Ő itt egy magyar szöcskeegér, olyan ritka, hogy már csak Borsodban élnek példányai

Három napja jelentette be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, hogy kezdetét vette a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) őszi kutatóhete a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport  szakemberei, valamint a leglelkesebb önkéntes biológusok élvefogó csapdákat ásnak le naplemente idején a védett területen. 

Csütörtökön a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület Facebook-oldalán közölte, hogy  

az eredmények szerint a populáció mérete alacsony, de a felmérési helyeken azért továbbra is kimutatható a szöcskeegér. Az alacsony egyedszám feltehetően a tavalyi szárazságnak köszönhető.

Az állatról pompás képeket is közöltek:

2021-ben a Magyar Természettudományi Múzeum blogján arról írt, hogy a magyar szöcskeegér már csak két helyen fellelhető az egész világon: Kolozsvár mellett, valamint a Borsodi-Mezőségen. E két populáció viszont alfajszinten különbözik egymástól, tehát genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak, emiatt külön nevet is kaptak: magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).  

A magyar szöcskeegérnek tehát mára csupán egyetlen populációja maradt, emiatt a faj különösen sebezhető: az utolsó populációt érintő negatív hatások az alfaj kipusztulásához vezethetnek. 

Hozzászólna?

Nyitókép: Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület / Facebook