„A szia mizut meg se próbáld!” – végleg megöli a Tindert a sután ismerkedők kíméletlen kipellengérezése?

A szia mizut meg se próbáld!

– olvasható sok nő Tinder-profiljában, akiknek elegük van abból, hogy személytelen sablonüzenetekkel akarják velük felvenni a kapcsolatot az online társkereső alkalmazásban. A férfiaknak is akadnak történeteik arról, hogy kommunikációs gátakba ütköznek a hasonló alkalmazások használatakor, amikor csak egy-két szavas válaszokat kapnak érdeklődő, párbeszédet kezdeményező kérdéseikre.

Nemtől és kortól független, hogy bizonyos emberek társalgási szokásait valóban nem a randiappokra szabták: sokaknak kényelmetlen a személytelennek tűnő ismerkedési forma, amely még egy rapid randis ismerkedős estnél is kevesebbet ad: online partnerünk ugyanis lehet, hogy nemcsak hozzánk beszél, hanem egyszerre többekhez. Ennek következtében még olyan emberek is suta, gáznak tűnő üzeneteket tudnak küldeni a hasonló applikációkon, akik valószínűleg a való életben kellemes, érdekes társaság lennének.

Így jogosan tehetjük fel a kérdést: igazságos-e az az egyre jobban terjedő gyakorlat, hogy a magánbeszélgetésben elküldött, bénán megírt randialkalmazásos üzeneteket nyilvánosan kiteregetjük azért, hogy derültséget okozzunk követőinknek az interneten, vagy hogy nyilvánosan megszégyenítsük kétbalkezes matchünket? 

Az Independent szerint van különbség aközött, hogy valaki toxikusan nyomul a randiappokon, és aközött, hogy csupán ügyetlen az efféle ismerkedésben – és nem biztos, hogy mindkét kategóriába tartozók ugyanúgy megérdemlik a nyilvános megszégyenítést.

Elszabadult a screenshotkultúra

A lap bemutatja egy olyan férfi történetét, aki egy teljesen átlagos üzenet miatt lett nevetség és közfigyelem tárgya a Twitteren. A Vance nevű férfi az alábbi üzenetet írta randipartnerének: „Remélem, szép napod volt. Nagyon izgulok a holnap miatt. Fel tudlak venni, de ha ez nem kényelmes számodra, találkozhatunk ott is… Kedvem lenne jégkrémezni egyet ebben a hőségben.” 

Mint kiderült, ezt óriási hiba volt így leírni.

Az üzenetet fogadó nő a következőképpen válaszolt: „Bocsánat, ha udvariatlannak tűnök, de én nem megyek el jégkrémes randikra. 26 éves nő vagyok, és egy ilyen randi abszolút minimum erőfeszítésnek tűnik számomra. Mindketten csak pazarolnánk az időnket, ha találkoznánk, mert valószínűleg nem ugyanaz a vibe-unk.” Ezt még el lehet könyvelni az ízlések és pofonok rovatba, azonban az már erősen megkérdőjelezhető, hogy a nő ezután meg is osztotta a beszélgetés képernyőképét a közösségi médiában. Ott aztán egymást túllicitálva alázták a felhasználók a srácot, akinek mindössze annyi bűne volt, hogy elhívott egy lányt jégkrémezni.

Egy feldühödött Reddit-felhasználó a következő manifesztumot fogalmazta meg: „Szabadon dönthet úgy, hogy nem akar találkozni veled. Szabadon gondolhatja úgy, hogy egy jégkrémes randi nem elég jó vagy érdekes, vagy nem érdemes rászánni az idejét. Szabadon használhatja a szabad akaratát, és lehet válogatós, még akkor is, ha nem értesz egyet a személyes sztenderdjeivel. A nőknek jogukban áll, hogy NEMET MONDJANAK, és hogy NE adjanak esélyt férfiaknak, és semennyi Redditen panaszkodó mérges, magányos férfi nem fog ezen változtatni.” Ezek az állítások persze igazak – de miért kell ekkora feneket keríteni a jégkrémes „hülyegyerek” (ahogy egy másik felhasználó fogalmazott) üzenetének?

Az efféle morális kirohanások mostanában egyre gyakoribbak a közösségi média felületein, ahol az algoritmusok kifejezetten előnyben részesítik a nagy vitákat kiváltó, heves érzelmeket felkorbácsoló tartalmakat. Az ominózus jégkrémes beszélgetésről szóló screenshot (képernyőkép) például több mint hatvanezer lájkot kapott a Twitteren. És persze nem ez az egyetlen hasonló beszélgetés, amiről a kiszivárogtatott képek ennyire elterjedtek: a Redditen és a TikTokon is könnyű mostanában hasonló tartalmakba belefutni.

Olyan is akad például, aki azért szégyenítette meg nyilvánosan egyik Hinge-párját, mert még nem utazta körbe a világot úgy, ahogy ő.

