Amihez hozzáértek az arannyá változott. Volt köztük kereskedő, üzletember, orientalista, műpártoló-író, festő-műgyűjtő, informatikus, sőt hollywoodi forgatókönv író is. Koruk influenszerei voltak, villáikban fényűző partikat adtak, köreikbe tartozni kiváltságnak számított. Ez volt a Hatvany család, a dúsgazdag cukorgyárosok, akik közül a leghíresebb talán báró Hatvany Lajos volt. Kiket támogatott és mi okozta, ha csak ideiglenesen is a vesztét báró Hatvany Lajosnak? Kerekes Borbála ennek jár utána a XXI. században.

A család az évszázadok, kultúrák és egyének által formált fogalom. Bár régen inkább gazdasági kötelékként gondoltak rá, a XX. század második felétől érzelmi kapoccsá alakult. De beszélhetünk itt a szülők és a nagyszülők szerepéről, az asszonyok kiszolgáltatottságáról, vagy akár a családon belüli erőszakról, amelyet még mindig sokan elbagatellizálnak – mondván, egy-két pofon nem árt a gyereknek. Lázs Sándor Rózsa Sándor filmjén keresztül beszél örökérvényű értékekről és megmutatja az emberi kötelékek múlandóságát is.

Egy celluloidszalag az előző századból, amin Magyarország történetének egyik legnagyobb kaliberű szélhámosát kapták lencsevégre. A Horváth Menyhért álnéven futó svindler azzal házalt, hogy ő herceg Festetich Tasziló törvénytelen gyermeke. Ki volt ez a nemzetközi hírű csaló, hogyan vették filmre, és vajon születni kell-e arra, hogy valakiből sikeres szélhámos váljon? Borsody István filmje a XXI. Században.

Rendszerváltást akart a színházban 1989-ben Ruszt József, a neves színházi rendező és a Szegedi Nemzeti Színház 16 színésze. Egy fillér nélkül, hittel és tehetséggel hoztak létre országos hírű előadásokat, de ez is kevésnek bizonyult. A független színházi szférát sújtó, máig rendezetlen, rendszerszintű problémák miatt széthullott a társulat. Szikszai Ottilia filmje hétfőn tekinthető meg, a késő esti Híradó után.

A szakemberek szerint a globalizáció egyértelmű gazdasági előnyhöz juttatta a nyugati országokat a kommunista gazdasági blokkal, a KGST-vel szemben. Ám ezek az előnyök sok ellenérzéssel is jártak, hiszen kétirányú migrációt vontak maguk után. De, ha az emberek nem szeretik, akkor mégis mi haszna a globalizációnak és miért szükséges a migráció? Magyarországnak miért lenne elemi érdeke a bevándorlás elősegítése? Kiderül Lázs Sándor filmjéből.

Színes vagy fekete-fehér képek? Hagyományos analóg fényképezőgép, vagy digitális? Netán, ahogy az ma már általános, elég egy telefon is ahhoz, hogy jó fénykép szülessen? A fényképezés történetével foglalkozik a hétfő esti XXI. Század úgy, hogy közben fotósok, fényképekkel foglalkozó szerkesztők és kurátorok mondják el véleményüket és élményeiket.

Befőttesüvegben égette el rossz írásait, imádja az építészetet, az uszodát, főzött már furcsa lekvárokat és a legsikeresebb kortárs magyar krimiíró. Aki még soha nem adott tévéinterjút, és soha nem is fog. Szondi Vandával tett kivételt, aki a XXI. század számára készítette el Kondor Vilmos portréját, a műsort december 29-én, egy 50 perces különkiadásban láthatják az RTL nézői. 

Mi tesz valakit sztárrá? A tehetség? A kemény munka? A zsűrin múlik az egész, vagy csak a nézőkön? A szakértők szerint ma még nehezebb dolga van egy kezdő előadónak, mint fél évszázaddal ezelőtt. Akkor megvolt a biztos recept, hogyan törhet valaki a csúcsra, most csak találgatni lehet. Hogy milyen volt sztárnak lenni az egycsatornás szocializmus idején, és milyen a streamingszolgáltatók korában, kiderül Kiss Balázs filmjéből.

Antall József rövid pályafutásának végét a rák jelentette. Bár halálos betegségét próbálta titkolni a nyilvánosság elől, mégis kitudódott, a taxisblokád végén adott pizsamás interjúja legendássá vált. Életének hátralevő három évében még több kezelés, csontvelőátültetés és politikai fordulatok vártak rá, orvosaira nem mindig hallgatott. A rendszerváltó politikusra halálának évfordulóján a XXI. század korábbi adásrészletével emlékezünk.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

Demján Sándor, a Skála megálmodója régi vágású üzletember, a férfi, aki még Kádárra is rászólt. Határozott volt, kőkemény, kissé mogorva és szűkszavú. De hogyan lett a szegénységbe született gyerekből az ország egyik leggazdagabb embere? A rövid válasz erre az, hogy mindig tudta, mire van szükség és miből lehet üzletet csinálni, és sohasem félt kockáztatni. Ahogy mondják, nagy játékos volt, aki az orosz Kamaz vállalat privatizálásával teremtette meg hatalmas vagyonát. Halála után így emlékeztek rá egy nekrológban: Demján Sándor még csapatot épített, nem bandát, ő még a haza javát akarta, nem a haza javait. 

Gőzerővel dolgoznak a restaurátorok Horthy Miklós különvonatának étkezőkocsiján. A Turán felújításán az RTL XXI. század című műsorának stábja forgathatott. A vasúti kocsi 3 éve került elő Szlovákiából, ahol nyaralónak használták. A tervek szerint fél év múlva eredeti állapotában bárki megnézheti majd a szerelvényt, ami több szempontból is fontos része a magyar történelemnek. 

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A II. világháború pusztítása különösen súlyosan érintette Magyarországot és Budapestet. A világégés után a nyugati segélyszervezetek nagy mennyiségű adományt küldtek az országba, hogy ezzel enyhítsék az emberek szenvedését. Itthon Nyugatról visszatért magyarok segítségével intézték a segélyek célba juttatását, a XXI. század hétfő esti adásában olyanokat láthatnak, akiket emiatt meghurcoltak és bebörtönöztek. Pusztán nyugati kapcsolataik, és az onnan érkezett segélyek miatt váltak gyanússá, akikben nem bízott az állambiztonság. Még olyanokban sem, akik egyébként kommunisták voltak.

Magyarország első underground zenekara, a Syrius a Csanády utcai pinceklubból indult. Eleinte csak zenészek jártak koncertjeikre, de progresszív, jazzes hangzásukkal belopták magukat a szélesebb közönség szívébe is. Előfordult, hogy Deák Bill Gyula még próbák helyett is Syrius koncertre járt, és amikor kitudódott, kidobták a zenekarból. Ízelítő a XXI. Század filmjéből.

Weöres Sándor a magyar irodalomtörténet legendás alakja, akinek egészen sajátos viszonya volt a nőkkel és az alkohollal. Az utóbbival sohasem számolt le, de felesége, Károlyi Amy valószínűleg megmentette a korai haláltól. Weöres Sándor lelke sohasem nőtt igazán fel, naiv őszintesége egész életét végigkísérte. Pajzán versei viszont csak halála után jelenhettek meg.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

A Wekerletelep főterét szinte mindenki ismeri – ha névről nem is, de amint előkerül egy kép vagy videórészlet szinte arcul csapja az embert a felismerés. Az épületek otthont adtak már filmeknek, sorozatoknak és videóklippeknek is. Szikszai Ottilia filmjében az ikonikus helyszín történelme elevenedik meg a tervező unokájának emlékein és szakemberek történetein keresztül. A Makkhetestől egészen a Barátok köztig.

Egymásba szerettek, ragaszkodtak egymáshoz, amikor ezt nagyon rossz szemmel nézték, az üldözés elől pedig nyugatra akartak szökni. Az 1951-ben ereje teljében lévő Rákosi-rendszer azonban ezt nem hagyta, példát statuált. Egy fiatal énekesnő, Kovács Erzsi és egy válogatott futballista, Szűcs Sándor tragikus története a XXI. Században.

Tudták, hogy Koltai Róbert országos hírneve Bencze Ferenc trombózisának köszönhető? Vagy hogy Gyuszi bácsi akár Vittorio Gassman is lehetett volna? A kaposvári száműzetésből a Halhatatlanok Társulatába kerülő színész hiába rendezett közönségsikereket, mégis úgy érzi, hivatalosan nem ismerték el munkásságát. Szondi Vanda filmje Koltai Róbert történeteit mutatja be, amik soha véget nem érő, egybefüggő füzérként tárulnak a néző elé. 

Az autósport kezdetben a gazdagok kiváltsága volt, a ’60-as években azonban kisemberek előtt is megnyílt a lehetőség a versenyzésre. Persze ekkor nyugati autó még szóba sem jöhetett, Zsigulik, Skodák és Wartburgok adták az autók zömét. „Fúrtunk, faragtunk otthon a satupadban, és ami abból kijött, úgy sikerült” – mesélt a kezdetekről Gerencsér „Titi” Tibor autóversenyző. A ralisport hőskora a XXI. században. 

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

Az inotai hőerőmű az ’50-es évek legnagyobb ipari beruházása volt Magyarországon, egykor a szocializmus egyik szimbólumának számított. A párt akkoriban úgy húzta fel az épületeket, hogy azok formálják a társadalmat. Az emberek együtt mentek a gyárba, közösen ettek a menzán, utána a kocsmázás is csoportos tevékenységként működött. A rendszerváltás azonban betett a létesítménynek, amit 2001-ben végleg bezártak. Egy ideje azonban Inota újra virágozni kezdett, és talán megint szimbólummá válhat. 

A magyarokat már lassan száz éve foglalkoztatja a világűr. Bár Farkas Bertalan volt az első magyar, aki elhagyta a Földet, ám nem ő az egyetlen, akiről érdemes megemlékeznünk, ha Magyarország és az űr kapcsolatáról beszélünk. Jóval a Szujoz-36 kilövése előtt, 1932-ben forgattak Budapesten először sci-fit. Másfél évtizeddel a százados kiküldetése után, 1995-ben pedig egyetlen keleteurópai országként Magyarország vett részt a CHEOPS űrteleszkóp gyártásában.