Százmilliókat költött a kormány Gattyán György sportjára, egy hozzá köthető cég pedig a közbeszerzéseken tarolt

„Gattyán György indulását Rogán Antal dolgozószobájában találták ki” – mondta még tavaly decemberben Karácsony Gergely a milliárdos vállalkozóról, aki azt jelentette be: saját pártot alapít, és elindul az áprilisi választásokon.

A párt Megoldás Mozgalom néven állt fel, nemrég pedig az derült ki: mind a 106 választókerületben sikerült jelöltet állítaniuk. A Telex eztán arról cikkezett, hogy a MEMO egyéni jelöltjei számos szállal kötődnek a Fideszhez.

Az üzletember a hírek szerint 288 millió forintot költött eddig a pártja választási kampányának hirdetésére, ami több, mint amennyit a hat ellenzéki pártok erre a célra szánt.

Most annak néztünk utána, mennyi pénz cserélt gazdát az üzletember érdekeltségei és Orbán Viktor kormánya között az elmúlt évek folyamán. Az állam lelkesen támogatta a Gattyán és köre által kitalált és népszerűsített sportot, a teqballt, az egyik hozzá köthető cég pedig rendszeresen nyer közbeszerzéseket.

A hajlított pingpongasztal, amivel még Szijjártó Péter is házalt

A teqball nevű sportot még 2012-ben találta ki Gattyán György két ismerősével. A futball és a pingpong elemeit vegyítő sportot egy ívelt asztalon, lábbal játsszák. 2018-ban a világ leggyorsabban elismert sportja lett, amikor az Ázsiai Olimpiai Bizottság hivatalosan is nyilvántartásba vette a nemzetközi egyesületét, a FITEQ-et.

Az utóbbi években a kormány érdeklődését is felkeltette a sport. Szijjártó Péter több külföldi látogatása során is adott át teqball-asztalokat a fogadó országnak, „hangsúlyozva ezzel a magyarok kimagasló innovációs hagyományait és sportszeretetét”. Grúziának, Németországnak és Romániának is jutott a sportszerből.

Állami pénzeket is kapott a teqball. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal többször támogatta a céget. Először 2017-ben kapott 150,47 milliót „multifunkciós többcélú sporteszköz kísérleti kutatás fejlesztése” címszóval a Gattyánhoz köthető, sporteszközök gyártásával foglalkozó Teqball Kft. Aztán 2019-ben „a gépi látás, mesterséges intelligencia és szintetikus adat felhasználásával való objektum felismerés kísérleti fejlesztése” céljából jutott nekik 243,3 millió forint.

Az NKFIH nemcsak pénzzel, hanem díjjal is kedveskedett a teqballosoknak: a hivatal által támogatott 2020. évi Ipari Innovációs Díjat a Teqball Kft. kapta a TEQ LITE, a tömeggyártható, összecsukható Teqball asztal létrehozásáért.

A kormány ezenkívül még 282,4 milliót szánt a Teqball Kft. biatorbágyi logisztikai központjának fejlesztésére, a Széchenyi 2020 projekten belül pedig uniós pénzeket is ítélt oda nekik: 2017-től 2020-ig összesen 381,1 millió forintot. 

A G7 cikke szerint pedig az MLSZ-en keresztül tao-pénzek is jutottak a Teqball Kft.-hez: a portál azt írta, hogy 329 millió adófizetői forintot kapott így a hivatalosan Huszár Viktor és Borsányi Gábor tulajdonában lévő cég. A két férfi nevére jegyezték be a Gattyán kampányával foglalkozó A Legnagyobb Vállalkozás Kft.-t is.

A Teqball Kft. árbevétele 2013-as alapítása óta folyamatosan felívelő pályán van. 2020-ban már majdnem 3,5 milliárd forintot hozott az asztali foci. A G7 múlt heti cikke szerint viszont a tömegérdeklődés egyelőre elmarad a teqball iránt.

Informatikai szolgáltatások százmilliókért

Gattyán György kiterjedt céghálóval rendelkezik, amelyeknek zavaros kapcsolódási pontjai vannak. Közös bennük, hogy általában a budapesti Expo tér 5-7. címre jegyezték be őket, és a Docler Holding az anyavállalatuk.

A cégcsoport legtöbb vállalatának nem lehet nyomára bukkanni a közbeszerzési értesítőkben. Kivételt képez ez alól a Netlock, amely az elmúlt tíz évben – és már azelőtt is – számos pályázatot nyert el.

A többek között digitális azonosítással és e-aláírásokkal foglalkozó vállalattól a Magyar Postától kezdve a Magyar Nemzeti Bankon keresztül egészen magáig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságig számos állami szerv vásárolt szolgáltatásokat.

Ezek összértéke nagyjából 188,9 millió forint volt 2012 óta. Két közbeszerzést egy-egy másik vállalattal közösen nyertek el. Ehhez nem adtuk hozzá azt a 2013-as pályázatot, amit a Netlock számos pályázóval közösen, együtt nyert meg: a cég így egy 8,4 milliárd forintos állami projekt része lett, amelynek során IT-biztonságtechnikai megoldások és kapcsolódó szolgáltatásokat szállítottak a közbeszerzési hatóságnak.

Az innovációs hivataltól nekik is jutott pénz: 2012-ben kutatás-fejlesztésre kaptak 80 millió forintot. A Netlock nagyjából ekkoriban került Gattyán érdekeltségi körébe: a vállalatban 2012 elején lett többségi tulajdonos a Docler.

A Válasz Online tavalyi cikke szerint 2021 elején a Netlock Kft. 900 millió forintos támogatást kapott egy Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli magántőkealaptól, illetve az állami Eximbanktól is.

Lehet, hogy a NAV-tól is szeretne valamit Gattyán

A milliárdos, aki korábban Magyarország második leggazdagabb embere volt, évekig húzódó küzdelmet folytatott az adóhatósággal, mert a Livejasmin nevű pornóoldala szolgáltatását sokáig Portugáliából nyújtotta.

A hatóságok egy ideig lehallgatták, aztán 2012 szeptemberében razziáztak is a cégcsoportnál. Később több eljárásban csaknem 60 milliárd forint megfizetésére kötelezték, és zár alá vették ingatlanjait, valamint ingóságait.

Különböző hazai és külföldi bírósági eljárásokban Gattyán nyert a NAV ellen. Azonban a vállalkozónak még mindig zár alatt van 50-60 milliárd forint a 320 milliárdosra becsült vagyonából a HVG novemberi cikke szerint. Szintén ez a lap derítette ki januárban, hogy Gattyán a covid kapcsán is üzletelni kezdett a kormánnyal.

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd