Propaganda és valóság

„Gyerekkoromban falun tölthettem a nyarakat. Nagypapám minden reggel felpattant a biciklijére és elindult nyomában a két kutyával a termelőszövetkezetbe. Ha elég sokáig könyörögtünk, minket is elvitt – a vázon ültünk. Pesti gyerekként rendkívül izgalmas volt a gazdaság, főleg a tehenészet. Olyannyira, hogy még azt sem mertem megmondani mennyire utálom a frissen fejt tejet, inkább megittam, csak láthassam, hogyan készül. Arról persze akkoriban – a 80-as években – már nem beszéltek a nagyszüleim, hogy hogyan is léptették be őket a TSZ-be. Azt már csak felnőttként tudtam meg.”

Nézze meg a XXI. század riportját!