2026. január 25. 19:30
A mesterséges intelligencia látványos eredményekre képes, de használata korántsem problémamentes – ahogy a kereszténység egyik legismertebb ereklyéje, a torinói lepel körüli viták sem újkeletűek. Most azonban a fejlett technológia segítségével „életre keltették” a leplen látható alakot, és egy animáció formájában mutatták meg, hogyan nézhetett ki Jézus Krisztus.
A torinói leplen egy körülbelül 175 centiméter magas, szakállas férfi lenyomata látható. A testen jól kivehetők a kínzás nyomai: szúrt sebek a kéz- és lábfejen, a szívtájékon és a fejen. A katolikus hagyomány szerint a lepel Jézus Krisztus halotti leple, amellyel a keresztről való levétele után borították be a testét. Az ereklyét ma a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik.
Viták és évszázados kérdések
A lepel története és hitelessége évszázadok óta viták tárgya. Írásos források szerint Konstantinápoly kifosztását követően kerülhetett nyugatra, majd a templomos lovagok birtokába, végül Geoffroy de Charny közvetítésével 1354-ben Lirey városába. Ez az első biztos írásos említés az ereklyéről, amely ekkor már zarándokhelynek számított.
Nem sokkal később azonban megkérdőjelezték az eredetét: 1389-ben Troyes püspöke hamisítványnak nevezte a leplet, és egy festő állítólag be is ismerte a készítését. VII. Kelemen avignoni ellenpápa ennek nyomán ember alkotta vallási tárgynak minősítette. A későbbi pápai álláspont változott: II. Gyula 1509-ben visszavonta ezt a döntést, és valódi ereklyeként ismerte el.
A modern tudomány sem adott egyértelmű választ. Az anyagvizsgálatok szerint a képmás nem festéssel készült, az 1988-as szénizotópos vizsgálat ugyanakkor középkori eredetre utalt, ezt a mérést később sokan vitatták a minták szennyezettsége miatt. A lenvászon szálain talált pollenek és a szövet jellege viszont a Közel-Kelethez köthetők. A kérdés tehát továbbra is nyitott.
A mesterséges intelligencia belép a történetbe
A torinói lepel egyik különlegessége, hogy a rajta látható testlenyomat fotónegatívként viselkedik, ezt már a 19. században észrevették. A 21. században pedig megérkezett a mesterséges intelligencia, amely képgenerátorok segítségével már nemcsak állóképeket, hanem mozgóképeket is képes létrehozni.
A brit bulvárlap, a Daily Star egyik munkatársa a Midjourney képgenerátort használva fotórealisztikus portrét készíttetett a leplen látható arcról.
Ez az ember nem létezik
A látványos animáció azonban több szempontból is problémás. A képgenerátorok nem egyetlen „igaz” képet hoznak létre, hanem számos variációt, amelyek közül az ember választja ki a számára legmegfelelőbbet. Amit végül látunk, az nem objektív rekonstrukció, hanem szerkesztői döntések és esztétikai preferenciák eredménye.
Mivel Jézusról nem maradt fenn korabeli ábrázolás vagy pontos leírás, megjelenése mindig az adott kor és kultúra lenyomata volt. Európában gyakran világosabb bőrű, északi vonásokkal ábrázolták, míg történelmileg valószínűbb, hogy sötétebb bőrű, barna hajú és szemű közel-keleti zsidó férfi volt. A mesterséges intelligencia ezt a bizonytalanságot nem oldja fel legfeljebb új, látványos, de továbbra is spekulatív képekkel tölti ki az üres helyeket.
A végeredmény tehát nem Jézus Krisztus arca, hanem egy technológiai kor lenyomata arról, ahogyan ma elképzeljük őt.
Nyitókép forrása: Pexels