Csilek András infektológus: Nem lehet kijelenti, hogy az omikron kevésbé veszélyes
2022. január 12. 14:16
A laikusokba kezdik beleplántálni azt a hitet, hogy az omikron már egy másik vírus. Pedig ez ugyanaz a koronavírus – mondja Dr. Csilek András infektológus az rtl.hu-nak adott interjúban. A Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei elnöke egyelőre nem lát különbséget a mostani és a korábbi járványhullámok között, szerinte csak akkor lehet megítélni, hogy enyhébb lefolyású-e az omikronfertőzés, ha a napi esetszám 10 ezer fölé megy, de arányosan kevesebben fekszenek majd kórházban. Úgy véli, a szakembereknek nagyon fontos lenne megismerni, hogy az elhunytak közül hányan voltak beoltva, de nem volna jó ötlet nyilvánosságra hozni a nyers adatokat.
A magyar orvosok, járványügyi szakemberek eddigi tapasztalatai, a rendelkezésre álló adatok alapján miben különbözik a koronavírus omikron variánsa által okozott ötödik járványhullám az eddigi hullámoktól?
Semmiben sem különbözik. Biztos vannak szakemberek, akik ezen a kijelentésen felhördülnének, de én mint covidos betegeket ellátó kórházi dolgozó az egyes vírusvariánsok jellegzetességei között nagy különbséget nem láttam. Döntően ugyanazokkal a tünetekkel jönnek a betegek.
A laikusokba kezdik beleplántálni azt a hitet, hogy ez már egy másik vírus. Pedig ez ugyanaz a koronavírus.
A mutációk nem változtatják meg alapvetően a vírus betegségokozó hatásait. Persze bízunk benne, hogy majd jön az a variáns, amely gyengébb tüneteket okoz majd. De azt egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy az omikron az a variáns.
Ezek szerint nem jelenthető ki, az omikron kevésbé veszélyes, mint az eddigi variánsok?
Ezt még nem jelenthetjük ki, mert nem volt annyi esetszám. A nagy számok törvénye alapján ha nagyon sok az enyhe eset, akkor több a súlyos eset. A kórházban döntően utóbbiakat látjuk. Vannak olyan gyengébb szervezetű emberek, akiknél az enyhébb betegség is súlyos lefolyással jelentkezik. De ez alapvetően minden betegségre igaz. Akkor fogjuk látni, hogy enyhébb lefolyású az omikronfertőzés, ha a napi fertőzésszám felmegy 10 ezer fölé, de aránylag kevesebben fekszenek majd kórházban. Az új fertőzések növekedését mindig egy-két héttel követi a kórházi számok növekedése.
De ha még nem látunk tisztán, akkor mi az oka annak, hogy a járványügyi szakemberek riasztó prognózisokat adnak, sőt Kásler Miklós miniszter is napi kétszáz várható halottról beszélt?
Mindenki olvas valamit. Van egy orvos például egy dél-afrikai kórházban, aki azt tapasztalja, hogy náluk nagyon sok az új beteg, de ők döntően enyhe tüneteket produkálnak. Ezt leírja, majd felkapja a sajtó. Azután van egy orvos Dél-Amerikában, aki viszont azt tapasztalja, hogy sok a súlyos eset. Mivel a járványok mindig külföldről érkeznek hazánkba, kezdetben mindig csak a külföldi orvosok adataira tudunk támaszkodni. Tapasztalat pedig annyiféle van, ahány orvos azt leírja a szaklapokban vagy a sajtóban.
Hosszabb távon nem kontraproduktív, ha ilyen kevés információra alapozva mondanak a szakemberek félelmet keltő jóslatokat? Kicsit olyan, mintha mindig farkast kiáltanánk, a társadalom pedig egyre kevésbé fog tartani a soron következő járványhullámoktól, vírusmutációktól.
A farkas már itt volt. Minden jóslatban van egy bizonytalansági faktor, ezért érdemes a kórházba kerülők és a halottak már ismert számairól beszélni, mert ezeket tudjuk biztosan. Ugyanakkor vannak olyan elismert járványmatematikusok, akik statisztikai adatokból rövid és hosszú távú prognózisokat tudnak alkotni. Minél hosszabb az időbeni távolság, annál nagyobb a bizonytalanság, de ezek a prognózisok eddig általánosságban megvalósultak. A többi jóslatnál viszont azt láttuk, hogy egyesek a szakmai tapasztalataikra alapozva tettek kijelentéseket, amelyek aztán vagy igazak voltak, vagy nem. Volt olyan, aki azt is mondta már, hogy nem lesz negyedik hullám, erre itt az ötödik.
Arra van prognózis, hogy még hány járványhullám jöhet?
A legutóbb történelmi példa, a 20. századi spanyolnátha-járvány 5-8 ciklusban zajlott le. De teljesen mindegy, hány ciklussal számolunk, mert előbb-utóbb kialakul valamiféle immunitás ellene. Bele fog simulni a világ a koronavírusba is, ahogy az influenzába tette korábban.
