választás 2022

Határon túli magyarok, kispártok, a győztesek jutalmazása – ezek befolyásolják a választás eredményét

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. március 26. 14:01

Hogyan javíthatja vagy ronthatja az ellenzéki szövetség és a Fidesz esélyeit a magyar választási rendszer néhány fontos sajátossága? Hogyan befolyásolhatja a parlamenti mandátumokat a Mi Hazánk és/vagy a Kétfarkú Kutyapárt bejutása? László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével elemeztük az esélyeket a jövő vasárnapi országgyűlési választás előtt.

Bár az április 3-i országgyűlési választáshoz közeledve sorra jelennek meg közvélemény-kutatások a kormánypártok, az ellenzéki pártszövetség és az országos listát állító kispártok teljes népességben vagy a biztos pártválasztók körében mért támogatottságáról, a magyar választási rendszer sajátosságai miatt pusztán a százalékos népszerűségi mutatókból nagyon nehéz következtetni a parlamenti mandátumok várható arányára.

Ennek legfőbb oka, hogy a 199 országgyűlési képviselő többségét, 106-ot egyéni választókerületekben választjuk meg, relatív többséggel, egyetlen forduló alatt, míg az országos listára érkező szavazatok és az úgynevezett töredékszavazatok alapján csak 93-at. Így az országos felmérésekben feltett leggyakoribb kérdés (Ha most vasárnap lenne a választás, melyik párt/pártok országos listájára szavazna?) valójában sokkal kevésbé tükrözik az esélyeket, mint a választási matematikára épülő mandátumbecslések.

A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével élve 2011-ben jelentősen átalakította a választási rendszert. Ennek legfontosabb, a mandátumok kiosztására hatással lévő elemei a következők:

  • Parlamenti küszöb: Ha egy országos listát állító párt megszerzi az összes érvényes szavazat 5 százalékát, akkor a listája bejuthat a parlamentbe és ott, a minimálisan szükséges három képviselővel frakciót alapíthat. Két párt közös listájának (mint például a Fidesz-KDNP) azonban már a szavazatok 10, három vagy több párt közös listájának (mint az MSZP-t, Párbeszédet, DK-t, LMP-t, Jobbikot és Momentumot tömörítő Egységben Magyarországért) 15 százalékára van szüksége a bejutáshoz.
  • Töredékszavazatok, azaz „veszteskompenzáció és győzteskompenzáció”: Ha egy egyéni választókerületben az adott párt/pártszövetség jelöltje veszít, akkor a rá leadott szavazatok elvesznének. Ezért a vesztesre leadott szavazatokat hozzáadják az adott választókerületben vesztes párt/pártszövetség országos listájára leadott szavazatokhoz. Tehát ha egy jelölt 20 000 szavazattal nyer, a második helyezett pedig 15 000 szavazatot szerez, akkor a 15 000 szavazatot hozzáadják a második helyezett pártjának listás szavazataihoz. Ez az úgynevezett „veszteskompenzáció”. Az úgynevezett „győzteskompenzáció” viszont az egyéni választókerületek győztes jelöltjeinek pártjait jutalmazza. Az előző példánál maradva: ha egy jelölt 20 000 szavazattal nyer, a második helyezett pedig 15 000 szavazatot szerez, akkor 15 001 szavazat is elég lett volna a győzelemhez. Vagyis a győztes számára elvész 4999 szavazat. Ezért ezeket a szavazatokat hozzáadják a győztes jelölt pártjának/pártszövetségének listás szavazataihoz.
  • Határon túli magyar állampolgárok szavazatai: Az országgyűlési választáson joga van szavaznia azoknak a kettős állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi állandó lakóhellyel. Így viszont csak a pártok országos listáira szavazhatnak, az egyéni választókerületek jelöljteire nem. Egy 2021-es kormánypárti törvénymódosítás alapján azonban a bejelentett állandó lakóhely léte már nem követeli meg, hogy ténylegesen azon az adott lakcímen éljünk. Vagyis törvényi lehetőségünk van abban az egyéni választókerületben szavazni, ahol valójában nem is lakunk, csak bejelentett lakcímmel rendelkezünk. Így azok a határon túl élő magyar szavazók is szavazhatnak a 106 egyéni választókerület bármelyikében, ahol állandó lakóhelyet jelentenek be. Az egyéni választókerületekben nem szavazó határon túli magyarok levélben is szavazhatnak, de a választás előtt regisztráltatni kell magukat a választói névjegyzékbe.
  • Nemzetiségi lista: Ha valaki a Magyarországon elismert 13 nemzetiséghez tartozónak vallja magát, akkor lehetősége van, hogy a pártok országos listái helyett az adott nemzetiség országos listájára szavazzon, ha az adott nemzetiségi önkormányzat állított ilyen listát. Aki nemzetiségi listára szavazna, annak előzőleg jelentkeznie kell a nemzetiségi névjegyzékbe, ezután pedig már nem szavazhat pártlistára. A nemzetiséghez tartozás önbevalláson alapul, nem ellenőrzik annak valódiságát. 2018-ban a hazai német nemzetiség bejuttatott egy képviselőt, Ritter Imrét a parlamentbe, aki ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a többi országgyűlési képviselő.

