit, köztereit és épületeit. Újra szabad lesz a Szabadság híd és ingyenes koncerten lehet meghallgatni az elmúlt 20 év legnagyobb magyar slágereit. A programokról itt, itt és itt lehet bővebben tájékozódni.

Nyitókép: Budapesti Tavaszi Fesztivál