Brutálisan nőni fog a hőségtől meghalt emberek száma Európában

A klímaváltozás okozta felmelegedés évente majdnem 130 ezer embert ölhet meg Európában a század végére, ami háromszor annyi, mint a mostani számok – derült ki egy, a The Lancet Public Health című tudományos folyóiratban közzétett kutatás eredményeiből. 

1991 és 2020 között évente átlagosan 44 ezer ember halt meg a túl nagy meleg miatt Európában. 2022-ben ez a szám több mint hatvanezer volt, 2023-ben pedig 47 ezerre csökkent. A téli hideg ugyanakkor több áldozatot szedett Európában, mint a hőség, ezért voltak, akik azzal érveltek, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedésnek ebből a szempontból jó hatása lesz, mert az enyhülő telek csökkenteni fogják az időjárás miatti halálesetek számát. A kutatás szerint azonban a durvuló hőhullámokban többen fogják életüket veszteni, mint amennyivel kevesebben esnek áldozatul a téli hidegeknek. 

„A hideg okozta halálesetek száma csak kissé fog csökkeni, miközben jóval több, a nagy meleghez köthető haláleset lesz, ahogy a klíma melegszik, és a társadalom öregszik” – jelentette ki a kutatás egyik társszerzője. A kutatás adatai szerint az extrém meleg és a nagy hideg együttesen több mint 407 ezer ember halálát fogja okozni évente a század végére, ami több mint 13 százalékos emelkedésnek felel meg. 

Az egész világ érintett

Egy korábbi kutatás eredményei szerint világszerte 370 százalékkel nőhet a nagy meleg miatt meghalt emberek száma, és több mint ötszázmillióan kerülhetnek az éhezés szélére. 

Az Egészségügyi Világszervezet oldalán olvasható statisztika szerint 2000 és 2019 között évente átlagosan majdnem félmillió ember halt meg a nagy meleg miatt az egész világon, ugyanakkor nem lehet pontosan tudni, valójában hány áldozata van a hőségnek. Az extrém meleg okozta haláleseteknek ugyanis csak kis hányadát teszi ki a hőguta. 

A legtöbbször a forróság úgy öli meg az embereket, hogy a szervezet nem képes megbirkózni a már meglévő egészségügyi problémákkal, például a szív- és tüdőbetegségekkel. A hivatalos statisztikában pedig ezekben az esetekben egyéb halálokok szerepelnek, és azt nem jelzik, hogy a halál a nagy meleg hatására következett be.

Hogy mennyi embert öl meg a hőség, azt a többlethalálozási adatokból lehet leszűrni, amikor azt vizsgálják, hogy egy extrém meleg időszak alatt mennyivel többen haltak meg az átlagosnál. Ez a módszer működhet ugyan Európában, ahol több évtizedes pontos adatokat használhatnak a kutatók, de a világ más részein, mint Afrikában, Indiában vagy Délkelet-Ázsiában már hiányosak a statisztikák ehhez a becsléshez. 

A hőség trükkös. Nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak 

– mondta a Bloombergnek Este Geraghty, a kánikula okozta haláleseteket feltérképező Esri nevű cég orvosi szakmai vezetője.

Elisa Gallo, az ISGlobal nevű szervezet hőséggel kapcsolatos halálesetek számát kutatója, szerint egyre fontosabb lesz, hogy alkalmazkodjunk a növekvő hőséghez. A tudósok sürgetik a kormányokat, hogy az egészségügyet készítsék fel a klímaváltozás okozta problémák orvoslására, illetve módosítsanak a munkavégzési szabályokon, így védve a dolgozókat a hőség okozta kockázatoktól. A becslések szerint az elmúlt 20 évben a hőség miatti halálozás 30 százalékkal nőtt meg:

Mekkora az a hőség, amit még elviselünk?