A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt a kapuk előtt

Az utóbbi hetek közvélemény-kutatásai alapján az országos listát állító pártok közül a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért mellett a Mi Hazánk Mozgalomnak és a Kétfarkú Kutyapártnak van még esélye arra, hogy meghaladja a parlamenti küszöböt. Az, hogy a kispártok bejutnak-e, a kormánytöbbségért küzdő két nagy tömb számára nagy jelentőséggel bírhat. Ha csak az egyik kis párt jut be a parlamentbe, akkor a szabályok miatt minimálisan 5 fővel, ha a mindkettő, akkor 10 fővel csökkentheti a Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártszövetség között kiosztható mandátumok számát. 

Bármely oldalnak 101 képviselőre van szüksége az egyszerű parlamenti többséghez a 199 fős törvényhozásban. Ha bejut a Mi Hazánk (ami valószínűleg nem lépne koalícióra az ellenzéki pártszövetséggel), akkor a kormányoldalnak már elég lenne 96 képviselő is ahhoz, hogy hatalmon maradjon, feltéve, hogy a szélsőjobboldali párt koalícióban, vagy anélkül, de támogatná a Fidesz-KDNP kabinetjét. 

Ha pedig Ritter Imre német nemzetiségi képviselő idén újra bejut a parlamentbe, akkor 95 képviselő is elég lehet a Fidesznek, hiszen Ritter számos alkalommal szintén a kormánypártokat segítette a parlamenti szavazásoknál.

De bármelyik nemzetiségi képviselő bejutása csökkenti a két nagy tömb között felosztható mandátumok számát. Erre azonban kicsi az esély, főleg magas választási részvétel esetén, mert így több szavazat kell egy képviselői helyhez.

A Kétfarkú Kutyapárt esetleges bejutása tovább bonyolíthatja a képletet. Mivel annak nincs politikai valószínűsége, hogy koalícióra lépnének a Fidesszel, de annak jóval nagyobb, hogy az ellenzéki pártszövetséggel igen (vagy legalább külső támogatást biztosítanának), ha a Kutyapárt minimum 5 képviselőt juttat a parlamentbe, akkor az ellenzéknek lenne elég 96 képviselőt a parlamentbe juttatni a kormányzóképességhez. Ha a Mi Hazánk és a Kutyapárt egyaránt bejutna a parlamentbe 5-5 képviselővel, az értelemszerűen kioltaná mind a Fideszre, mind az ellenzékre vonatkozó kedvező hatásokat.

Csakhogy önmagában a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt indulása a választáson hatással lehet a Fidesz vagy az ellenzék által megszerzett mandátumok számára, hiszen az egyéni választókerületekben szavazatokat szívhatnak el a nagy tömböktől.

László Róbert, a Political Capital elemzője szerint azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a mandátumkiosztás során a Fidesztől vagy az ellenzéki szövetségtől venne-e el több mandátumot egy harmadik vagy egy negyedik párt. Ugyanis nagyjából ugyanannyit veszíthet vele mindkét nagy tömb, persze csak akkor, ha nagyjából azonos méretűek. 

Ha viszont az a kérdés, hogy kitől vesznek el több szavazatot, akkor más a helyzet, mivel a kispártok szavazóinak egy része nem hajlandó egyik nagyra sem szavazni. Egy másik részük viszont valószínűleg átszavazna: a Mi Hazánk inkább a Fideszre, a Kutyapárt inkább az ellenzékre. László Róbert szerint a kispártok esélyeit a konfrontáció és a megkülönböztethetőség is növelheti. A Kutyapárt kampánya láthatóan élesebbé is vált az ellenzéki együttműködéssel szemben, de az utóbbi időben némileg visszavettek ebből. A párt egyéni jelöltjei valószínűleg nem is annyira a billegő, hanem inkább a biztosabbnak tartott budapesti körzetekben okozhatnak gondot az ellenzéki jelölteknek, így például Budapest 3-as, illetve 6-os választókerületében.

Fotó: Róka László / MTVA


Bár a Mi Hazánk is megtalálta a maga jól azonosítható témáit, például amikor meghirdette a „Covid-diktatúra” elleni küzdelmet, csakhogy menet közben a kormány felfüggesztette a kötelező oltást az állami szférában és eltörölte a korlátozások nagy részét. Nem véletlenül próbálkoznak most inkább markáns oroszbarátsággal, amellyel revizionista húrokat is pengetnek Kárpátaljával kapcsolatban.