Az viszont ténykérdés: ha mindenki felvenné az oltást, akkor ezzel nem kellene foglalkozni.
Onnantól csak arra kellene figyelni, hogy az emberek időről időre felvegyék az emlékeztető oltást.
Január 11-én átlépte a 40 ezer főt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Vannak arra vonatkozó adatai a Magyar Orvosi Kamarának, hogy milyen arányban voltak az oltottak és az oltatlanok a halálos áldozatok között?
Hivatalos statisztikai adatok nem állnak sem az én, sem a kamara rendelkezésére. De a személyes tapasztalatom alapján egyértelműen látható, hogy döntő többségében oltatlanok kerülnek kórházba.
Nekünk, szakembereknek nagyon fontos lenne belelátnunk az elhunytak oltottsági arányára vonatkozó statisztikákba, de nem lenne jó ötlet a nyers adatokat nyilvánosságra hozni.
Vegyünk egy példát: meghal egy adott kórházban egy nap mondjuk 20 ember koronavírusban. Abból 15 ember 85 éven felüli volt. Abból mondjuk 13 oltott volt. Akkor ez az adat azt jelentené, hogy nem működnek az oltások? Nem, hanem azt jelenti, hogy immunológiai tény: nagyon idős embereknél az oltás nem feltétlenül vált ki olyan immunitást, mint egy fiatalabb emberben. De ha kiválasztanánk egy korosztályt az elhunytak közül, például 20 és 40 év közöttieket, akikből csak a covidfertőzés előtt egészséges betegeket vizsgálnánk, és ott néznék meg az oltottsági arányt, akkor bizonyos, hogy az oltatlanok kerülnének többségbe. A hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy aki oltott, az jóval kisebb százalékban fog meghalni a fertőzés következében. A Magyar Orvosi Kamara szerint ezért is lenne szükséges előnyökhöz juttatni az oltottakat az oltatlanokkal szemben. Ha többen vennék fel az oltást, kevesebben kerülnének kórházba és kevesebben is halnának meg.
Mire vezethető vissza, hogy a népességarányosan vett elhunytak számában Magyarország meglehetősen rosszul, a negyedik helyen áll? Mi a legfontosabb tényező?
Ha megnézzük, hogy Magyarországon hogyan alakul a daganatos megbetegedésekben elhunytak száma, a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak száma, vagy éppen a kórosan elhízottak száma, majdnem mindenben a világranglista vezetői közt vagyunk. Vagyis a koronavírus okozta halálozási adatok egyértelműen visszavezethetők a magyar lakosság általános egészségi állapotára. Fontos tényező az egészségügyi ellátórendszer helyzete is: amelyik országokban ez humánerőforrás, technikai fejlettség, finanszírozás szempontjából fejlettebb, ott kedvezőbbek a halálozási adatok.
Mi az igazságalapja annak a közszájon forgó híresztelésnek, hogy minden elhunytat, akinél kimutatják a koronavírus-fertőzést, a covid-halottként könyvelnek el? Ez is torzíthatja a halálozási statisztikát?
Ha bejön egy beteg és covidos, és meghal a covidosztályon, őt covid-elhunytként fogjuk lejelenteni. Ha elüti egy autó és meghal, de kiderül, hogy covidos, akkor nem fogjuk covid-elhunytként jelenteni. Ez egy városi legenda. Miért csalnánk el a halottak számát?
Ha például valaki daganatos betegként meghal covidfertőzésben, akkor őt rákban elhunytként és covid-elhunytként is regisztrálják?
Van a halál közvetlen oka, van a halál alapjául szolgáló betegség, és vannak kísérő betegségek. Ha valaki leukémiás, de meghal a covid okozta légzési elégtelenségben, akkor ő covid-elhunytként van jelentve. De általában több halálozási ok van, nem egy. De ha túléli a covidot és egy hét múlva meghal vérmérgezésben, akkor nem covid-elhunytként jelentik.
Van még értelme ön szerint a korábbi járványhullámoknál tapasztalt, szigorúbb járványvédelmi intézkedéseknek, mint a kijárási korlátozások, az iskolazárlat vagy a vendéglátóhelyek zárlata?
A kontaktusok számának csökkentése egyértelmű, hogy működik, pillanatok alatt képes lefékezni a vírus terjedését. Az viszont másik kérdés, hogy ennek mekkora gazdasági és társadalmi ára van. Ha újra és újra megállítjuk az országot, akkor az hosszútávon nagy károkat okoz.
Nincsen más megoldás, mint megtanulni együtt élni ezzel a vírussal.
A feketehímlőn kívül nem volt még olyan vírus a világon, amit teljesen sikerült volna eltörölni. Egy koronavírushoz hasonló légúti vírust, ami ilyen mutációs rátával rendelkezik, nagy valószínűséggel nem fogunk tudni teljesen eltűntetni a Föld színéről.
Nyitókép: Dr. Csilek András / RTL Híradó