Többek közt erre a kérdésre keresték a választ az angliai Roehampton Egyetem kutatói egy nemrégiben közzétett tanulmányban, melynek eredményeit a Journal of Thermal Biology című tudományos folyóiratban publikálták. A brit kutatók állítják,

az emberi test akár a 40 és 50 Celsius-fok közötti szélsőséges hőséggel is megbirkózik.

A környezeti hőterhelés függ a léghőmérséklettől, a levegő relatív páratartalmától, a levegő mozgásától és a sugárzott hőtől. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot.

Az rtl.hu-nak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elmondta, hogy „zárt térben, 50-60°C hőmérséklet esetén 2-3 órán belül kialakul a hőguta, azaz testhőmérsékletünk 42 °C fok fölé emelkedhet, és ez az állapot néhány órán belül halálhoz vezethet segítségnyújtás nélkül”. Hozzátették, hogy a külső hőmérsékleti terhelés mértékét a szervezetünk fittsége, alapbetegségeink és a testhőmérséklet normális szintre való csökkentése, az izzadással elveszített folyadék- és ásványi anyag pótlása határozza meg.

A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek

• a gyerekek,
• a terhes nők,
• a cukorbetegek,
• a szervi eredetű mentális betegségekkel,
• a mentális és viselkedési zavarokkal,
• a mozgási zavarokkal,
• a szív- és érrendszeri betegségekkel,
• az idült légzőszervi betegségekkel és a vesebetegségekkel élők.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője az RTL Híradónak elmondta, hogy megerőlteti a szervezetet az állandó védekezés, ráadásul az éjszakai meleg miatt aludni sem tudunk rendesen, ami mindenkit megvisel, nem csak a kockázati csoportba tartozókat. Kimerülnek a tartalékaink, romlik a magas hőmérséklettel szembeni védekezési képességünk, így aztán egyre többen folyamodnak orvosi segítségért.

A szakértő szerint a legfontosabb a folyamatos folyadékpótlás, de az ásványi anyagok beviteléről sem szabad megfeledkezni.

Ez lenne az ideális hőmérséklet az alváshoz – de hogyan védekezzünk a hőség ellen?

A megfelelő hőmérséklet a jó alváshoz 18-19 fok. Ha éjszaka nem esik 20 fok alá a hőmérséklet, akkor hirdetik ki az egészségügyi vészhelyzetet. Az elmúlt időszakban többször volt napokon át tartó kánikula, amikor nem csökkent a hőmérséklet 20 fok alá.

Ennek sok negatív hatása lehet, befolyásolja az alvásunkat, az alvásunk minősége pedig az egészségünket. Hogy milyen kapcsolatban áll a fogyás a magas hőmérséklettel, és milyen praktikák léteznek a hőség elleni védekezésre, arról Dr. Várdi Katalin szomnológus, pulmonológus szakorvos beszélt a Reggeliben.

Egyre több ember kerül kórházba a hőség miatt

Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének közlése szerint augusztus közepén a kánikula miatt sok belgyógyászati, kardiológiai beteget kell kórházba szállítani, a budapesti betegszámban az elmúlt 24 órában az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható. Győrfi Pál közölte, hogy a mentők esetszáma az átlagos 3500 helyett 4000 fölé emelkedett.

A szóvivő fontosnak nevezte, hogy a kockázati csoportba tartozó – szívbetegségben, krónikus belgyógyászati betegségben szenvedő – emberek panasz esetén időben forduljanak háziorvosukhoz, kövessék tanácsait, hirtelen, súlyos rosszullét esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot.

A Híradó július közepén arról számolt be, hogy az akkori hőhullám miatt annyit dolgoznak a mentők, mint a covid csúcsidőszakában, naponta 4300 hívást kapnak. Főként egyszerűbb rosszullétekhez riasztják őket, de sok a súlyos eset, például infarktus is. A Népegészségügyi Központ szakértője szerint az átlagoshoz képest legalább 10-15 százalékkal többen halnak meg a kánikula miatt.

Nyitókép: Milos Bicanski/Getty Images