10 dolog, amit tudnod kell a mesterséges intelligencia veszélyeiről, mielőtt használnád
2025. július 23. 9:22
Az MI (mesterséges intelligencia) forradalmasítja a mindennapjainkat — de miközben segíthet hatékonyabbá tenni a munkát, sajnos a sötét oldalát sem lehet figyelmen kívül hagyni. A technológia könnyen válhat kibertámadások, csalások vagy éppen félretájékoztatás eszközévé. De vajon mennyire veszélyes az AI valójában?
Az AI ma: nem csak hasznos, hanem potenciálisan káros is
Amikor ma mesterséges intelligenciáról beszélünk, legtöbbször a generatív AI-ra (GenAI) gondolunk – ezek olyan rendszerek, mint a ChatGPT vagy a képgeneráló eszközök, amelyek hatalmas adatbázisokon tanulva képesek új szövegek, képek vagy más tartalmak létrehozására.
Bár a generatív AI-t sokan kreatív, oktatási vagy produktivitási célokra használják, ugyanilyen könnyen kerülhet rossz kezekbe is. És már most is léteznek úgynevezett „dark AI” eszközök, amelyeket kifejezetten kiberbűnözésre fejlesztettek ki.
Íme a 10 legfontosabb veszélyforrás, amit érdemes ismerned:
1. Kibertámadások: AI a hackerek kezében
Régen programozói tudás kellett egy vírus megírásához — ma már ehhez elég egy AI-eszköz. Olyan szoftverek, mint a FraudGPT, képesek automatizált támadásokat indítani, feltérképezni a sebezhetőségeket, sőt valós időben alkalmazkodni, hogy elkerüljék a lebukást. Emellett könnyen készíthetők velük hamis hangfelvételek, deepfake videók vagy hivatalosnak tűnő dokumentumok is.
Tipp: Ne kattints gyanús linkekre, ne add meg személyes adataid ismeretleneknek, és használj modern vírusirtó megoldást — például a Norton 360 Deluxe-ot.
2. Adatvédelmi kockázatok
Az AI működéséhez hatalmas mennyiségű adat szükséges — sokszor pont a Te adataid. Néhány AI-eszköz, például a ChatGPT, elmenti a beszélgetéseidet a fejlesztéshez. Mások, például arcfelismerő rendszerek, titokban is rögzíthetik az arcodat és személyes információidat.
Tipp: Nézd meg, mit gyűjt rólad egy AI-eszköz. A ChatGPT-ben például beállíthatod, hogy ne használják fel a beszélgetéseidet további képzésre.
3. Munkahelyek elvesztése
Az AI gyorsabb, olcsóbb és gyakran pontosabb, mint az emberi munkaerő — ezért már most is tízezrek veszítik el miatta az állásukat. Egyes becslések szerint 2030-ra akár 300 millió állás szűnhet meg világszerte.
Tipp: Tanuld meg használni az AI-t — azokat keresik majd, akik a technológia segítségével hatékonyabbá válnak, nem azokat, akiket kivált.
A mesterséges intelligencia nem elveszi a munkánkat, hanem átalakítja – vallja Kmoskó Judit HR szakértő. A gyári és repetitív feladatokat ugyan kiváltja, de a kreativitás, a kritikus gondolkodás és az emberi kapcsolatok pótolhatatlanok maradnak. Az AI eszköz, nem ellenfél – és legalább annyi új munkakört teremt, mint amennyit megszüntet.
4. Elfogult algoritmusok
Az AI csak annyira „intelligens”, amennyire az adatok, amelyeken tanították. Ha ezek torzítottak, az AI is torz válaszokat ad. Egy amerikai példa: egy egészségügyi AI több segítséget adott egészséges fehér betegeknek, mint súlyos állapotban lévő feketéknek — mert a költségeken alapuló adatokat használtak.
5. Igazságtalan álláspályázatok
Sok cég AI-t használ az önéletrajzok előszűrésére. Ezek az algoritmusok sokszor már a nevek alapján kizárják a női vagy etnikailag kisebbségi jelentkezőket — mert a múltbeli, elfogult adatokra épülnek.
6. Téves válaszok
Bár az AI sokszor meggyőző, nem mindig mond igazat. Egy 2024-es kutatás szerint a generatív AI-k akár az esetek 26%-ában is elfogadhatnak hamis állításokat. Sőt, néha még a Google is hibázik: az AI-alapú keresési funkciók 60%-ban téves információkat idézhetnek.
Tipp: Ellenőrizz minden AI által adott választ megbízható forrásból.
7. Környezeti terhelés
A generatív AI működtetése energiaigényes. Egyetlen kérdés (prompt) a ChatGPT-hez annyi áramot fogyaszt, mint egy villanykörte 20 percig. Az adatközpontok energiaigénye hamarosan több lehet, mint egyes országok teljes fogyasztása.
A Wellhello már használta, ByeAlex ellenzi – átveheti az AI a zenészek helyét?
8. Szerzői jogok megsértése
Az AI a „tudását” mások munkájából szerzi: cikkekből, könyvekből, wikipédiás szócikkekből. Az alkotók sokszor nem kapnak se pénzt, se elismerést. Az AI-gyártók szerint, ha fizetniük kéne ezekért, csődbe mennének — így az emberi kreativitás továbbra is ingyenes üzemanyagként szolgál.
9. Fizikai veszélyek
Az AI ma már nemcsak e-maileket ír, hanem háborúkat is vív. Drónok, autonóm fegyverek, és katonai döntések is egyre gyakrabban támaszkodnak mesterséges intelligenciára. Ez a konfliktusok eszkalálódásához vezethet.
10. Átláthatatlanság
Sok AI-cég nem osztja meg, hogy mit gyűjt, milyen algoritmusokat használ, vagy mekkora a környezeti terhelése. Így nehéz pontosan tudni, mibe egyezel bele, amikor használod őket.
Tipp: Mindig olvasd el a felhasználási feltételeket és adatvédelmi irányelveket — különösen, ha személyes adatokat is megosztasz.
Veszélyes az AI? Igen – ha nem használjuk tudatosan
A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt, de komoly veszélyeket is hordoz. A kiberbűnözők hatékonyabbak, a félretájékoztatás gyorsabb, a személyes adataid sebezhetőbbek lettek. Ezért a legjobb védekezés az információ és a tudatosság.
Fotó: Freepik