Sokkal több plakáthely juthat a Fidesznek, mint az ellenzéknek

Az ellenzéki pártszövetség és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) úgy készül, hogy a legkorábbi lehetséges időpontban, azaz április 3-án tartják majd a 2022-es országgyűlési választást. A taktikán dolgozó hétfős kampánytanács hetente többször is ülésezik, a választást megelőző hetek stratégiája pedig lassan már körvonalazódik. A testület döntéseit ugyan a pártelnökök még megvétózhatják, ám a gyakorlatban az várható, hogy az itt született szakmai döntések véglegesek lesznek.

A plakáthelyek lefoglalásáról például már megkezdődtek a tárgyalások, forrásaink szerint nagyjából 2-3 ezer hely megszerzésére lesz reális esély. Ez már elegendő az országos szintű megjelenéshez, az viszont biztosan nem várható, hogy az utcák ellenzéki üzenetekkel lesznek tele. Összehasonlításképpen: a Jobbik a 2017-es plakátkampánya idején 2000-4000 plakáton hirdetett, míg a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által kezdeményezett migránsszámlálós plakátok 400-500 helyen voltak kint.

A kampánybüdzsében ugyanakkor még így is jelentős tételt jelent a plakátbérlés, egy felületért ugyanis havonta nagyjából 30 és 130 ezer forint közötti összeget kell fizetni listaáron, attól függően, hogy az üzenet mennyire forgalmas helyen látható. Ennek alapján ha két hónapon keresztül kint lesznek 2-3 ezer helyen az ellenzéki plakátok, akkor több mint 300-450 millió forintot kell fizetniük ezért. Ezt az árat azonban tovább növelheti, hogy várhatóan többször is cserélik majd a kreatív anyagot. 

Megkérdeztük Fideszt is, hogy hány plakáthellyel terveznek a kampányban, kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

A kormánypártok a korábbi plakátkampányok alkalmával nagyjából 5-8 ezer helyet béreltek, a bevándorlásról szóló népszavazás esetében viszont – a Transparency International becslése szerint – ez a szám elérhette a 10 ezret is.

A kampány költségkerete a Fidesz-KDNP esetében értelemszerűen sokkal nagyobb lehet, de a lapunknak nyilatkozó ellenzéki szakértők szerint nem feltétlenül azon múlik majd a szavazás eredménye, hogy kifejezetten a kampányra – tehát hirdetésekre, szóróanyagokra, rendezvényekre – mennyit költ majd a két oldal. 

Az eredményt – kizárólag a kiadásokat tekintve – inkább azok a kormányzati intézkedések befolyásolhatják érdemben, amelyeket az elmúlt hónapokban jelentettek be. Ezek összértéke az ezermilliárd forintot is meghaladják, többségük pedig közvetlenül a voksolás előtti hetekben érezteti majd a hatását.

Kormányzati intézkedések a választás előtt:

Ellenzéki becslések szerint a kampány decembertől áprilisig legalább 2-3 milliárd forintba kerül majd, amelyet a szövetségben részt vevő pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom nehézségek nélkül ki tud fizetni. (Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozata szerint akár 5-15 milliárd forintra is szükség lehet a következő hónapokban, de az már kérdéses, hogy ezt a pénzt valóban sikerül-e előteremteni.)

„Nagyon nehéz megállapítani, hogy valójában mekkora összeget költenek a pártok egy választás előtt, de a 2014-es vizsgálatunk azt mutatta, hogy a Fidesz mindent letaroló kampánya nagyjából 4 milliárd forintba került, a kormánypropaganda és a CÖF nélkül számítva pedig körülbelül 2-3 milliárd forintba” – mondta az rtl.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte az azóta eltelt években érvényesülő inflációt valamelyest ellensúlyozhatja, hogy megjelentek olyan új eszközök, mint például a Facebook, ezek a kellékek pedig sok esetben olcsóbbá tették a választók elérését. Ennek alapján a 2-3 milliárd forint körüli összeg nagyságrendileg megfelelhet valóságnak – tette hozzá.

Az államtól kapott kampánytámogatás nagyjából 750 millió forint lesz a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás számára egyaránt. Ez az összeg azonban csak a jelöltállítás után, azaz az utolsó néhány hétre érkezik majd meg. Éppen ezért az ellenzéki pártok a szerződéseket igyekeznek eleve úgy megkötni, hogy a fizetés erre az időszakra essen majd. (Hivatalosan körülbelül egymilliárd forintot lehet a választás előtti 50 napban költeni.) 

A pénzen kívül a szürkeállományt is egyesíti az ellenzék, forrásaink szerint ugyanis a pártok szakértői és közvélemény-kutatói is közösen dolgoznak. 

A harminc legszorosabb körzetben például a pártokhoz köthető cégek párhuzamosan mérik az erőviszonyokat, a kapott eredményeket pedig megosztják egymással.

Indul a toborzás

Az ellenzék a következő hetekben közös adománygyűjtő- és önkéntestoborzó-kampányba kezd. Forrásaink szerint jelenleg 8-10 ezer önkéntes bevethető az ellenzéki oldalon, ekkora létszámmal várhatóan minden választókörzetbe el tud jutni a majd kormánykritikus oldal. Szavazatszámlálónak már több mint tízezren jelentkeztek.