A nyertes nagyon nyer, a vesztes nagyon veszít

A választások végkimenetelére a legnagyobb hatással valószínűleg nem a kisebb pártok, hanem a győzteskompenzáció rendszere lesz, amit sok politikus és elemző a Fidesz felé lejtő pálya legfontosabb eszközének tart. Jóval nagyobbnak mutatja ugyanis a győztes párt társadalmi támogatottságát a megszerzett parlamenti mandátumok által, mint ami a szavazatok számából következne. László Róbert szerint azonban a győzteskompenzáció alapvetően nem a Fidesznek jó, hanem az aktuális választás legerősebb pártjának.

A szakértő úgy véli, ez a magyar választási rendszer azon kevés elemeinek egyike, ami visszaüthet egy nagyobb ellenzéki fölény esetén, bár ez most nem tűnik valószínűnek.

Az ellenzék, a közös egyéni jelöltek miatt, valószínűleg több választókerületet nyer meg 2022-ben, mint 2018-ban. Így a győztes jelöltjeik után várhatóan több töredékszavazatot kapnak. László Róbert szerint valószínű, hogy idén szorosabb lesz a kormánypártok és az ellenzék közötti verseny a választókerületekben, ezért szinte biztos, hogy kisebb lesz a győzteskompenzáció hatása, mint 2018-ban. Akkor ez összesen 7 extra mandátumot hozott a Fidesznek a határon túli magyarok szavazataival együtt.

Határon innen és túl

A 2014-es országgyűlési választással ellentétben 2018-ban a Fidesz országos listájára leadott határon túli szavazatok önmagukban nem hoztak extra mandátumot a pártnak. Ennek több oka is volt: egyrészt Ritter Imre nemzetiségi képviselő bejutása miatt 93 helyett csak 92 listás képviselői helyet lehetett kiosztani a pártok között. Másrészt magasabb volt a választási részvétel, így például a győzteskompenzáció miatt sokkal több volt a listára felkerülő töredékszavazatok száma, mint 2014-ben. Az úgynevezett D'Hondt-mátrix alapján így egy-egy listás mandátum megszerzéséhez több listás szavazatra volt szükség, mint 2014-ben, így a határon túli szavazatok nem befolyásolták az eredményt négy évvel ezelőtt.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere testvérvárosi megállapodást írnak alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (hátul j) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (hátul b) jelenlétében 2022. március 18-án. - Fotó: Balázs Attila / MTI


László Róbert szerint jelenleg megjósolhatatlan a határon túli voksok hatása az április 3-i választásokon. Egyelőre az látszik, hogy nőtt a körükben a választásra regisztráltak száma, és várhatóan idén jóval kevesebb érvénytelen szavazatot adnak majd le.

Az érvénytelen határon túli szavazatok aránya már 2014 óta nagy problémája a Fidesznek, amely minden felmérés szerint ismét toronymagasan fogja nyerni az idei választást a külhoni magyarok körében.

Erdélyben például 2018-ban a leadott levélszavazatok 15,4 százaléka lett érvénytelen a Maszol cikke szerint. Az érvénytelenség két fő oka az azonosító nyilatkozat kimaradása a borítékból, illetve annak hibás kitöltése volt, főleg az „anyja neve” mezőnél, de sokan egyszerűen elfelejtették aláírni a nyilatkozatot. A Nemzeti Választási Iroda a levélszavazatok kettős borítékjában először mindig az azonosító nyilatkozatot ellenőrzi, ami ha hiányzik vagy rosszul van kitöltve, akkor a szavazólapot tartalmazó belső borítékot fel sem bontják. A Maszol cikke szerint azonban idén egyszerűsítették az azonosító nyilatkozatot.

Fontos tényező lehet még április 3-án, hogy az Erdélyben kettős állampolgársággal rendelkezők 15–20 százaléknak van magyarországi lakcímkártyája, ez becsléseink szerint 75 000–100 000 embert jelent.

Elsősorban a Partiumban a magyar-román határ mentén, de Székelyföldön is nagy számban élnek ilyen szavazók. Ők nem szavazhatnak levélben, viszont az országos listák mellett egyéni képviselőjelöltekre is voksolhatna majd, például a magyar külképviseleteken.

László Róbert szerint mindezek a tényezők, illetve az, hogy a Fidesz lényegében kihívó nélkül kampányol az erdélyi, partiumi, vajdasági területeken, abba az irányba mutatnak, hogy legalább egy, de akár két mandátumot is hozhatnak a Fidesznek a külhonból érkező voksok.

Nyitókép: Mohai Balázs / MTI

#választás 2022#választás#kétfarkú kutyapárt#mi hazánk#határon túli magyarok#kettős állampolgárság#fidesz#egységben magyarországért#political capital#lászló róbert#ma

Címlapról ajánljuk