Mi vár ránk a jövőben?

Presser Gábor lelkesedett a jövőért, amikor az első magyar az űrben járt. Aztán jött a csalódás, a technikai újdonságok nem tettek boldogabbá. Annak a rémképe is fölmerült, hogy a világot elpusztítja az ember. A technika kényelmesebbé teszi az életünket, de érzelmeinkkel nem tud mit kezdeni. Az űrben ugyanúgy szenvedünk a szerelemtől, félünk a haláltól, mint a kőkorszakban.

Űrutazás, atomháború és mérgezett föld – nagyjából ez a három téma forgott gyermekkorunkban a televízióban, amikor a jövőről beszéltek tudományos műsorokban. Az atomcsapás utáni világ képétől aludni sem tudtunk, miután levittek minket a helyi óvóhelyre, csak hogy biztosan tudjuk, merre kell futni villanás esetén. A mérgezett föld képe sem volt szívderítőbb, így maradt az űrkutatás, amely némi reményt keltett a szebb jövőben. Aztán jött a csalódás, hisz még ma sem járunk repülő autóval, pláne nem űrhajóval. Néhány ember élete kényelmesebb lett, de sokan mégis kőkorszaki körülmények között élnek a civilizáció közepén. Pedig a tudósok állítják: már most is a tudományos fantasztikumban élünk.

Nézze meg a XXI. század riportját itt!