2025. november 23. 16:00
Most november 25-én jön a Chelsea–Barcelona az RTL+ Premiumon, a BL új lebonyolításában. A párosítás már most úgy néz ki a naptárban, mint egy pirossal aláhúzott traumatrigger. De mi volt a 3 legnagyobb csoda? Ennek jártunk utána.
Chelsea-Barca - a történelmi párosítás
A két csapat BL-mérlege önmagában is elég beteg:
4 Chelsea-győzelem, 4 Barca-siker, 6 döntetlen, gólok 19–22 a katalánok javára.
Ha valaki erre azt mondja, hogy ez egy „átlagos párharc”, annak valószínűleg még sosem ugrott fel a pulzusa Iniesta 93. percben eleresztett lövésére vagy Torres üres kapus sprintjére.
Szóval nézzük meg, mi volt az a három alkalom, amikor a Chelsea–Barca konkrétan elment a futball-fizika határáig. A végén pedig felteszünk egy nagyon egyszerű kérdést: ez tényleg újra megtörténhet november 25-én?
1. csoda: A 19 perc 3 Chelsea gól és Ronaldinho lábujjhegye (Chelsea–Barcelona 4–2, 2005)
Mi történt?
2005. március 8., Stamford Bridge. Az odavágón a Barca 2–1-re nyert, a visszavágóra úgy érkeztek, hogy „majd mi szépen elpasszolgatjuk ezt is”.
A Chelsea erre a visszavágón gyorsan berámolt három gólt:
- 8. perc: Gudjohnsen
- 17. perc: Lampard
- 19. perc: Duff
Három gól 11 perc alatt, 3–0 a 19. percre, és hirtelen a Nou Camp-labdatartás evangéliuma helyett Pierluigi Collina pupillája tágult ki a legjobban.
Aztán jött Ronaldinho két gólja – köztük az a legendás lábtisztító lábujjhegyes lövés, ami után Cech csak nézett. 3–2-nél már a Barca állt továbbjutásra, míg végül John Terry fejese a 77. percben mindent visszafordított: 4–2 a meccsen, 5–4 az összesítésben, továbbjut a Chelsea.
Papíron ez egy kiegyenlített, enyhén Barca-fölényes meccs volt. A valóságban meg egy 20 perces Chelsea-orkán, egy Ronaldinho-csoda, majd egy Terry-fejes, ami mögé Mourinho komplett életfilozófiát épített.
Mert 3–0-ra vezetni 19 perc után egy Ronaldinhós Barcával szemben nem csak taktika kérdése.
A katalánok hozzászoktak, hogy ők diktálják tempót – itt egyszerűen elsodorta őket egy angol vihar.
⸻
2. csoda: „Iniesta a 93. percben” és Ovrebo (Chelsea–Barcelona 1–1, 2009)
Mi történt?
2009. május 6., BL-elődöntő visszavágó, Stamford Bridge.
Az odavágó 0–0, mindenki tudta: aki itt betalál, az valószínűleg megy a döntőbe.
- 9. perc: Michael Essien élete gólja, 1–0.
Chelsea kontrollál, Barca szenved, Ovrebo pedig olyan bírói estét fog ki, amiről azóta is mémek születnek.
Aztán jön a 93. perc:
- a Barca első kaput eltaláló lövése a meccsen,
- Andrés Iniesta csuklóból eltalált bombája,
- és a Stamford Bridge kollektív összeomlása.
1–1, idegenbeli gól, Barca a döntőben.
Mit mondanak a számok?
Az emlékezet néha becsap: hajlamosak vagyunk „Chelsea-buszra” emlékezni, amelyik beállt a kapu elé. A számok ehhez képest árnyaltabbak:
- Labdabirtoklás: 29,1% (Chelsea) – 70,9% (Barca)
- Lövés kapura: 4 (Chelsea) – 1 (Barca)
- Lövési kísérlet: 13 (Chelsea) – 14 (Barca)
A Barca dominálta a labdát, de 90 percig képtelen volt érdemi kapura lövésre. Aztán az első, igazán tiszta találatuk be is ment – a „one shot, one kill” iskolapéldája.
Nem így szokott működni a Guardiola-féle Barca. Ők általában 5–6 lövést küldenek kapura egy ilyen domináns meccsen, amiből 2–3 gól is kijön. Itt 90 perc kínlódás, kétes bírói ítéletek mindkét oldalon, és
egy Iniesta-lövés, ami gyakorlatilag felgyújtotta a stadion hangrendszerét.
3. csoda: A tíz emberrel leforgatott Chelsea-túlélőshow (Barcelona–Chelsea 2–2, 2012)
Mi történt?
2012. április 24., Camp Nou, BL-elődöntő visszavágó. Az első meccsen a Chelsea 1–0-ra nyert otthon, a visszavágón viszont a Barca 24 perc alatt lenyomott egy teljes pszichológia kurzust a londoniaknak.
- 35. perc: Busquets, 1–0
- 37. perc: John Terry kiállítva, Chelsea tíz emberrel
- 43. perc: Iniesta, 2–0, összesítésben 2–1 a Barcelonának
Innen minden normális forgatókönyv szerint 4–0-ra húzzák be a meccset. Ehelyett:
- 45+1.: Ramires zseniális emelése, 2–1 (összesítésben 2–2, idegenbeli gól a Chelsea-nél)
- 49. perc: Messi büntetőt hibázik – kapufa
- A Barca tovább támad, a Chelsea gyakorlatilag a saját tizenhatosán él
- 90+2.: Torres üres kapura sprintel, eltolja Valdes mellett, Gary Neville ordít: 2–2, Chelsea tovább 3–2-es összesítéssel
A Barcelonának majdnem háromszor annyi sikeres passza volt, mint ahányszor a Chelsea egyáltalán megpróbálta továbbítani a labdát.
Messi kihagyott egy tizenegyest, a Barca összesen több mint kétszer annyi kaput veszélyeztető akciót hozott, mégis az történt, hogy egy Ramires-emelés és egy Torres-sprint felülírta a statisztikát.
Miért csoda?
Mert tíz emberrel, idegenben, egy csúcs-Barca ellen, 2–0-ról visszajönni és továbbjutni taktikailag abszurd, mentálisan szinte lehetetlen,
de mégis az történt, hogy „Londonból jött egy busz, ami átment a Camp Nou-on”.
Ez az a meccs, amit ha ma valaki egy Fifában (bocsánat, EA FC!) nyom le, a játék kiírja: „are you sure?”
Ezek közül bármi megtörténhet november 25-én?
A számok azt mondják: a Chelsea–Barcelona sosem „csak egy meccs”.
- A BL-ben 4–4-re állnak győzelmekben, 6 döntetlennel, gólokban 19–22.
- Láttunk már 11 perc alatt 3 gólt, láttunk 90 perc szenvedés után egyetlen, mindent eldöntő lövést, és láttunk tíz emberrel, halálra ítélve továbbjutó londoni csapatot.
- Most november 25-én új fejezet jön a Stamford Bridge-en, a BL új lebonyolításában, az RTL+ Premiumon élőben.
A kérdés nem az, hogy lesz-e dráma.
A kérdés csak az, hogy ezúttal ki írja meg a saját csodáját: egy új Torres, egy új Iniesta – vagy valaki, akinek a nevét most még csak a kezdő tizenegyet böngészve nézzük, félmosollyal. Az biztos, hogy november 25-én este 21 órakor együtt nézhetjük az RTL+ Premiumon!
