Ügyvédje szerint egy kabátra és egy Facebook-lájkra hivatkozva gyanúsították meg az antifasiszta támadásokban való részvétellel a Szikra Mozgalom aktivistáját

Ügyvédje szerint egy „tucatkabátra” és egy Facebook-lájkra hivatkozva tartóztatták le a rendőrök azt a nőt, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy részt vett a kitörés napját megelőző, vélhetően antifasiszta indíttatású támadásokban. D. K.-t, a baloldali Szikra Mozgalom aktivistáját közel két hétig tartották fogva – a mozgalom szerint az ügyészségnek nincs valós bizonyítéka ellene, és nyílt levélben követelik Kocsis Mátétól és Rogán Antaltól, hogy tisztázzák a nevét.

Az ügyvéd, Dr. Kadlót Erzsébet a Mércének arról beszélt, hogy politikai elfogultságot sejtet az ügyészség és a rendőrség eljárása. Eddig el sem tudta képzelni, hogy valakit ilyen kevés bizonyítékra hivatkozva letartóztassanak – szerinte a „barátságosabb” verzió az, hogy hibáztak a hatóságok, d az is felmerül, hogy szakmai vagy igazgatási alapon nyomás alá helyezték őket.

Egyebek mellett egy olyan Facebook-bejegyzésre adott lájk miatt gyanúsítják erőszakos bűncselekménnyel D. K.-t, ami nem buzdít erőszakos cselekményre, és a nő személyes oldalán sincsenek ilyen bejegyzések. A bíróság letartóztatást elrendelő végzésében sem sikerült összekötni őt a többi gyanúsítottal, akik egyébként külföldiek, és az ügyvéd szerint még az sem nyert bizonyítást, hogy D. K. egyáltalán bármilyen idegen nyelven beszélne.

Míg a többi vádlottnál találtak fegyvereket, kalapácsot, ólomkesztyűt, viperát, gázspray-t, a D. K.-nál tartott házkutatás során nem kerültek elő ilyen eszközök. Az ügyvéd szerint a nő már alkatilag sem hasonlít arra a támadóra, akivel a felvételek alapján azonosították, és abban is kételkedik, hogy a kabátjának és sáljának a színét egyáltalán meg lehet állapítani a felvételeken.

Dr. Kadlót Erzsébet azt is elmondta, hogy D. K. a letartóztatásáról döntő tárgyalás előtt egyetlen órával kapta meg az ezeroldalas vádiratot, ebben fekete-fehérben szerepelnek a videofelvételről készült képek, holott a ruhadarabok a gyanúsítás sarokpontját képezték. A fénymásolt fotókon az ügyvéd szerint még azt is nehéz megállapítani, hogy hol kezdődik egy árnyék, vagy hol végződik a kabát.

Az ügyvéd szerint nem szokványos, hogy a rendőrség az újságírók rendelkezésére bocsátotta a felvételt, ő és D. K. viszont nem kapta meg.

Nem inkább a bírói ülésteremben kellett volna levetíteni, ahol erről tárgyaltak?

– kérdezte. Azt sem tartja szokványosnak, hogy D. K. ügyét együtt kezelik a Széll Kálmán téri, szélsőjobboldaliak által elkövetett támadások ügyében, a rendőrség mégis csak az egyikről tartott sajtótájékoztatót. A Fővárosi Törvényszék közleményét pedig, ami „Az erőszaknak nincs színe - Kényszerintézkedésekről döntött a bíróság az antifasiszta támadók ügyében” címmel jelent meg, elfogultnak tartja.

Dr. Kadlót Erzsébet szerint komoly károk érték védencét a kormányközeli médiumokban végigsöpört lejárató kampány miatt, már az is elviselhetetlen, hogy gyalázták a közösségi médiában és egyes orgánumokban, de abban sem lehet biztos, hogy az albérletéből nem teszik ki, vagy a munkaerőpiacon nem érik hátrányok. Rengeteg fenyegetést is kapott, többek között olyan körökből, amelyek tagjai a Széll Kálmán téri támadásban részt vettek, ezek miatt viszont semmiféle védelemre nem számíthat az államtól.

Az ügyvéd szerint az eset rendszerszintű problémára is rávilágít, nevezetesen arra, hogy az ügyészség letartóztatási indítványai nyomán a letartóztatást szinte minden esetben el is rendeli a bíróság. Budapesten ez az esetek 76,2 százalékára jellemző, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében 100 százalék, Tolna, Pest és Bács-Kiskun megyében pedig közel száz százalék az arány.

Arról, hogy a támadások után milyen fenyegetések értek magyar aktivistákat szélsőjobboldali és kormányközeli körökből, itt írtunk részletesen.