Nem lehet egyszerűen pénzt gyűjteni     

Az ellenzék ezúttal jóval nagyobb hangsúlyt helyezne az adománygyűjtésre. Az előválasztás idején szintén volt ilyen szándék, azonban akkor csak néhány millió forintot sikerült összeszedni, miközben a technikai lebonyolításért, valamint a mintegy 2500 aktivista kiképzéséért felelős aHang nevű szervezetnek azt rtl.hu információi szerint 70 millió forintot sikerült gyűjtenie. Az adományozás azonban korántsem lesz egyszerű, a pártok támogatásának ugyanis nagyon kötött szabályai vannak. Az Állami Számvevőszék szigorúan bünteti a tiltott párttámogatást, ennek mértéke a szabálytalannak ítélt támogatási összeg kétszerese. Éppen ezért az elmúlt hetekben a pártok a hatóság embereivel is egyeztették, miként tudnak majd legálisan pénzt gyűjteni a szimpatizánsoktól.

A toborzókampány során jelentkezőkre igen fontos szerep vár a kampányban: az ellenzék ugyanis azt tervezi, hogy részben saját erőből próbálja majd ellensúlyozni azt a hátrányt, amely a terjesztési piac jellemzőiből fakad. A kisebb településeken, ahol nem biztos, hogy találnak olyan terjesztőt, aki hajlandó lenne elvállalni a munkát, önkéntesek segítségével végzik majd a terjesztést.

Nehézségek a kampányanyagok terjesztésében     

A korábbi választásokhoz képest jelentősen átalakult a hazai kézbesítői rendszer: korábban ha a pártok ki akartak küldeni a választóknak egy szórólapot vagy kampányújságot, akkor elég volt a Magyar Postát megkeresni. Az állami szerv összefogta az országban jelen lévő terjesztőhálózatot, így viszonylag megbízható módon el tudta érni, hogy minden postaládába bedobják a kampányanyagot. A munkáért fix árszabás szerint kellett fizetni, így a megrendelőket utólag sem érte meglepetés.     

A Magyar Posta azonban már nem végez ilyen tevékenységet, és a Mediaworks egyik leányvállalata, a Medialog lett az, amely leginkább képes összefogni a terjesztői hálózatot. Az ellenzéki pártok azonban bizalmatlanok a Fidesz-közeli céggel szemben, így közvetlenül keresik meg a helyi terjesztő vállalkozókat abban bízva, hogy azok befogadják majd a megrendelésüket.     

Az viszont nem biztos, hogy a cégek igent is mondanak a felkérésre, a kisebb településeken ugyanis kiszolgáltatottak a vállalatok. Egy százezer postaládás körzetet lefedő terjesztőnek például havonta legalább 3-4 megbízást kell szereznie ahhoz, hogy nyereségesen tudjon működni. Az egyik legnagyobb megrendelő viszont a kampányidőszakon kívül a Medialog, ezért az ellenzéki pártok szerint előfordulhat, hogy sok terjesztő nem mer majd elvállalni egy olyan feladatot, amely során például Márki-Zay Péter kampányújságját kell bedobni a postaládákba.

Az önkéntesek bevonásával valamennyit spórol is az ellenzék, bár nem sokat. A szóróanyagokat címzettenként nagyjából 12 forintért gyártják és 4 forintért terjesztik, azaz négymillió háztartásba körülbelül 64 millió forint plusz áfáért lehet eljuttatni az üzeneteket. Ez természetesen csak egyféle szórólapot jelent – ebből is látszik, hogy a plakátok mellett a kiadványok terjesztése jelenti majd az egyik legnagyobb kiadást.

Ha névre szólóan küldenek levelet, akkor címzettenként 100-110 forinttal lehet számolni, míg egy telefonos kampány esetében hívásonként 15-20 forinttal.  

A jelentős tételek közé tartozik a Facebook-hirdetés is: a teljes büdzsének akár a 20 százalékát is el lehet költeni erre.

Az ellenzéknek kedvez a nagy kampányzaj

A választás előtti hetek ezúttal különösen fontosak lesznek majd, a Márki-Zay Péter vezette szövetség ugyanis úgy számol, hogy csak akkor tud nyerni, ha nagy lesz a kampányzaj.  

„Az ellenzék ugyanakkor jelentős hátrányban lesz” – mondta az rtl.hu-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte nemcsak óriásplakátokból jut majd nagyságrendekkel kevesebb az ellenzéknek, hanem például a citylightokból, valamint a kisebb méretű felületekből is. „Sok településen nincs is óriásplakát, ezeken a helyeken szinte csak a Fidesz üzeneteivel lehet kampány idején találkozni” – fogalmazott.

A Fidesz papíron ugyanannyit költhet kampányra, mint bármely riválisa, a valóság azonban nagyon távol van a választási törvények betűjétől. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tizenkét éve egymást érik a társadalmi tájékoztatásnak álcázott kormányzati kampányok, és akkor még nem említettük az állami médiára költött százmilliárdokat, a kormány által irányított médiabirodalmat 

– mondta László Róbert, aki szerint a választási törvény rengeteg eleme kedvez a Fidesznek.

„Közösségi média, személyes jelenlét, szórólapok és telefonos kampány – az ellenzéknek nagyjából ennyi lehetősége maradt, hogy áttörje a kormány által alkotott médiabuborékot” – tette hozzá.

Nyitókép: Az október 2-i kvótareferendumon a nem szavazatokra ösztönző plakát (balról), valamint a Demokratikus Koalíció távolmaradásra ösztönző plakátja 2016. szeptember 26-án – Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI