Orbán Viktor szerint az ellenzék csal, a világnak elment az esze és ne most kísérletezzünk

Tizenhárom óránk lesz arra, hogy győzzünk vasárnap reggel hattól este hét óráig. Tanuljunk 2002 leckéjéből!

Így tüzelte utolsó, választás előtti kampánybeszéde első harmadában a Székesfehérváron összegyűlt tömeget Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel az 1998-ban megválasztott első Orbán-kormány bukásához vezető 2002-es választási vereségre utalt.

Érdekes egybeesés, hogy a Fidesz vereségével végződő 2002-es országgyűlési választásokon a jobboldali politikai tábor jelentős része választási csalásokat feltételezett, és tömegtüntetéseken követelték a szavazatok újraszámlálását, egy időre még a budapesti Erzsébet hidat is elfoglalták.

Orbán pénteki székesfehérvári beszédében is felvettette, hogy az ellenzék választási csalásokat hajt végre annak ellenére, hogy nem az ellenzék van kormányon és így nem ellenőrzi az államigazgatást, a rendőrséget és az ügyészséget sem.

Sokan mondják, hogy az ellenfél csal. Mi ebben a meglepő? Olyan csalást azonban, mint amilyen most történik, még sosem láttunk, ez nyilvánvaló és egyértelmű törvénysértés

– utalt a miniszterelnök azokra az SMS-ekre és automata telefonhívásokra, amit egyes sajtóhírek szerint nem ellenzéki szavazók kaptak. Ezt a Fidesz és a kormányközeli média választási csalásnak tartja.

Orbán szerint az ellenzék megbillent állapotban van, a Fidesznek pedig nehezített pályán kell nyernie. Szerinte két lehetősége van az országnak: visszatérünk a bukott múlthoz vagy folytatjuk az elmúlt 12 év emelkedő pályáját.

A kormányfő szóba hozta az orosz-ukrán háborút is, pontosabban a kormánypárti kampányüzeneteket a háborúval kapcsolatban. Orbán szerint a háborúból ki kell maradnunk, de a baloldal megállapodást kötött Ukrajnával, így ha az ellenzék nyer április 3-án, meg is indulhatnak a fegyverszállítmányok az ukránoknak. Ezekből az állításokból semmi sem igaz, pontosabban nem szolgált semmilyen bizonyítékkal a Fidesz vagy a kormány az ellenzéki-ukrán paktumról. Továbbá az ellenzéki pártok képviselői, maga Márki-Zay Péter kormányfő-jelölt is többször elmondta, hogy nem akarnak sem fegyvereket, sem katonákat küldeni Ukrajnába. Márki-Zay a magyar beavatkozást közös NATO-döntéstől tette függővé még a háború első napjaiban. A NATO azóta többször is kizárta a katonai beavatkozás vagy a légtérzár lehetőségét.

Azt javaslom, most ne kísérletezzünk

– utalt arra a miniszterelnök, hogy az országnak most kipróbált, tapasztalt képviselőkre van szüksége a háborús helyzet miatt.

Orbán felvetette  másik vádját is az ellenzék ellen, amely szerint egy győztes választás után elzárná az orosz gázcsapokat, pontosabban támogatna ilyen döntéseket. Ezt az állítást a Fidesz-kampánykommunikációja a Párbeszéd parlamenti képviselője, Kocsis-Cake Olivio szavaira alapozza, aki egy tévéműsorban azt mondta, hogy ha kell, az orosz energiahordozókra is szankciókat kell kivetni a háború megállítása érdekében. Azóta az ellenzék nem beszélt az orosz gázszállítások leállításáról, ezt valójában Volodomir Zelenszkij ukrán elnök kérte az Európai Uniótól, illetve személyesen Orbán Viktor miniszterelnöktől is, azonban a tagországok egyelőre elvetették azt.

A világnak elment az esze

– állapította meg Orbán egyes „nyugat-európai divatokkal” kapcsolatban, ami miatt bele kellett írni az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő. Itt a miniszterelnök a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazásra gondolhatott, amelyet az április 3-i választással egy időben tartanak. Orbán szerint a referendum arról szól, hogy nem szabad megengedni a gyermekeink neveléséhez való jogunk elvételét, és azt is világosan ki kell mondani a népszavazáson, hogy az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén.

Ezek a kitételek egyébként nem szerepelnek a népszavazási kérdések között, amely többek között a nemváltoztatás bemutató, a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmoktól védené meg a kiskorúakat.

Nyitókép: MTI / Miniszterelnök Sajtóiroda / Benko Vivien Cher