A lap szerzője így vélekedik a gáz üzenetek megosztásának gyakorlatáról: „Természetesen mindenkinek jogában áll elutasítani egy randimeghívást, bármilyen okból. Természetesen a nők dönthetnek úgy, hogy étellel-borral kényeztessék őket, és úgy kezeljék őket, mint egy hercegnőt, mielőtt úgy határoznak, hogy időt töltenek egy fickóval. De legyünk egy picit komolyak. Ez nem feminizmus, és nem olyan hozzáállás a randizáshoz, ami megérdemli, hogy a közösségi médiában ünnepeltessük azt idegenekkel. Egy jégkrémes randi ajánlata tényleg olyan dolog, ami megérdemel egy Gone Girl-stílusú beszédet a női szabadságról és beleegyezésről? Vagy csak egy elképesztően maradi, közönség előtti kegyetlenkedésről van szó?”

Mi a zaklatás, és mi nem?

Attól még, hogy sokan kitalálhatatlanul magas elvárásokkal, és csak a saját fejükben létező szabályokkal használják a Tindert, inkább ürügyet keresve a morális felháborodásra, mint partnert, nem jelenti persze azt, hogy ne lehetne valóban félelmetes zaklatókba belefutni ezekben az alkalmazásokban. Az ő viselt dolgaik megosztása pedig már kevésbé megkérdőjelezhető – főleg, ha híres emberekről van szó.

Ezért nem lehet egy kalap alá venni a túlérzékeny, tinderes sutaságokat kiteregető felhasználókat például Jonah Hill amerikai színész exével, aki szintén képernyőképekkel citálta a nyilvánosság elé a színészt – ám ebben az esetben komoly érzelmi bántalmazásról lehetett szó. A színész ezen üzenetek tanúsága szerint azt kérte tőle, hogy távolítson el az Instagramjáról olyan képeket és videókat, amiken szörfölés közben látható – holott a nő szörfoktatóként dolgozik.

Ez egy figyelmeztetés minden lánynak. Ha a partnered így beszél veled, készíts menekülési tervet. Szólj, ha segítségre lenne szükséged

– írta Sarah Brady. Miután a nő törölte is pár képét, a színész anno így válaszolt: „Kezdetnek jó. Úgy tűnik, nem értesz semmit, de nem az én dolgom, hogy tanítsalak. Én előre lefektettem, nekem mi nem fér bele a határaimba. Te nem vagy hajlandó lemondani néhányról ezek közül, és ezt világossá is tetted. Remélem, ez boldoggá tesz téged.” Brady kifejezte csalódottságát amiatt is, hogy Hill addig dicsérte szörfös fotóit, míg randizni nem kezdtek, majd miután összejöttek, a „határaira” hivatkozva arra kérte őt, hogy tüntesse el azokat.

A Hill kontrolláló magatartásáról szóló sztorik pedig másoknak is segítettek, hogy nyilvánosság elé merjék tárni eddig rejtegetett traumáikat: mi is megírtuk, hogy Alexa Nikolas, a Nickelodeon egykori sztárja az eredeti történet után nem sokkal döntött úgy, hogy beszámol Hill szexuális zaklató viselkedéséről.

A Tinder halála?

Azonban a legtöbb tinderező férfi nem Jonah Hill, és nem is zaklató, akármennyire idegenkedik is partnere a jégkrémezéstől. A képernyőkép-kultúra pedig lehet, hogy az egyik utolsó szög lesz a randiappok koporsójában. Több adat is arról árulkodik, hogy egyre kevesebb ember használja ezeket az alkalmazásokat, az pedig külön intő jel, hogy a Z generáció tagjai egyre kevésbé érdeklődnek a Tinder, a Bumble, a Hinge és társai iránt. A Rolling Stone cikke szerint a 2010-es évek első felében ezek az appok azzal lettek népszerűek, hogy privát, diszkrét módot adtak arra, hogy a felhasználók másokkal ismerkedjenek, kavarjanak.

Ám a nyilvános megszégyenítés kultúrája pont az alkalmazások privát mivoltát rombolja le végleg, aminek fényében nem is csoda, hogy vannak, akik már csak bútorokat árulni járnak Hinge-re és Tinderre.

A Rolling Stone szerzője azt a tanácsot adta a lelkes képernyőlövőknek: „Hajrá! Posztolj egy képernyőképet egy randiappból, hogy meggyőzd magad arról, hogy te nyertél, vagy hogy a tinderes ellenfeled veszített egy olyan párbeszédben, aminek soha nem a versenyről kellett volna szólnia. A győzelmi mámor lehet, hogy rövid lesz, mert bármi is legyen [az ellenfeled] feltételezett otrombasága, téged valószínűleg keményebben fognak megítélni. És ez semmivel sem visz közelebb ahhoz, hogy becsajozz/bepasizz, nem is beszélve a hosszú kapcsolatról. De hé, aki ilyen szarakodással múlatja az idejét, nem is áll készen egy párkapcsolatra.”

Nyitókép: Getty Images / Twitter