A világon csak egyetlen helyen él a magyar szöcskeegér, most örülhetnek a rajongói

A Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a Debreceni Egyetem Evolúciós Genomikai kutatócsoportja idén tavasszal is felmérte a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) Borsodi-Mezőségben található állományát. A hely azért fontos, mert Magyarországon egyedül itt található ennek a rágcsálófajnak egyedüli ismert populációja.

Az ugróegérfélék közé tartozó magyar szöcskeegér állománya évről évre hullámzik, ami leginkább a rendelkezésre álló élelem mennyiségével van összefüggésben. Mint a Magyar Természettudományi Múzeum keddi facebookos posztjából kiderül, a 2021-2022-es durva szárazság hatására drámaian lecsökkent a létszámuk, a mostani felmérés azonban jó hírekkel szolgált.

2024 tavaszán már láthatóak a regeneráció első jelei, ami a kutatók szerint a 2023-as évnek köszönhető, amikor 

a csapadéktöbblet miatt a jól fejlett növényzet gazdag táplálékot kínált az egereknek.

Érdekesség, hogy a csapdával megfogott egerek között előkerült egy igen előrehaladott vemhességi állapotban lévő nőstény is. Ez azért figyelemre méltó, mert az évnek ebben a szakában még csak a párzás szokott zajlani, de a jelek szerint az egyre korábban érkező tavasz rendesen felborítja a magyar szöcskeegerek életének ritmusát is.

A kutatásnak idén is hármas célja volt:

• az éves, tavaszi felmérés elvégzése egy állandó mintaterületen,
• új élőhelyek keresése,
• mintavétel a teljes genom szekvenáláshoz a Biodiversity Genomics Europe projekt számára.

Az eredmények közt külön jó hír az is, hogy míg a mintaterületen végzett monitoring (felmérés) az állomány emelkedését mutatja, még egy eddig ismeretlen, új élőhelyfoltban is sikerült megtalálni a szöcskeegereket, ráadásul viszonylag nagy egyedszámban. 

2021-ben a Magyar Természettudományi Múzeum blogján arról írt, hogy a magyar szöcskeegér már csak két helyen fellelhető az egész világon: Kolozsvár mellett, valamint a Borsodi-Mezőségen. E két populáció viszont alfajszinten különbözik egymástól, tehát genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak, emiatt külön nevet is kaptak: magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica). A magyar szöcskeegérnek tehát mára csupán egyetlen populációja maradt, emiatt a faj különösen sebezhető: az utolsó populációt érintő negatív hatások az alfaj kipusztulásához vezethetnek. 

Nyitókép: Cserkész Tamás / Magyar Természettudományi Múzeum / Facebook